Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-02-17 / 8. szám
ftf* éfftlf #£ ÍA 5t? 14. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ VALAMENNYIEN MEGÖREGSZÜNK Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÄR ILONA Már számos cikket Írtam az öregségről, hiszen ez kiapadhatatlan téma, mivel valamennyien érdekelve vagyunk benne. Nincs kivétel — egyszer mindnyájan megvénülünk. Viszont talán soha, egyetlen korszakban sem volt olyan keserves és nehéz az öregség, mint éppen napjainkban. Egyesek még azt is javasolták, hogy az öregeket, mivel csak terhére vannak a társadalomnak, egyszerűen ki kellene irtani. De valahogyan ezt az intézkedést, akármennyire is ajánlotta néhány gonosz, nem fogadta Zachar Ilona el a többség. Viszont az öregek elleni tiltakozás ott ég számos fiatal egyén szivében. Egyre-másra pusztítják el az öreg-otthonokat, ahol olyan véneket ápolnak, akik már tehetetlenek. Egész sereg ilyen otthont gyújtottak fel, de sajnos, senkit sem sikerült elfogni a bűnözők közül. így aztán az öregek szabad prédává váltak azok számára, akik meg akarnak szabadulni tőlük. Még az. időjárás is az öregek ellen fordult. A napokban mutatták a televíziós híreken, hogyan csoszogott egy szegény öregasszony a síkos, havas utcán egy hatalmas batyuval, hogy bevásárolni menjen. Kopott kabátja már alig adott valami meleget, foltozott kendőjén átsüvitett a jeges északisarki szél. Láttam, hogyan fagyoskodnak a hatvanöt fok hőmérsékletű szobában az idős asszonyok és férfiak, akik betegek, nem ugrabugrálhatnak, mint a fiatalok, de valami karszékben gubbasztanak fogvacogva, a vérkeringésük is lassúbb, köszvényben szenvednek és kénytelenek fagyoskodni, mert egyszerre nincs gáz vagy olaj és megintcsak ők isszák meg a levét a spórolásnak. Az inflációt is ők sinylik meg legjobban. Azok, akik épkézláb emberek, egyszerűen sztrájkolnak — leteszik a lantot. Sztrájkol még a kórházi vagy hotel személyzet is, még rendőrök és tűzoltók is, hogy fizetésemelést követeljenek az áremelkedéssel kapcsolatban. De mit szóljanak az öregek? Mennyit emelkedett a Social Security nyugdíj, amiből nekik fenn kell tartaniuk magukat? Mennyivel emelkedik a Medicare? Inkább csökken. Ma már lassanként azoknak is fizetniük kell a kiadások nagy részét, akik Medicare-re jogosultak. De az öregek nem tiltakozhatnak, mivel már nincs rá erejük. És csak próbálnák meg — kicsufolnák, talán még bántalmaznák is őket. Felmerül a kérdés: miért van ez igy? Miért ilyen a mai fiatalabb generáció, hogy ennyire nem tiszteli, sőt gyűlöli az időseket? A válasz egyszerű: igy lettek nevelve. A szülők a felelősek a fiatalok magaviseletéért. Emlékszem, mikor tizenhárom évvel ezelőtt édesanyám Magyarországról ideérkezett, hogy velem maradjon hátralevő évire, eleinte nehéz volt megszoknom, hogy szeszélyes volt, hogy annyit betegeskedett stb. Nagy segítségemre volt akkor a néger bejárónőm, aki az apjától tanulta, hogy mindig gyengéden cs tisztelettel bánjon az idősekkel. Minduntalan arról beszélt nekem, hogy milyen nehéz öregnek lenni. Hogy mennyire legyengül egy idős személy és ilyenkor az idegei is megromlanak, ezért VÁLTOZÓ VILÁG ÉS VALLÁS A U.S. római katolikus püspökei liberalizálódnak A római katolikus egyház hierarhiája az elmúlt esztendőkben, ha hallatta a hangját, nem volt diszharmónia a megnyilatkozásban. Egyöntetűen mindenki ugyanazt mondta, mindenki