Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1976-07-15 / 29. szám

6. OLDAL MAL YAK H1KADO Súlyos összecsapásokhoz ve­zetett az a kormányhatározat, hogy a fehér és néger gyermekek és fiatalok integrálása céljából autóbuszokkal viszik a tanulókat egy-egy távolabbi iskolába. Chi­cagóban az oktatásügyi ható­ságok tizmillió dollár költséggel teremtettek viszonylagos rendet az iskolákban. De nem di­csekszenek, mert ez a költség hallatlanul magas, az illegális kábitószerkereskedilem és ká­­bitószerfogyasztás pedig válto­zatlanul folyik. Manford Byrd, a chicagói iskolák főfelügyelője kijelenti, hogy az ifjúsági bűnözés okozta anyagi veszteségeket dollárban is ki lehet ugyan számítani, de semmiféle adat nem mérheti fel, milyen káros hatása van a féle­lem állandósult légkörének hosz­­szabb távon a gyermekek neve­lésére. Sok tanóra marad el tűz- és bombariadók miatt, amelyeket csupán egy „tréfás” telefonhívás vált ki. A tanítást nagyon megne­hezíti, hogy a tantermek abla­kait minduntalan betörik, a tan­eszközöket ellopják vagy tönkre­teszik. WASHINGTON, D.C. — Az iskolákban szinte járványossá vált az erőszak, a vandalizmus, és senki sem tudja, mit lehetne ez ellen tenni. Egyes iskolákban riasztóberendezéseket szerelnek fel, őröket alkalmaznak, kicsap­ják vagy rendőrkézre adják a diákokat. Más iskolák hosszabb távú, hatékonyabb megoldáso­kat keresnek, alapvető válto­zásokat követelnek a társadalmi életben, hogy megszűnjenek az ifjúság lázongásának fő okai. Egyelőre azonban semmiféle módszerrel nem sikerült gátat vetni az iskolai bűnözési hul­lámnak. Az oktatásügyi bizottság nemrég közzétett jelentése sze­rint „vitathatatlan tény, hogy a vandalizmus és erőszak az elmúlt öt évben az amerikai iskolaügy legégetőbb problémája lett”. Az iskolai bűnözést vizsgáló szenátusi albizottság megálla­pította, hogy 1970—1973-ban az iskolával kapcsolatos gyilkos­ságok száma 18 százalékkal, az erőszakos cselekmények száma 40 százalékkal, a rablótámadá­soké 37 százalékkal, a diákok elleni támadások száma 85 szá­zalékkal, a tanárok ellen intézett támadások száma 77 százalékkal növekedett. A kábítószer vagy alkohol befolyása alatt elkövetett bűncselekmények száma 38 szá­zalékkal emelkedett. Sok városban valóságos há­borúkat vívnak az ifjúsági bandák, késsel vagy bottal támadják meg áldozataikat, emberrablásokat követnek el, váltságdíjat csikarnak ki, szét­verik az iskolai berendezéseket. Az igy keletkezett károk ösz­­szegét évi 600 millió dollárra becsülik. A rendőrség megállapítása szerint az iskolai bűncselekmé­nyek többségét visszaeső bű­nözők csoportja követi el, ők alkotják az összes fiú- és lánytanuló kb. 10 százalékát. Életkoruk: 8—18 év. A szociológusok vizsgálatai kimutatják, hogy a fiatalkorú bűnözők többsége szegény és alacsony képzettségű családból származik, jórészt az etnikai kisebbségek szegénysorsu csa­ládjaiból. De hangsúlyozzák azt a tényt is, hogy a szegény családok gyermekeinek túlnyo­mó többsége sohasem követ el komolyabb kihágást, és az iskolai bűnözés nemcsak a sze­SIVATAG KELETKEZU EMBERI HIBÁBÓL teijeszkedése irtja az erdőket, a fát tüzelésre használják fel, vagy felelőtlen gazdálkodással épület­fának