Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-12-09 / 50. szám
4. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ BRONXI ÉLETKÉP: AZ IDŐSEKET FÉLELEM KÍSÉRI AZ UTCÁKON NEW YORK — A taxiból kitekintve egy idős házaspárt látunk. A férfi bottal jár, mindketten csak lassan képesek haladni a járdán. Amikor az autó lelassit, nem a kíváncsiság látszik arcukon, hanem a félelem. Ez az idős házaspár fél. Mitől? Tőlünk. Egy lelassító autótól. Két fiataltól, akik mögöttük mennek. Egy fiataltól. Mindenkitől. A járásukon látszik, hogy félnek — talán ki se mennének az utcára a szükséges napi egészségügyi sétát megtenni. Ha kimennek, akkor annak „nyomós okai” vannak: azért merészelnek idős koruk ellenére az utcára menni, mert kell! Mert valami sürgős elintéznivalójuk van: bevásárlás, orvos, patika. Talán sohasem érnek haza... Az idős házaspár idősebbike, a férfi, el is magyarázza a dolgot: miért viselkednek úgy, mint akit üldöznek. Azért, mert valóban üldözik őket! Bronxban éppen úgy, mint Manhattanban és Queensben s az egész nagy New Yorkban ma idősnek lenni egyenlő azzal, hogy az ember rettegésben él. „Talán sohasem érünk haza — mondja a 76 éves férfi. — Minden alkalommal, amikor ki kell mennünk az utcára, úgy indulunk el, hogy talán sohasem érünk haza.” „Ha valaki mögöttünk sétál... akkor az első gondolatunk az, hogy nem támad-e meg” — folytatja a férfi. Manapság majnem természetessé válik, hogy egy időskorú rettegéssel van tele, ha például két-három fiatalt lát együtt. Az gondolata ez: hátha megtámadnak... Speciális egység a rendőrségen Olyan gyakorivá váltak Bronxban az idősek elleni támadások, hogy a rendőrség speciá-' lis egységet állított fel, amelynek csak az a feladata, hogy az időskorúak elleni támadásokat vizsgálja. A legutóbbi időben húsz gyilkosságot és több mint 200 ütlegelést (nagy részük rablással együtt) tartanak nyilván a helyi rendőrségen. Manhattanban 34 idős embert gyilkoltak meg 1976 november közepéig. Brooklynban 25-öt. Bronx e szempontból azért fontos, mert itt lakik a legtöbb időskorú a lakosság összarányához viszonyítva. A rendőrség szerint a bűneseteknek maximum egyharmadát jelentik nekik, elsősorban azért, mert az idősek félnek támadóik bosszújától, másrészt nem sokat várnak a feljelentéstől. A rendőrségen is beismerik, hogy sok esetben nem sokat tehetnek az idősek támadóinak felkutatásában. Bronxban 250.000 időskorú (nyugdíjas) él. Félelemben. »í WASHINGTON -A Legfelsőbb Bíróság tagjai megegyeztek abban, hogy határozatot fognak hozni a halálbüntetés legalitását illetően. Az úgynevezett Louisianai Törvény kapcsán került a halálbüntetés kérdése ismét napirendre, mely állami törvény legalitását vitatják most. E törvény szerint egy rendőr megölése esetén a halálbüntetést kell kiszabni. Tavaly júliusban a Legfelsőbb Bíróság Georgia, Florida és Texas államok kérelmével kapcsolatban úgy döntött, hogy a halálbüntetés alkotmányellenes és kegyetlen, rendkívüli büntetés. ‘ Louisiana és Carolina állaFAO 3,000 dolgozójának nem emelik a fizetését. Ugyanakkor Rómában lévő, már amugyis nagy hivatali szobáját teljesen fényűzően rendeztette be, s ezzel 26,347 dollárt vett el az éhezőktől. „Megdöbbentem” — mondja egy volt FAO főmunkatárs, „amikor megláttam az uj irodáját,s erre gondoltam; ez az ember fogja a szegényeket segíteni?” J ^ DK*-«"/' V Edouard Saouma KASTÉT YROMOK KÖZT, KOLOSTORBAN UJMÓDI ARANYLÁZ Veszélyes séta Bronxban Inkább utcát söprök Hollywoodban./’ mondotta a román filmproducer mok, húsz másik állammal együtt, a halálbüntetést előírják bizonyos bűncselekmények esetében; Meghalt Jakubovszki marsall MOSZKVA — Ivan Jakubovszki marsall, a Varsói Szerződés egyesitett haderőinek főparancsnoka 64 éves korában meghalt. Kínzások Iránban BECS — Az Amnesty International nevű szervezet jelentése szerint Iránban 25,000-100,000., embert börtönöztek be politikai okokból és a titkos szolgálat emberei gyakran kínozták a foglyokat. $26,000-es irodafelszerelés az éhezőket segítő főnöknek NEW YORK — Az ENSZ Food and Agriculture Organization (FAO) főnöke éppen most rendezte be uj irodáját. 