Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-07-08 / 28. szám
20. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ REMÉNYSÉG H FORRO MEZŐM N- De hiszen nem szerette a feleségét. Nem szerette, nem szerette. Utálta azt a bestiát. Ma délután itt mondta, hogy minden porcikája utálja. Az ura ránézett. Az asszony mélyen kivágott ingben ült az ágyon. Hófehér bőre világított az acetilénlámpa sárgás fényén. Úgy ült ott felhúzott térdekkel, gyönyörű karjai meztelenül fénylettek, rövid fekete haja szétszóródva, annyira szép volt, hogy amire sose gondolt komolyan, most féltékenységének teljes alapja volt, úgy érezte.- Mikor volt itt?-kérdezte kiszáradt torokkal,- Délután.- Mikor én á mezőn voltam? - mondta rekedten a jegyző.- Igen- Úgy. Mért nem szóltál róla?-Mit mondjak? - szólt hevesen az asszony, s kiegyenesedett. A férfi soká nézte.- Szeretőd volt? Az asszony hallgatott Az egész teste feszülten, mereven keményeden meg.- Mi köze hozzá - mondta. - Mi köze hozzá. A férfi felállott. Már harisnyában volt, cipő nélkül. Nézte a feleségét, ezt a szép meddő asszonyt, akinek az egész teste olyan volt, mint egy nimfáé Éjjel milyen szép A teste, csak az arca fonnyad Mióta?- Ah. A férfi soha nem gondolta komolyan. Az egész világ ingerelte, uszította rá, de ezt soha nem gondolta volna komolyan. Hadd járjon a világ szá|a. Most azonban bizonyos volt benne. Az asszonyból kitört a sírás.- Kellett neki, jaj, valaki kellett neki, akinek elpanaszolja a kietlen életét. Május 26., május 26.! Járjon utána, mi az a május 26.!... Május 26. óta csak az enyém, csak az enyém, lecsillapíthatatlanul csak az enyém! Május 26. mindent megmagyaráz - maga idegen! Jaj, ez nem is végződhetett másképpen... Jaj... A jegyző kétségbeesetten nézett az asszonyra. A vér fel-felrohant a fejébe, aztán megint leszállóit, s halálos hidegséget érzett.- Hát most mit csináljak? - mondta. - Most én is elővegyem a puskát, s agyonlőjem a feleségemet!- Igen, lőjön agyon, lőjön agyon. Mert ez nem élet,1 mert nekem így nem kell az élet. A férfi gúnyosan nézett.- S mióta tart? - ordította.- S meddig fog tartani!... Hát maga azt hiszi, hogy egy ilyen asszony, mint én, élhet így, egy ilyen fatuskó mellett, mint maga!... Oh, de borzasztó, jaj, de iszonyú élet... Már elmúlt az én életem... Hanyatt vetette magát az ágyon, s reszketett és borzongott, oly kitartóan, hogy az egész ágy zörgött vele. A jegyző visszaemlékezett, hogy mikor legelőször töltött egy éjjelt ezzel a nővel, akkor is ugyanilyen hideglelős reszketésben volt, s dunnákat kellett rárakni és konyakot önteni bele, míg magához tért. Egy idegen nőt vett magához, s egy idegen nővel töltött hét évet S most itt állt megalázva s megszégyenítve; jön annak a hullájától, aki mellett ez a nő nem volt idegen. És hogy ő ezt csak most tudja meg, hogy csak most nyílik fel a szeme! Ah, ez már mind a múlté- Ezen veszekedett a feleségével7- Vilma a bérlet mellett volt, mert akkor Pestre mentek volna Laci nem akart Pestre menni Féltékeny volt- ügy . - mondta a főkapitány. - Haller7 • - Nem tudom mondta Bátky, s hozzátette - A ok nélkül; mindig ok nélkül; de olyan volt a természete Még a napfényre is féltékeny volt- Hát persze, indokolva van itt minden. A magyar úricsaládok sorsa - mondta a főkapitány.-Igen Mindnyájunk sorsa .. A detektív visszajött:- Méltóságos főkapitány úr, alázatosan jelentem mondta -, megérkezett a szolgabíró úr és a doktor úr- Igen - mondta a főkapitány, s felállott. Ön értesítette őket, jegyző úr? Én - mondta a jegyző. Első kötelesség volt, lovas legényt küldtem értük Bánfaivára.- Nagyon helyes - morogta a főkapitány, s a belépők elé ment- Szervusz- Szervusz - hajlott meg egy kis szíves fiatalember, s csak most ismerte fel a főkapitányt -, szervusz, méltóságos uram- A főszolgabíró úr nincs itt ? Nem, kérlek alázattal, méltóságos uram, ma nincs idehaza. Délután bement az alispán úrhoz.- Nagyon helyes. A formaságokon hamar túlestek. A szolgabíró hamar meg értette a dolgot, s megírta a jegyzőkönyvet. Azt aláírta a család nevében Bátky dr A jegyző érezte, hogy most már ő nagyon mehet, el is búcsúzott- Hogy jött, szolgabiró úr?- Biciklin- És te, orvos úr? Én, kérem, kocsin Az úton találkoztunk, s a szolgabíró úr beszállón Mikor kint voltak az udvaron s búcsúztak, a jegyző azt mondta az orvosnak:- Te Alfréd, én láttam a testet Nincs rajta semmi pörkölődés, a homlokon, illetve a vakszemen Hogy lehet az ? Az orvos könnyelműen ingatta a fejét.