Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)

1977-02-17 / 8. szám

MAGYAR HÍRADÓ 3. OLD AI HIRES BŰNÜGYEK RENDŐR — SZABADIDEJÉBEN BÉRGYILKOS Amerikai—szovjet feszültség egy riporter kiutasítása miatt MOSZKVA — A szovjet A történet 1974-ben jelent meg a Denver Post-ban. Az újság azt jelentette, hogy a Random House Interiors bútor­gyár Los Angelesből Denverbe költözik. A tulajdonos, Hal Levine, azzal indokolta dönti: ét, hogy egészségileg Denverben jobb az éghajlat és üzletileg egy fejlődő gyárnak a város kedve­zőbb. Mint ahogy később kiderült, a város kiimája nem tett jót Levine-nek és feleségé­nek. Két éven belül Levine (46) halott volt, felesége pedig súlyos sérüléssel kórházban feküdt. Denveri villájában Levine-t közvetlen közelről fejbe lőtték és mivel a felesége a lövésre felsiki­­tott, őt is több lövéssel megsebe­sítették. Az eset után hirek terjedtek, hogy Levine-nek az alvilággal voltak összeköttetései adóságai; és bérgyilkosság gyanúja. A gyilkosság előtt egy biztosítási szerződést kötöttek Levine­­nel, és úgy tűnt, hogy ebből a biztosításból Michael Borrelli­­nek lesz a legtöbb haszna, aki Levine partnere volt egy közpon­ti vállalaton keresztül. A vállalat neve U.S. Harral Corp. volt és éttermeket, bárokat, meg masz­­szás szalonokat épitettett. Borrelli nagyon érdekes em­ber volt. Régebben New York­ban nyomozó volt, és egy újságban úgy Írtak róla ^ mint Colorado Maffia főnőkéről, ami lehet, hogy túlzás volt, de az igaz volt, hogy voltak kapcsolatai az alvilággal az is, hogy állandóan magánál hordott egy 38-as kaliberű pisztolyt. Borrelli egy éttermet vezetett, a Casa Dona­­to-t amely a központi vállalaté volt, és az egyik csaposa Terry D’Prero volt aki többször volt már börtönben is. A New York-i hatóságok azt állították, hogy Borrelli nyomo­zás alatt áll és magasabb bíróságok is érdeklődtek utánna. így nem volt nagyon megle­pő, hogy Borrelli-t és csaposát letartóztatták a Levine gyilkos­sággal kapcsolatban gyilkosság és összeesküvés vádjával. A letartóztatási parancsban az volt, hogy a gyilkosságot 1975 telén tervezték, amikor is a két ember többször New York-ba és Las Vegas-ba utazott, hogy bérgyilkost szerezzenek. Pár nap múlva egy New York-i nyomozót letartóztattak éppen mikor szolgálatát befejez­te. A vád ellene az volt, hogy Borrelli 5 000 dollárért felbérel­te a nyomozót, Robert B. Davist, hogy lelője Levine-t és titokban el is utazott Denverbe, hogy megölje Levine-t. Amikor Levine felesége jobban lett elmondotta, hogy a gyilkosságot egy fekete és egy fehér férfi .követte el. Ezzel egyidejűleg a rendőrség két revolvert talált egy denveri szennycsatornában és kimutatták, hogy egyiket hasz­nálták ebben a gyilkosságban. A hirtelen leleplezések arra mutattak, hogy valaki beszélt. Pár nap múlva nyilvánosságra is hozták, hogy Borrelli csaposa, D’ Prero, mentességet kapott minden vád alól mert együttmű­ködött a bíróságtól. Ez az együttműködés villamosszéket jelenthetett Borrellinek. D’Prero azt állította, hogy ő volt a fehér gyilkos és Davis volt a fekete társa. Borrelli azt állította, hogy azért vette ki az öt millió dolláros biztosítási köt­vényt üzlettársán mert az üzlet nem hozott hasznot és gondolta, hogy szüksége lesz a biztosítási pénzre. Ő azt is állította, hogy Davis egyedül ölte meg Levine-t és egy fontos kérdés lett Davis tárgyalásán, mert Davis ügyét külön tárgyalták Borrelliétől. Davis tárgyalása 1976 szep­tember 7 -én kezdődött ahol már Levine felesége is tudott tanús­kodni, de nem tudta felismerni gyilkosát Davisben. Levine felesége azt is elmon­dotta, hogy férje többször mondta neki, hogy fél Borrelli­­től, sőt a gyilkosság előtt fegyvert is hordott magával. D’Prero elmondotta, hogy lett a gyilkosság megtervezve és hogy keresték fel Levine-t azzal az ürüggyel, hogy az üzlet jövőjéről beszéljenek. Elkezdtek beszélgetni a konyhában, és Davis azt mondta, hogy bemegy a fürdőszobába, de hirtelen visszafordult és a revolvert Levine fejének tartva meghúzta a ravaszt. Az ember rögtön meghalt. Az asszony a hálószo­bában felsikitott, mire Davis beszaladt és háromszor az asszonyra lőtt. A New York-i rendőrség állította, hogy Davisnek volt egy magánrevolvere és úgy tűnt, hogy azzal követték el a gyilkosságot. A másik hasonló revolvert, úgy találták meg, hogy a golyók bele voltak szorulva. A védőügyvéd állította, hogy Davis volt az egyedüli gyilkos. Az esküdtek szeptember 23-án meg döntésüket, nyolc órás megfontolási idő után. A bíróság felmentette Davist első rendbeli gyilkosság vádja alól, de bűnösnek találta gyilkosságra irányuló összeesküvés vádjában. Sok esküdt sirt. Robert Fullerton biró har­minctól negyvenöt évig terjedő szabadságvesztésre ítélte