26,347 dollárt költött az irodájára az a főnök, aki az éhezők megsegítésén hivatott fáradozni. „Trónteremnek” hívják a főnök szobáját beosztottjai, utalva annak fényzűző berendezésére. Edouard Saouma, a FAO főigazgatója januárban került a 48,000 dolláros vezetői állásba, s többek között kimondta, hogv a BF.CS. Ausztria — Uj jelszó Ausztriában: „Menj kincsközeibe!” Az utóbbi esztendőkben rendkívül divatossá vált a kincskeresés. Az idei nyáron is uszonyokkal, búvárkészülékekkel, speciális keresőlapátokkal felszerelt turisták érkeztek az országba. Természetesen a hazaiak sem maradtak el mögöttük. Szerencsés kivételekként leletek mindig akadnak, s ezek egyszersmind a mézesmadzag szerepét töltik be. Évekre felkeltik a mindig reménykedő kincskeresők illúzióit. A legutóbbi évek „legszerencsésebb osztrákja” egy Egelseeben élő öreg parasztember volt, aki szántás közben egy csupor aranyat és ezüstöt talált. Kastélyromok, régi fegyvertárak, kolostorok egyformán csalogatják Ausztriába a régi értékeket hajszolokat. Reinhold Schlamberger, az egyik legismertebb osztrák kincskereső szerint az országban legalább 15 olyan hely van, ahol „valami rejtezik”. Századunk elején derült ki, hogy Hallstadt, a Salzkammergut csodálatos fekvésű városa, mesés kincsket rejt. Maris von Mecklenburg hercegnő 1907-ben átkutattatta a kisvárost — a megtalált arany- és ezüstértékeket pedig New Yorkban adatta el. Ezzel azonban nem merült ki a hallstadti lelőhely: pár év múlva dr. Friedrich Morton akadt újabb aranytárgyakra. Hallstadt azonban nemcsak a világ majdnem minden pontjára eljutott aranytárgyakkal keltett feltűnést, hanem különös temetőjével is, amely újabb kutatókat vonzott a városba. 1220 koponyát találtak, amelyeken furcsa módon a homloki részt kifestették a temetéskor, s nemcsak a halott nevét, halálozási évét fedettek rá. hanem a foglalkozásra jellemző ábrát is. Kiderült, hogy 370 éven át temették ilyen különös módon a hallstadtiak — ám a miértre nem találtak feletet. (Gerhard Herrn fejtegetése szerint az időszámítás előtt e területen járt kelták koponyakultusza játszott szerepet a hallstadti temetkezési mód kialakulásában.) A kincskeresők vezették cl néha a kutatókat a tudomány szempontjából fontos uj területekre. Ugyanez történt az „unterachi titok” megfejtésénél. Tudományos körökben évtizedek óta vitáztak arról, vajon hol is álltak a régészeti ritkaságnak számitó unterachi épületek? Ez a több mint 4500 évvel ezelőtt létesült település ma az Attersee víztükre alatt található. A vízmélység ott 2-4 méter. A tudósok úgy vélték, hogy a házak eredetileg is vízben álltak, ezért építették cölöpökre. Az Osztrák Műemlékvédelmi Hivatal és a welsi búvárklub önkéntesei azonban kétéves kutatómunkával, a viz alatti cölöpök megvizsgálásával bebizonyították, hogy a cölöpházak hajdanán nem a vizben álltak. Csupán azért kellett „falábakra” építeni, mert a talaj akkor rendkívül ingoványos volt. A kutatók 3900 cölöpöt vizsgáltak meg, míg hitelt érdemlően bizonyitották a régi felfogás tarthatatlanságát! 1972-ben szintén kincskeresők, akik régi értékeket sejtettek az iszapban, hívták fel a figyelmet az unterachi településre. Ausztriában találni olyan tavakat, amelyek teljes felkutatásához Cousteau Calypsójára lenne szükség. Az egyik legrejtélyesebb mély tó a toplitzi. Kettős legendavilág övezi: egyrészt Hallstadthoz közel fekszik, ezért az ottanihoz hasonló leleteket (Folytatás az 5. oldalon) HOLLYWOOD — „Inkább utcát söprők, de szabadon” — mondotta Románia egyik volt vezető televíziós filmproducerrendezője, miután az International Rescue Committee illetékesei megpróbálták lebeszélni őt a disszidálásról. Dimitru Udrescu 47 éves televíziós producer-rendező Los Angelesben két hetes vízummal a ,,Nadia — From Romania with Love” című filmen dolgozott, amely a világhírű 14 éves uh násznőről szól, s ekkor határozta el, hogy disszidál. Az IRC illetékese elmagyarázta neki, hogy ne számítson munkára Hollywoodban, mire a román rendező mindenre elszántan igy válaszolt: „inkább utcát söprők, de szabadon — Hollywoodban.” A Legfelsőbb Bíróság és a halálbüntetés
