Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-11 / 46. szám
2. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Magyar MAGYAR HERALD Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hirnök) New Brunswick, N. J. Perth Amboy Herald (Híradó) Perth Amboy, N. J„ Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J., Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Híradó) Trenton, N. J. es Hungarian News (Belhlehemi Híradó) Bethlehem, Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday_______ Posta cim: Mall Address: P. O. Box 27, New Brunswick N. J. 01902 Irodánk cime — Office Address: 211 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK, N. J. 09901 Szerkesztőség cime: — Editorial office. 222 Ambcy Avenue, Metuchen, N. J. 08840 Telefonszám: (201) 548-1369 Szerkes7tö: LÁSZLÓ I. DIENES, Editor Előfizetési ára: egy évre $15.00; fél évre $8.00. Subscription: $15.00 per year; $8.00 for Vi year. Külföldre $20.00 egy évre. Foreign Countries $20.00 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. Second class postage paid at New Brunswick, N. J and at additional mailing office Washingtoni levél írja: VÁNDOR PÉTER Az uj elnök máris felkészülhet, hogy hatalmát alaposan megnyirbálták. Ford elnök (lehet, hogy riválisára is gondolva? — kérdezte egy rosszmájú Ford-biráló) nemrégen aláirta azt a törvényt, amelynek értelmében az Egyesült Államok elnökének hatalmát jelentősen csökkentették. „NATIONAL EMERGENCY” Annak ellenére, hogy a történelem során nem került kihirdetésre túl gyakran a „statáriumi” állapot, avagy „rendkívüli veszély” helyzete, s valóban nem is sokan tudják, az Egyesült Államokban, hogy az ilyen helyzetekben az elnök hatalma rendkívüli, érdemes mérlegelnünk néhány tényt — majd érdemes mindezeket a tényeket a Nixon-kormányzat, illetve a Watergate ügy tükrében értékelni. ÁLTALÁNOS „ÁLLAMOSÍTÁS”? A rendkívüli állapot (pl. háború) esetében az Egyesült Államok elnökének joga van (illetve nagyrészt joga volt az eddigi törvények értelmében) a következőkhöz: • Az egész országra kiterjedően (ideiglenesen vagy tartós jelleggel) bekebelezni a magántulajdonban levő különböző ingó és ingatlan dolgokat. • Teljesen ellenőrzés alá venni a szállítás, közlekedés és kommunikáció minden csatornáját. • A termelést megszervezni és a termékeket, valamint a termelőeszközöket teljesen tulajdonába venni. • Elrendelni, hogy amerikai katonai egységek más nemzeteket „segítsenek” (azaz más nemzetek harcában az egyik fél mellett részt vegyenek). • Kihirdetni a statáriumi törvényeket. • Korlátozni az utazást külföldre és belföldön. JÁTÉK A TŰZZEL Mivel minderre ritkán, illetve együttesen sohasem került sor, s mivel sok amerikai nem is hallott minderről, igy együttesen leírva az egész nem tűnik olyan félelmetesnek. De még csak gondolni is, hogy bármelyik amerikai elnök mindezt elrendelhette volna...!? A II. világháború korszakát nem számítva, összesen csupán négy esetben élt az elnök ezzel a hatalmával. Azonban fontos tudnunk, hogy élhet vele. A most elrendelt törvény lényege az, hogy statáriumi helyzetben továbbra is lehetőséget ad a központi hatalom megerősítésére, azonban az elnöknek jóelőre értesítenie kell mind a Szenátust, mind a Kongresszust és amennyiben mind a Kongresszus, mind a Szenátus többségi alapon úgy szaunákét testület véget vethet azelnökiitalelrendelt rendkívüli állapotnak. Gyilkosság és nem járvány okozta a titokzatos haláleseteket Philadelphiában? PHILADELPHIA - Huszonkilenc személy veszítette életét Philadelphiában, amikor az Amerikai Légió ott tartotta konvencióját. Hetekig első oldalon szerepelt az újságokban a hir, s vele együtt a találgatás: mi is okozta a titokzatos haláleseteket? Az orvoskutatók és a rendőrség szakértői több hetes komoly vizsgálat után sem