Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-12-09 / 50. szám
lb. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ ÓHAZAI ARCOK AZ ÖREG SZÉLMOLNÁR FELSÖSZENTIVÁN. Bács- Kiskun megye — Áll még a malom, furcsa kis szigetként. Hajdan jócskán kimagasodott a földre guggolt falusi házikók sorából. Az egész környékről ide jártak őröltetni a szélmalomba, Nagy Torma Vincéhez. Az öreg molnár föltekintett háza kis kapujából a kopádozott, csonka épületre. Nehéz sóhajtásában sokkal több van, mint amennyit kimond. Mert ez volt az élete, a megrokkant, öreg malom. Vitorlája még a hatvanas évek elején lerohadt, azóta motorja hajtja a vén köveket. De őröl tovább, ahogy addig, legalább már 160 éve. Csak most már nem búzát finom rétestlisztnek, kalácsnak, kenyérnek, hanem főleg kukoricát, ritkábban árpát, rozsot egy-egy keveset a házkörüli jószágnak, ami kell. — Tudomásom szerint a dédapám is szélmolnár volt, uradalomban. Öregapám folytatta, meg az apám is az lett — kezdte a most 83 éves Vince bácsi, amikor beléptünk a malom vasalt ajtaján. — Apám keze alatt tanultam ki a mesterséget, testvérbátyámmal együtt. De nemcsak a vitorlakezelés meg az őrlés csinyját-binját, hanem a malomszerelést is, ami külön tudomány. Kevesen értik mostanában, a szélmalmokkal ez is kiveszik. Most két éve is például engem szólítottak a műemléki felügyelőségtől, tegyük rendbe a dorozsmai szélmalmot. Hogy az eredeti állapottja szerint legyen. Tudja, amelyik most már Szegedhez tartozik, Kiskundorozsma volt azelőtt. Minden famunkája úgy készült, hogy én mondtam: mit, hogyan csináljanak, hova tegyék. A vitorlaforditóját én készítettem el. De már ez a mi malmunk is műemlék lett, jó 12—15 esztendeje. Engem megtartottak gondviselőjének, közben azért persze, darálgatok rajta. 1926-ban költöztünk ide a családdal, mert megvettem a malmot. Harminckettőben állítottam be hozzá a motort, hogy szélcsöndes időben is őrölhessünk. Hát most azóta csak ez hajtja. Az egyik fiam szokott benne segíteni szabad idejében meg az unokám, aki motorszerelőnek tanult. Vince bácsi — bár épp üresek voltak a garatok, előbb összegyűjti a darálnivalót, hogy érdemes legyen felönteni — beindította régi Csepel-motort. Megzugatta az őrlőszerkezetet, és egyszerre mintha 10—20 évvel megfiatalodott volna, fürgén vezetett végig a malmon magyarázta a meghajtó erő és az őrlendő portéka útját, aztán azt, hogy a három uj ablakot néhány éve ő vágta a hengeres nagy malomfalba, maga csinálta a kereteket, állította be. S hogy régente miként is dolgoztak a széllel. Mert itt, a Baja környéki Síkságon bizony, csak neki-nekiszalajodott egy-egy szélvihar, s ha a vitorlát nem tudták idején szembefordítani a fuvással, letépte az egészet. Feleségét és fiait kioktatta, mikor mi a tennivaló. Mert maga néha messzibb vidékekre eljárt malmot javítani, szerelni. Meg itt, a malom körül a két hold föld, szőlő, a jószág is — ahogy mondja — „embert követelt” mindig... Össze kellett fogni a családnak minden dologban. Nagy baj nem is volt soha, mert Vince bácsi az időjárás fortélyai is kitanulta. Hajnalonként, ha szétnézett, a pirkadás színéről, meg a felhőjárásról mindig meg tudta mondani, lesz-e aznap vihar, veszélyes erejű szél. Az öreg szélmolnárnak jól felszerelt asztalos-bognár-kádárműhelye van most is a lakóház udvarán. Maga készítette a gyalupadot, a sokféle gyalut és a mesterségbeli szerszámok egész sorát. A saját gyártmányú szalagfűrészgépet nemrég villanyerőre szerelte át. Látható büszkeséggel mutatta a kerekes szőlőprést a kisebb-nagyobb hordókat, sajtárokat, tőtikéket — mind a saját keze munkája. De akár a kenyérdagasztáshoz, sütéshez is ért, mert pék volt a katonaságnál három esztendeig. Bent a házban elővette mesterlevelét meg a korábbi munkakönyveit. Az ötvenes, hatvanas években malomasztalosként dolgozott Kecskeméten és környékén. Az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója oklevelet 1957 novemberében kapta. A beszélgetés során akárhol jártunk, oda-odatekintett a malomra. Nyitva hagyott ajtajára. Mert hátha valaki éppen most hozza a darálnivalót. At kell venni, lemérni, megmondani, mikor lesz kész. Hiába, nem volt őneki más élete, csak a malommal közös. Már csupán itt, Felsőszentivánon is kerek ötven éve. Bucsuzáskor a kiskapuból még utánunk szólt: — Ha visszamennek Pestre, mondják meg a műemléki felügyelőségen, hogy eszi a rozsda a malom födelét, be kéne már fösteni... Csalié Jenő ÖRÖKéRTéKÜ AJÁNDÉK MALONYAY DEZSŐ: KALOTASZEGIEK 400 albumoldalon ezer (60 színes) képpel, buckram díszkötésben, Erdély aranycímerével. Kiadta: Szatmári István. Készítette: Túrán Printing. Levél a könyvhöz: (részlet Szathmáry Lajos előszavából) “... Indulj el könyv, légy a szellem, az igazság pallosa, a múltat jövőbe kapcsoló igaz tanú, Istennek tetsző fegyver. Bizonyítsd a férfiak nótázó kedvével, forgó fazekaskorongjával, barkácsoló bicskájával, bizonyítsd az asszonyok tűjével és fonalával: fák, virágok, madarak ősi képszimbólumával, minták ritmusával, erősítsd meg mesék mithoszával, házak, kapuk, kutak és kopjafák erejével, hogy mindig magyar volt, ma is magyar és segítségeddel a jövőben is magyar marad: ERDÉLYI" A könyv ára: $20.00 — postaköltséggel. Megrendelhető: Hungarian Book and Record Shop (Somody Pál könyvesboltja) 216 Somerset St. New Brunswick, N. J. 08901 (Kérjük nyomtatott nagybetűkkel kitölteni) NÉV:____________________________________ CÍM: $ 20.00 vételárat mellékelem. Ha eredmévt akar, hirdessen A nagyvállalatok illegális I pénzügyi-politikai manőverei WASHINGTON — Miközben ígyre több cikk jelenik meg az.| amerikai nagyvállalatok illegális politikai kampány hozzájárulásán- 1, a külföldi vezetőknek vagy más személyiségeknek juriatott titkos összegekről, arra is gondolnunk kell, hogy van a mostani nagy vitának egy pozitív hatása is. És erről idáig kevesebbet irtunk. Íme egy példa. A Phillips Petróleum Company vezetőségek az illegális tevékenységeket. Társadalmi egyesületek is nyomást gyakoroltak a vállalat ra. sőt még ügyvédeket is bekapcsoltak ezek a csoportok, hogy jogilag is fektessék le az illegális tevékenységek elleni harc alapjait. mm» a Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Újévet kívánunk mindnyájuknak!