termelik ki. Hozzájárul az is, hogy az állati trágyát nem a talaj termékenyítésére használ­ják, hanem konyhai fűtőanyag­nak. A Szahara nemcsak dél felé terjed, hanem északi szegélyén is évi 100 ezer hektár válik siva­taggá. Hasonló a veszteség India a Közel-Kelet és Közép-Afrika területén is. A termőföld pusztulása csak a veszélyeztetett területek nagy erőfeszítésével menthető meg. Kínában sikerült sivatagi terüle­teket a néptömegek mozgósí­tásával újra erdősíteni. „REPÜLŐ CSÉSZEALJAK” BERN, Svájc — Repülő csé­szealjakról cikkezik a „Schwei­zer Illustrierte”, de nem az UFO-kra gondol. Azokra az igazi csészealjakra, amelyek a „boldog” családi otthonokban kelnek útra egyik vagy másik „boldog fél” kezéből. Svájci statisztikusok kiszámították u­gyanis, hogy évente mintegy öt kiló porcelánárut tör össze egy átlagos európai család, legin­kább tányérokat, poharakat és vázákat. Ennek jelentős része házastársi viták közben pusztul el. _ A TRÜKKÖS MUTATVÁNYOK MESTERE HOLLYWOOD, Cal. — A világ leggyakrabban lebukott embere hetvenöt éves. Fog­lalkozása: stuntman, vagyis a ve­szélyes mutatványokat a színé­szek helyett végrehajtó artista. Specialitása: az esés, bukás, zuhanás. Neve: Harvey Parry. Eddig már ezernél több filmben szerepelt, legutóbb a trükkökkel tele szuperfilmben, a „Földren­­gés”-ben, melyben a hetedik emeletről esett ki egy létrával. 1919 óta dolgozik a filmszakmá­ban és még sohasem érte baleset, ugrásai közben még csak meg sem sérült. „Ezért folytatom — nyilatkozta 75. születésnapján. — Szeretem a szakmát, meg kell a pénz is.” KTV ÄN SÄGRECEPTEK Fűszeres sertésborda: 8 szelet rövid karajt kicsontozunk, és megforrositott 2 evőkanálnyi olajon megforgatunk. Ráteri­­lünk egy csokor zöldpetrezsely­met (ezt, ha a hús megpuhult, eltávolítjuk!), és rámorzsolunk egy húsleveskockát. Leöntjük annyi vízzel, hogy éppen ellepje, és jól záródó fedővel letakarva, lassú tűzön, anélkül, hogy meg­kevernénk, kb. egy óra hosszat pároljuk. A zöldfüszertől külön­leges, kellemes zamatot kap ez a pecsenye. Bármilyen főzeléket vagy burgonyát és salátát tálal­hatunk hozzá. Tavaszi csirke: Egy közepes nagyságú csirkét kisebb dara­bokra vágunk, mintha paprikás csirkét készítenénk, és vajon vagy margarinon megpi­rítjuk. Hozzáadunk egy-egy csokor megtisztított, de egészben hagyott zsenge sárgarépát meg petrezselyemgyökeret, 2 csomó ujhagyma fehér részét, kb. 6 oz. megtisztított ujburgonyát és 1 font zöldborsót. (Jó, ha néhány zsenge borsóhéjat is belete­szünk.) Annyi vízzel öntjük le, hogy ellepje, és lefedve, nagyon lassú tűzön megpároljuk. Tála­lás előtt finomra vágott zöld­petrezselyemmel hintjük meg a tetejét. TÉSZTATANÁCSOK 1. Gyúrt tésztához, kalács­hoz a sót oldjuk fel vízben. Ne szórjuk közvetlenül a lisztbe. 2. A mazsolát, mielőtt a tésztába szóljuk, forró vízben mossuk meg. Utána forgassuk meg kevés lisztben. így nem süllyed le, és szépen, egyenle­tesen oszlanak el a szemek. 3. A piskóta annál finomabb lesz, minél gyorsabban keverjük ki. Azonnal süssük, mert a lég­buborékok hamar eltávoznak, s akkor nem lesz könnyű a tészta. 4. A vajat kikeverés előtt nem szabad felolvasztani, csak gőz fölött lágyítani. 