Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-11 / 46. szám
G. OLDAL MALYAK híradó Modern kalózok a tengeren. Lopják a hajókat, megölik a hajósokat MIAMI ~ ujabban is mét felütötte fejét a kalózkodás. Ezúttal nem hatalmas hajók támadják meg a nagy kereskedelmi vitorlásokat — mint a Középkorban — hanem inkább a kábitószercsempészésre használják azokat Dél-Amerika és az Egyesült Államok között. 611 ELTŰNT HAJÓ A legutóbbi háromév során negyven alkalommal bizonyították, hogy hajókat elraboltak — kétszáz ember tűnt el ezekről a hajókról. Az áldozatok: halról jobbra: Semour és Breckenridge KÍNA MAO CE-TUNG UTÁN Amióta Mao Ce-tung elhunyt, nem sok változott a Maokultuszban. Kínában ma is ugyanúgy dicsőítik az immár halott vezért, mint amikor élt. Lehetséges, hogy ennek az is az egyik oka, hogy azok, akik ma Kínában a legfelsőbb hatalmat képviselik, viszonylag ismeretlen politikai személyiségek, akiknek egyik fő tevékenysége Mao betegségét, majd halálát követően az volt, hogy a kínai kül- és belpolitika folyamatosságát hangsúlyozzák: azt, hogy Mao Ce-tung halála nem jelent lényeges változást az általa vezetett politikában. Egy kicsit hasomo a neiyzet ahhoz, amit 1953-ban Moszkvában figyelhettünk meg: amikor Sztálin meghalt, annak ellenére, hogy sok riválisa és volt elvtársa azonnal szeretett volna „kipakolni”, a pánikot és a közrend megbomlását elkerülendő jobbnak látták a politika változatlanságát hangsúlyozni. Ugyanis, nem szabad elfelejtenünk azt, hogy minden eredmény ellenére Mao Ce-tung nemcsak századunk egyik nagy vezére, hanem egyúttal egyik nagy diktátora is volt. Többek között sok millió ember került táborokba és feltehetően sok milliót mozdítottak el pozíciójából, akik ezt bizonyára nem felejtették el. Lehetséges, hogy az analágia Sztálin esetével sántít. A nyugati újságírók sohasem tudtak túl sokat Kínáról, s ezért gyakran jóslatokba bocsátkoztak. Mindenesetre nem árt felidézni: amikor Sztálin meghalt, még sokáig élt a legenda: Lenin mellé temették a Mauzóleumba. Csupán három év telt el halála után, amikor 1956-ban Hruscsov elkezdte a szennyes kiteregetését, s végül is Sztálin földi maradványai kikerültek a Lenin-mauzóleumból. Az utazási csekk NEW YORK — Az utazási csekkekért viszonylag alacsony dijat számolnak: 100 dolláronként átlagosan egy dollárt fizet az ember a banknak. Ezt a ki anyagi áldó: .ltot érdemes meghozni, ha az ember mérlegeli az utazási csekk előnyeit. Amennyiben elveszti valaki az utazási csekket, vagy ellopják azt, akkor visszakaphatja annak teljes értékét. Ha a pénzét lopják el, még, ha biztosítása is van, akkor sem valószínű, hogy 100 dollárnál nagyobb összeget viszszakap. íme néhány jótanács Ne csak 50 100 hanem 10-20 dolláros csekkeket is váltson ki. Gyakran kisebb tételeket fizet. Ha a család több tagja utazik, az ő nevükre is állítson ki csekket, hogy ne maradjon senki pénz nélkül kellemetlen helyzetben. Ha hosszabb ideig tartózkodik egy országban, akkor ajánlatos annak az országnak a pénzében vásárolni az utazási csekkeket. A csekk nyu"ta részét a csekkektől elszigetelt helyen tartsa, amikor már letépte róluk a csekket, hogy esetleges lopás, vagy a csekk elvesztése esetén legyen írásos bizonyítéka, s hogy ne veszitse el az egészet egyben. A valutát átváltó bankok kínálnak a legtöbbet a csekkért, az éttermek és szállodák a legkevessebbet. A legmagasabb összeget attól a vállalattól (banktól) kaphatja, amelyik kibocsátotta a csekkiét. PÁRTOLJA HIRDETŐINKET AMERIKA TERMÉSZETES SZÉPSÉGEI EREDETI ÁLLAPOTUKBAN GILA NEMZETI ERDŐ, New Mexico — Amerikában mindig is nagy hagyományai voltak a természet szeretetének: lehet, hogy amiért ipari városok a múlt században is csúnyák voltak már, az emberek a munka után természetben keresték a pihenést. Ma sem vonja senki sem kétségbe az amerikaiak azon jogát, hogy a természetet eredeti vadságában és szépségében, emberi beavatkozás nélküli állapotában élvezhesse. Azonban ma már ahhoz, hogy az emberek eredeti szépségükben élvezzék a természetet nem elég, ha csupán „hagyja“ az ember a területet, arra is szükség van, hogy az illetékes szakemberek és hatóságok tegyenek valamit a természetet fenyegető beavatkozások ellen. 