Davist. Davis mosolygott a megköny­­nyebbüléstől mert sokkal többet is kaphatott volna és mivel tizennégy év után jó magavisele­téért szabadon engedhetik. Az ügy kényes helyzetbe hozta az esküdteket, mert tud­ták, hogy a kerületi ügyésznek a tanúja, D’Prero, volt a gyilkos, de őt nem lehetett elitélni mert mentességet kapott az ügy elején. És meg csak ezután követke­zett Borrelli külön tárgyalása... A prelátust kiebrudalták az egyházak tanácsából NEW YORK - A katolikus és zsidó vezetők nagy megnyug­vással fogadták, hogy Valerian Trifát kitették a National Council of Churchesből. A prelátus állítólag a II. világhá­borúban résztvett a zsidók kínzásában. A 30 protestáns tag is megnyugvással vette tudomá­sul a kizárást, mert 1941-ben Trifa a Náci Vasgárdista alaku­lat tagjaként kínozta és kivégezte a zsidókat. Ezen túlmenően tettéért az US Igazságügyi Minisztériumnak is felelni fog hamis adatok Szolgáltatásáért, ugyanis 1950-ben csak úgy tudott bevándorolni Amerikába, hogy letagadta viselt dolgait. kormány elrendelte George Krimskynek, az Associated Press amerikai levelezőjének kiutasítását az országból. A vád azt tartalmazza, hogy ,,kémtevé­kenységet” fejtettek ki és „valu­taüzérkedést” folytatott. Ő az első amerikai ujságiró, akit az elmúlt hat év során kiutasítottak az országból. Washingtonban a Külügymi­nisztérium szóvivője mondotta, hogy az Egyesült Államok mély sajnálkozását fejezi ki a szovjet döntés miatt, mivel amit eddig tudnak, az nem huzza alá a szovjet határozat jogosságát. Carter elnök azt kérte a Külügy­minisztériumtól, hogy készítse­nek jelentést a helyzetről. Krimskyt úgy ismerik, mint az egyik legtekintélyesebb kül­földi riportert Moszkvában. Jól WASHINGTON - Jimmy Carter elnök emberei gyorsab­ban ugrottak neki a világprob­lémák megoldásának, mint azt sokan várták. Mondale alelnök világkörüli útja három nappal a beavatási ünnepségek után, szin­tén páratlan a történelemben. Az ENSZ amerikai nagykö­vete, Young februárban eluta­zott Tanzániába. Utazásának fő célja: a háborús veszély eloszla­tása Rhodesiában. Vance külügyminiszter feb­ruár közepén indul Közel-Kelet­re, hogy friss tárgyalások alap­jait biztosítsa az arab—izraeli békének. Ázsiában az Egyesült Alla-Szintén tervezett az az amerikai erőfeszítés, hogy a ciprusi ' helyzetet, valamint a Panama-csatorna ügyét is végleg megoldják. A tárgyalások középpontjá­ban a két nagyhatalom megbe­szélései állnak, amelyek első fázisaként Vance külügyminisz­ter már márciusban Moszkvába utazik és egyúttal előkésziti a Carter—Brezsnyev csúcstalálko­zót is, amelyet erre a nyárra tűztek ki. Töviden, Carter elnök világosan jelzi: annak ellenére, hogy jelenleg komoly problémák nehezednek a belügyekre, a világ színpadán is komoly, magasszin­tű vezetőszerepet diktál az uj adminisztráció. * A Carter elnök vezette vezér­beszél oroszul és sok orosz barátja van. Egyike azoknak az amerikaiaknak, akiket a múlt nyáron a Central Intelligence Agency részére való adatszerzés­sel vádoltak a Literary Gazette cimű hetilap hasábjain. Néhány nappal ezelőtt a Literary Gazette azzal vádolta Krimskyt, hogy egy orosz tájékoztatónak jegyeket adott át, hogy a külföldiek részére mű­ködtetett különleges üzleteket vásárolhasson, ahol jobbak az árucikkek és alacsonyabbak az árak, mint az átlagos orosz üzletekben. Krimsky tagadta a vádak valódiságát. Az EgyesültÁllamok egyelőre válaszul kiadta az útját a Tass szovjet hírügynökség washingto­ni tudósítójának. További retor­zió várható. karnak az első nagy próbája a külpolitikai életben az egyre jobban elhomályosodó rhodesiai helyzet. Az angoloknak az az erőfeszítése, hogy békés utón átadják a vezetést a feketéknek, mintha vesztett volna kezdeti lendületéből. Sokak szerint csak az US tud elég erőt bevetni ahhoz, hogy a tárgyalások újra elinduljanak. A jelenlegi hangu­lat, megfigyelők szerint az, hogy minden Washingtontól függ, vagy egy újabb háború lesz. . Azonban mit tehet, vagy tenne az US? A javaslatok elég gyorsan jönnek: a rhodesiai króm fél importja, szabad választások. Carter elnök kény­szeríteni tudná Dél-Afrikát, hogy újra a tárgyalóasztalhoz vezessék lan Smithret Pretoria támogatása nélkül, ez Rhodesia összeomlását jelentené egy ame­rikai vélemény szerint. Az amerikai reakció azonban mégis az, hogy vissza az angol tervhez. * A Panama-csatorna körül folyó tárgyalások 1964-ben meg­álltak. A mostani sürgetést Vance külügyminiszter azzal indokolja, hogy a Panama egyez­mény a kulcs ahhoz, hogy Washington a déli szomszédaival kapcsolatot teremtsen. Amig a panamaiak véleménye szerint az egyezmény sem oldaná meg a konfliktusokat (Folytatás a 6. oldalon) WASHINGTONI FÉNYSZÓRÓ

Next

/
Thumbnails
Contents