5. A tészta kidolgozásához a tejet vagy a vizet soha ne egy­szerre, hanem apránként adjuk hozzá a liszthez, s azonnal keverjük. Így lesz csomómentes a tészta. 6. Élesztős tésztához mindig friss élesztőt és langyos teje használjunk. 7. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a tészta teljesen átsült-e, szúrjunk rajta keresztül fapálcikát. Ha szárazon huzzuk ki, a tészta teljesen átsült. 8. A habfelverést mindig lassan kezdjük, s fokozatosan gyorsítsuk. Ha már kemény a hab, és még tovább verjük, összeesik. 9. Könnyebben tudjuk fel­verni a habot, ha a tojás­­fehérjébe kevés citromlevet, vagy csipetnyi porcukrot teszünk. 10. Sütéshez a sütőt mindig elő kell melegíteni, különben a tészta lapos lesz. 11. Ha a megsült tészta odaragad az edényhez, tartsuk néhány percig az edényt gőz fölé, vagy az egészet burkoljuk be — rövid időre — nedves kony­haruhába. 12. A tortatésztát mindig csak akkor vágjuk ketté, ha már teljesen kihűlt. 13. Ha sütésnél a tészta alu­­még nyers, de felül már megsült, akkor borítsunk rá papirt, s nyu odtan süthetjük tovább — fenn nem ég meg. Jó étvágyat! int úri tel; táv Mi ser me tár err. at; te ud eg: óri m. kif Ke me mi bo m< ÜVl kó tűi po fő; öti lát jér árt kr» ne ke va va mi va. mt le­­rit M éli b( tá tü ki k< a 2 M Ví n< le év ERŐSZAK AZ ISKOLÁKBAN génynegyedek problémája, ha­nem a jómódú emberek lakta városrészeké is. A legnagyobb városokban, ahol az iskoláskorúak bűnözése különösen nagyarányú, megelő­ző módszerekkel próbálkoznak. New Yorkban 15 tagú különleges rendőrosztag foglalkozik az is­kolai bűnözéssel. Ha vala­melyik iskolában bűncselek­ményt követnek el, ez az osztag rögtön megjelenik. Tavaly ősszel a bűncselek­mények száma New Yorkban 58 százalékkal növekedett. A város­ban 80 000 kábitószerfogyasztó van, köztük sok a tizenéves tanuló. Az iskolák környékén működő ifjúsági bandák számát 350-re becsülik. A bűnözés problémájához pénzügyi gondok is járulnak. A New York-i oktatásügyi ható­ságok pénz hiányában kény­telenek voltak elbocsátani az őrök felét, kétharmadára csök­kenteni a pedagógiai tanácsadók számát, egyötödével az iskolák pedagógus és adminisztratív sze­mélyzetének létszámát. WASHINGTON, D.C. — A népesség élelem- és energia­­kielégítése óhatatlanul hatalmas sivatagokat teremt Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában, annak ellenére, hogy gazdagabb országok segítik az éhező orszá­gokat élelemforrásaik fejleszté­sével. Erik Eckholm (Washington) az ENSZ segítségével tanulmá­nyozta a kérdést. Kimutatta, hogy nem véletlen, hogy az élelemhiánnyal küzdő országok erdői valósággal megsemmisül­nek. A szarvasmarha és a bir­katenyésztés a legelők túlzott kihasználása miatt, a száraz földterületek tulöntözéses mű­velése pedig azért gyorsítja a sivatag keletkezését, mert a vizelárasztással egy időben nem gondoskodnak a viz megfelelő levezetéséről, és a talajban a só felhalmozódik. Amikor meredek hegyi lejtő­ket művelnek meg, finom kör­nyezeti rendszerek egyensúlya bomlik fel. A következmény a talaj eróziója és esős évszakban az árvízveszély. A hordalék eliszapositja a folyókat, csa­tornákat, vízmedencéket. A mezőgazdaság kényszerű

Next

/
Thumbnails
Contents