128 VÉDETT TERÜLET, 13 MILLIÓ ACRE A Gila Nemzeti Erdő volt az első hivatalosan védettnek nyilvánított területe Amerikának. Erre a területre az ember csak gyalog, lóháton vagy csónakkal jöhet. Mindenfajta motoros jármű, építkezés valamint kommerciális intézmények létesítése I tilos. i Ma 128 hasonló védett területe ivan az Egyesült Államoknak, összesen 13 millió acre kiterjedésben. Ezzel egy valóságos hálózata alakult ki az ilyen védett területeknek, az úgynevezett National Wilderness Preservation System. | 2 000 ÉVES TELEPÜLÉSEK Ezeken a védett területeken valamikor indián törzsek éltek. Néhány település nyomai két évezredes történelemről tanúskodnak. Például ilyen a Silver City közelében lévő több mint kétezeréves település. SOK VADÁLLAT MÁR KIHALT Valamikor Gila erdőségeiben, farkasok, fekete medve sőt még hegyi oroszlán is élt. Ma azonban (hála az ember tevékeny irtó hadjáratainak) már egyik fajta sem él, teljesen kihaltak. AZ EMBER ÁLTAL OKOZOTT TÜZEK Júniusban a Gila erdőségben hetente 50-100 erdőtűz keletkezik. Ezek nagyobb része a nagy hőség eredménye, azonban gyakran az emberek gondatlansága okozza a tüzet. A látogatók másképpen is megszegik a szabályokat. Tavaly például három jeep hatolt be' húsz mérföldre a Gila erdőségeibe. A három jeep azonban beleragadt a sárba. A szabályok értelmében (gépjármű nem hatolhat be ide) a hatóságok nem voltak hajlandók teherautóval kihúzni a jeepeket és azok tulajdonosainak 1 600 dollárt kellett fizetniük a mentőcsapatnak. Az U.S. Cost Guard a legutóbbi két év során 611 amerikai hajó eltűnését jelentette — átlagosan négy ember volt egy hajón. John Murphy, New York állam demokrata képviselője egy kongresszusi nyomozás során azt mondotta, hogy ezek az eltűnt hajók tulajdonképpen nem elsüllyedtek (legalábbis nagy részük), hanem azokat elrabolták, utasaikat megölték. E feltevést alátámasztja az, hogy számos esetben sikerült is a nyomozás során megállapítani, hogy valóban rablásról volt szó. SOHASEM TUDJUK MEG, HÁNY BŰNESET VOLT... A Coast Guard sajnos csak azt tudja, hogy hány hajó tűnt el, de nem jut tudomására a legtöbb rablás. Nem is juthat: annak egyedüli tanúi már nem élnek: a hajók rablása szinte minden esetben együtt jár az azokon tartózkodó utasok, vagy legénység meggyilkolásával. A Coast Guard csupán azokban az esetekben állapíthatja meg, hogy kalózkodásról, rablásról és gyilkosságról volt szó, amikor megtalálják a hajót, illetve azon ritka esetekben, amikor annak utasai túlélték a kalóztámadást. KEY LARGO, FLORIDA íme egy eset. A Key Largo (Florida) esetében a hajón lévő négy személy képes lett volna tanúsítani, hogy kalózkodásról volt szó. Ezért ölték meg őket. Két lány és két férfi New Jersey-ből — mind a négyüket fejbelőtték, mert tanúsíthatták volna, hogy csempészésre használták a lopott hajót. Egy másik hajó esete: Az Immamou nevű vitorlás két személlyel, egyikük a tulajdonos, indult el Colombiából. Nem sokkal ezután eltűnéséről érkeztek hírek. Nyolc hónappal később találták meg a hajót — a két amerikai nélkül. Azonnal bebörtönözték azt a két franciát, akik a hajót ellopták, s akik egyébként kábítószerekkel is foglalkoztak. MÉG A NAGYOBB HAJÓKAT SEM KÍMÉLIK... A legtöbb ilyen támadás a kisebb vitorlások ellen irányul. Azonban vannak olyan esetek is, amikor egészen nagy hajókat is megtámadnak. Ilyen volt 1975-ben a Fülöp szigetek közelében az a támadás, melynek során negyven kalóz foglalt el egy hajót. i í >.»4.