- Kérlek, az semmi, ha a revolvert messzebb tartotta, akkor egyáltalán nem is lehet pörk. Magam részéről valószínűnek is tartom, hogy csak ijesztésnek szánta a lövést. Ahogy szokták az emberek. Múltkor volt egy érdekes esetem, egy fiatalemberen két lyukat találtam s egy sebet. Megcsípte a kis kappanháját, elhúzta a bőrt s átlőtte. Nem volt halálos. Nevetett, az urak nevettek, aztán elbúcsúztak, ők felültek a parasztszekérre, amely a kapu előtt állott, a jegyző pedig hazament. A felesége még ébren volt.- Igaz? - kérdezte, s riadt szemekkel nézett.- Igaz Most, hogy el volt intézve az ügy, már erősen eloszlott benne minden feszültség, s nem látta olyan tragikusnak a dolgot, mint mikor elment hazulról.- Mi történt?- öngyilkosság.- Rettenetes! - Az asszony oly rémülten nézett. - Öngyilkosság! - rebegte, s nagy szemei lázasan fénylettek. - Jaj!- Sok baj volt - mondta az ura, s hozzáfogott vetkőzni. - Anyagi bajok. Az asszony zavartan takargatta magát, az ujjai remegtek, míg magára húzta a vékony nyári takarót.- Szegény ember - mondta -, jaj, az a szegény ember. A jegyző lassan ledobta a kabátot.- Még éjjel sem enyhül a meleg - mondta. - Olyan fullasztó hőség van.- De beszélj hát. A megváltás művében Isten nem alkalma/erőszakot. Bennünket szabad akarattal, szabad választással ruházott fel. Ezért a megváltásban, az örök |életben csak azok részesülnek, akik választják: hogy elfogadják az ingyen kegyelemből felkínált üdvösséget. Jézus igy imádkozott: ..Atyám...szenteld meg őket a Te igazságoddal, a Te igéd igazság." Jn. 17:17. Szenteld meg azt Ijelenti: tisztítsd meg őket — különítsd, el őket a bűntől, hogy képesek legyenek egy szent munkaelvégzésére. Megszen telésükben Isten az embert és a bűnt egymástól tökéletesen és véglegesen elkülöníti az. írott Ige és a Szentlélek közös munkája által, ahogy a földi Szentély szolgálata (III Móz. 4. fej.), szemlélteti, ami a mennyeinek pontos másolata volt, ahova Krisztus ment be érettünk. Zsid.9:ll —12. Rm.3:24—26 Krisztus evangéliuma Isten hatalmát és Isten igazságát jelenti ki. Rnt. 1:16—17. A világ tele van hazugsággal. Hamis próféták és hamis tanítók keresztény köntösbe öltözve milliókat vezetnek félre. az. örök kárhozatba. Egyedül Krisztus Evangéliuma |jelenti ki számunkra Isten igazságát, és egyedül ez biztosítja üdvösségünket. Mi Jez. az igazság? Ádáni bűnbeesését követően Sátán azt állította: (a) A bűnös embernek örökké tartó halállal > kell meghalnia, mert a bűn zsoldja a halál, és mindannyian vétkeztek. Vagy {(b) Isten törvényét kell megváltoztatni, | hogy a bűnös emberek megmenekül| hessenek a halálos ítélet alól. Sátán azt 'állította: Isten nem lehet egyszerre kegyelmes és igazságos, (c) Vagy ' kegyelmes és elnézi a bűnt, de akkor .nem igazságos, (d) vagy igazságos és a törvény szerint örök halálra Ítéli az. [embereket és nem kegyelmez, senkinek, Inem üdvözít senkit, mert mindannyian |vétkeztek. Az evangélium szemlélteti, 'hogy Isten egyidőben kegyelmes és igazságos: ..Megigazulván ingyen az ő Ikegyelméből, a Krisztus Jézusban való [váltság által, akit az Isten előre rendelt [engesztelő áldozatul hit által az. ö [vérében, hogy megmutassa az Ö igazságát az. előbb elkövetett bűnök elnézése miatt...hogy igaz legyen Ő és megigaizitsa azt, aki a Jézus hitéből való.” I Rm. 3:24-26. A földi szentély szertartásai a (megváltás útját szemléltetik. A napon) kénti szolgálatban (III Móz.4—5—6) a I bűnös emberről az ártatlan áldozatra lett áthelyezve a bűn, és véráldozattal be lett vive a szenthelybe. Az év végén [(mint ahogy majd e világ történelmének | végén is) a Kiengesztelés napján vér által minden bűn Azázel (Sátán) fejére l lett áthelyezve. (III Móz. 16) A szentély listen mosodája tökéletes munkát [végez: „Amiképpen Krisztus is szerette [az egyházat, és önmagát adta azért, hogy azt megszentelje (elkülönítse, megtisztítsa), hogy majd önmaga elébe | állítsa dicsőségében az. egyházat, úgy hogy azon ne legyen szeplő vagy i sömörközés vagy valami afféle, hanem Ihogy legyen szent és fedhetetlen.” I Ef. 5:25—27. Az. üdvözültekről Írja 'János apostol: „...és megmosták az ő ruháikat, és megfehéritették ruháikat a ] Bárány vérében.” Je. 7:14. (Folytatjuk) [várjuk leveleiket: P.O. BOX 322, I Perth Amboy, N.J. 08861. Botansky Igor (folytatjuk)