tudtak határozott nyomra bukkanni és csak találgatták, hogy a sok lehetőség közül mi is okozta a haláleseteket? Szóba került a virus lehetősége, a levegőben, vízben vagy másutt levő nem szándékos mérgezés eredményeképpen ható mérgező kémiai anyagoké, s azt is vitatták, hogy amennyiben virus okozta a haláleseteket, milyen virus volt. Csak egy lehetőségről nem írtak: a gyilkosság lehetőségéről. Most azonban dr. Edward Schantz biokémikus azzal a logikus (és érdekes módon idáig fel sem vetett) gondolattal állt elő, hogy az Amerikai Légió tagjait megmérgezték. A mérgezés nem véletlen volt, nem ipari szennyezés, hanem gyilkosság. Dr. Schantz egy világhírű biokémikus és érdemes véleményét meghallgatni. A mérgezés valószínűnek tűnt, mondja Schantz, a tévedés szerinte csupán az volt, hogy a mérgezést nem vélték gyilkosságnak, hanem azt találgatták,' hogy milyen anyag kerülhetett esetleg a levegőn, vizen vagy ételen keresztül éppen az Amerikai Légió konvenciójának résztvevőihez — ugyanis senki más nem betegedett meg ebben a „betegségben”, vagy került kórházba nem szándékos mérgezéssel, csupán azok, akik részt vettek az Amerikai Légió Philadelphiában rendezett Országos Konvencióján. Viszik az egyik áldozatot A nem nevű toxin a legvalószínűbb, állítja dr. Edward Schantz. A mérgezés mellett szólt az a tény, hogy nem volt járványos jellegű a 29 haláleset, senki más nem kapta meg azt, pedig sokan kerülhettek érintkezésbe a Légiónak az ország minden tájáról idesereglett tagjaival. Szabotázsról és szándékos mérgezésről volt tehát szó, mondja dr. Schantz. összesen 179 személy kapta meg a „betegséget”, közülük 29-en haltak meg. Ma már mások is osztják dr. Schantz véleményét, jeles szakemberek és nyomozók. „Légfrissítő utján?” Ha például valaki a levegő felfrissitésére szállodákban gyakran használt spray-be, vagy egy valahol elhelyezett légfrissítő berendezésbe tesz minimális ricint, az bőven elég lehet arra, hogy százakat mérgezzen meg. Állatkísérletek azt mutatták, hogy a ricin igen hatékony mérgező anyag: egy gombostűfejnyi mennyiség elég volt ötven egér elpusztításához. WASHINGTON — Most, hogy Jimmy Carter az amerikai választók többségi szavazata alapján elnökünk lett, ideje néhány jó szót szólni Fordról is, arról az elnökünkről, aki az amerikai belpolitika egyik legválságosabb időszakában vezette az országot. Ford „véletlenül” került ilyen magas pozícióba — huszonöt éves kongresszusi pályája után, a Watergate botrány után. Amikor Agnewnak le kellett mondania korrupciója miatt, Jerry Ford lett az alelnök. Később, Nixon lemondásakor ő lett a nem választott elnökünk. A választási kampány során természetesen minden rosszért, minden gondunkért-bajunkért az elnököt bírálja mindenki, azt, aki a legfelsőbb politikai hatalmat elfoglalja. Az igazság azonban az, hogy Jerry Ford, ha nem is kezdeményezett alapvető változásokat, ha talán nem is a problémáink megoldásának legmegfelelőbb útjait választotta, sikerrel vezette az országot egy igen nehéz korszakban; s legalább segített a további bajok elkerülésében. A Watergate ügy együtt járt gazdasági életünk egyik legkomolyabb recessziójával. Ford egy olyan korszakban került az elnöki posztra, amikor a nyugati világ gazdasága hatalmas inflációval, nagyméretű munkanélküliséggel, s az Egyesült Államok különösen a bűnözés rohamos növekedésével, s számos más majdhogynem élethalál problémával küszködött. E nehéz korszakban talán a legfontosabb teendője az volt az elnöknek, hogy valahogy megállítsa ezt a folyamatot. Ha nem is oldotta meg nagy problémáinkat, Jerry Ford kétségtelenül sokat tett annak érdekében, hogy valahogyan konszolidálja politikai és gazdasági életünket. Ami a régen várt változásokat illeti —azokat az uj elnöktől várjuk. FORD NEHÉZ IDŐBEN VOLT AZ ELNÖKÜNK