ugyanazt a nótát fújta. Az utóbbi időkben ez megváltozott. Az elmúlt hónapokban egyre több püspök, pap, apáca jelenti be külön véleményét. Egyre többen vannak, akik nem fogadják el a „fentről” jött utasításokat, nézeteket, hanem a maguk fejével próbálnak és mernek gondolkodni. A liberális püspökök száma egyre nő, mert ezek az egyházi vezetők már demokraták és nem passzív szemlélői a római katolikus egyházon belül történő eseményeknek és a kívül hullámzó élet ráhatásainak, hanem aktiv befogadói és esetleg bátor hangú bírálói a legfelsőbb papságnak s Róma hivatalos állásfoglalásának. Ennek egyik igen jellegzetes megnyilvánulása volt a memphisi püspöki kerület fejének, Carroll T. Dozier püspöknek az az egyházfői „általános feloldozása” a szentségtörés elkövetése alól, mely a válás következtében kiközösitetteket ismét visszafogadta a Római Katolikus Egyház kebelébe és engedélyezte az elvált és újra házasodottaknak a szentségekben való részesedést:gyónhatnak, áldozhatnak. sokat kell elnézni neki és nemcsak gondozni, ápolni kell őt, de igyekezni kell megörvendeztetni, felderíteni szomorú napjait. Igyekeztem a jó tanácsot megfogadni és elértem azt, hogy szegény drága édesanyám elégedett és boldog volt. Eleinte talán áldozatnak látszott az, hogy mindezt elősegítette, de később engem is annyira boldoggá tett, hogy még most is fáj a szivem, hogy szegényke elment és mindennek vége szakadt. Mert valahogyan a jó tett már magában foglalja a jutalmat is. A bejárónőm apja valóban jó munkát végzett, mikor gyermekeit igy nevelte. És a végén ő volt, aki learatta ennek az áldását. Mert mikor gutaütés kapott, valamennyi gyermeke ott volt mellette, segítették, támogatták, aggódtak érte és nem nyugodtak, mig ismét talpra nem állították. De sajnos legtöbb szülő nem igy gondolkozik. Azt hiszik, ők örökké fiatalok maradnak. Jellemző erre egy kis történet, mely beszámol arról, milyen élete volt egy nagyapának, aki együtt élt a családdal. Mikor az asztalnál étkeztek, szegény öreg keze reszketett és kilottyantotta a paradicsomlevest az abroszra. Az apa haragosan rámordult, majd gúnyosan megjegyezte: „Nagyapó, ha igy haladunk, legjobb lenne, ha vályúból étkeznél. Akkor legalább nem fröcskölnél le mindenkit.” Senki sem vette észre, hogy szegény öreg szemében könnyek gyűltek. De mikor a goromba apa később kiment a kertbe, látta, hogy két kisfia ládalécekből valami teknőfélét ácsol össze. Megkérdezte tőlük, hogy ugyan miben tevékenykednek? „Készítjük neked a vályút, apuka — mondta az egyik fiú —, ha majd te is megöregszel, neked is szükséged lesz rá!” 1970 óta (a II. Vatikáni Zsinat) több püspöki kinevezés történt. Éppen ez okozta, hogy az elmúlt évben összegyűlt püspökök (50) úgy döntöttek, hogy nem engedik azt, hogy néhány kulcspozícióban ülő kardinális diktáljon, a többi pedig végrehajtson. Az uj püspöki kar nyílt, liberális és az a vágyuk, hogy ez a demokratikus „nyíltság” és dialógus necsak a püspökök között legyen természetes, hanem a püspököknek a papság és hívekkel való kapcsolata is változzon meg. Szűnjön meg az elszigeltség. TÖBB HITET Fáradt esőkkel találkozom, kis, elesett sorsú tájakon lődörgő szelekkel; mostanában csak pállott gödreikben bukdosó utakkal, elült erőinkkel. A kedvet, mint libákat a szérüskertben, riogatnám fel. Adjak több hitet! Vegye irányát az ég felé, a gallyon ne akadjon fel a lendület. Serfőző Simon
