Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-04 / 45. szám
6. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ A FELBOMLOTT CSALÁD: TRAGÉDIA-E, VAGY KORJELENSÉG? Nemrégiben egy televíziós előadást sugároztak azokról a ' gyermekekről, akik felbomlott családokból származnak. Kb. 50 százalékra tehető azon gyermekek száma, akiknek a szülei elváltak, vagy nem ének együtt. A családok többségét a férj és feleség egymás iránti szeretete tartja össze, vagy a gyermekek szeretete, s mert azt gondoljuk, hogy a gyermekek érdeke azt követeli, hogy együtt maradjon a család, noha a legtöbb esetben a gyermekek isszák meg az ilyen „együttmaradás” levét. Eljön, vagy már itt is van az az idő, amikor a család kimegy a divatból, s a felbomlott család lesz a norma. Ennek megfelelően fog átalakulni a társadalom vele kapcsolatos magatartása. A szerepek megváltoztak. Mamika megtanulja apuka szerepét és apuka is rájön arra, hogy nem is olyan ördöngős dolog az edénymosogatás. A kalapot nem a férfi viseli többé, hanem hol az egyik fél, hol a másik. A nők rájöttek arra, hogy gyermeket a férfi nélkül is fel lehet nevelni, s a férfiak is boldogan veszik, ha a válás esetén a gyermekeiket nekik ítéli a törvény. Ennek következtében a gyermekek különböző aspektusokkal nőnek fel. A gyermekek nagy része úgy nő fel, hogy a mama dolgozik, hogy nincs papa és mama. Csak az egyik fél neveli őket, s ez a gyermekek szemében normális. Azt, hogy ennek nem igy kellene lennie, nem is tudják. Megtanulnak az uj helyzethez igazodni, vagy nem is kell hozzá igazodniuk, mert nem tudják, hogy van egy másfajta, megszokott társadalmi keret: a család, ahol apa, anya s gyermekek élnek együtt, harmóniában, vagy pokolban. A ma felnövő gyermekek sokkal öntudatosabbak és önállóbbak, mint az ötvenes és hatvanas évek gyermekei voltak. Azok a szülők, akik meleg, biztonságos otthont adnak gyermekeiknek, talán a legnehezebb felnőtt életre készítik elő gyermekeiket, mert mint felnőttek, nehezen tudnak megbirkózni a problémákkal. Ezek a gyermekek rázódnak bele legnehezebben a felnőttek világába, mert gyermekségük ideje alatt megtanulták, beléjük idegződött az önállótlanság. Mindegy, hogy melyik utat választja a szülő: a régi sémát, vagy az uj értelemben vett „felbomlott” családot, a gyermeket el kell indítani a jövő felé, az élet felé, amely rohamosan és teljes mértékben megváltozott. Néhány évvel ezelőtt a lány csak feleség és anya akart lenni, számára ez volt az ideális. Manapság az apa, vagy az anya már elvárja a gyermekétől, hogy ne csak feleség akarjon lenni, hanem annál több: sokoldalú ember. A felbomlott családok gyermekei azok, akik az életre, a valóságra nevelődnek. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a felbomlott családok az ideálisak, de állítjuk, hogy az olyan családokra nincs szükség, melyek csak azért maradnak együtt, mert a gyermekeküket nem akarják a nehézségeknek kitenni. Az olyan családi kör, ahol a két fél gyűlöli egymást, nem család többé, hiszen a gyermekek nélkülözik az állandó meleg szeretet. Egy 12 éves bikának több mint 100,000 utódja van! ELBURN, 111. — Ilyen bika még nem taposta a földet, mondja a tulajdonosa, McCarry. 12 éves, az orrában karikát visel és az „Esztendő apja” címet is elnyerhetné. Bármelyik esztendő jét a 10 év alatt. Paclamar Astronautnak hívják, fekete, fehér foltos és nincs párja széles Amerikában. Hosszú és igen intenzív szexuális életet él Astronaut. Az elmúlt 10 év alatt ez a Holsteinbika 100.000 utódott nemzett, s közülük 39.670-et törzskönyveztek. A legtöbb bika hét év után kiöregszik. Nem Astronaut! Mint a Niagara Falls, úgy ömlik belőle a sperma. 12 évével (ami 80 évnek felel meg emberi viszonylatban) még mindig a legtermékenyebb bika. Értéke 5 millió dollár. Hetente kétszer felfogják a spermáját, fagyasztják és egy sperma-egységet 20 dollárért árusítanak (egy köbcenteiméter). Az Egyesült Államokban a tehenek 50 százalékát mesterségesen termékenyítik meg. Astronaut spermája azért olcsóbb (az átlagbika spermája több mint 100 dollár), mert kétszer annyit produkál minden egyes esetben, mint egy közönséges bika. Igen sok farmer, aki Astronaut spermájából vásárol, nem használja fel azonnal, hanem tárolja későbbi időre, amikor majd drágábban túladhat rajta. Asztronautot azért is szeretik. mert a tőle származott tehenek nemcsak több tejet adnak, hanem „csinosabbak” is. FÜLÖP SZIGETEKRŐL Tengeri cigányok MANILA, Fülöp-szigetek — A Kelet-indiai-szigetvilág egyik csoportja a Fülöp-szigetek. Neve annak emléke, hogy Magellán vezetésével spanyol hajósok fedezték fel ezt a délkeletázsiai szigetcsoportot, és királyuknak, II. Fülöpnek adóztak a névadással. 1898-as spanyol-amerikai háború idején az amerikaiak elfoglalták a szigeteket. A történelem lapjai mindig változatosak, 1934-ben az Egyesült Államok bizonyosfoku önkormányzatot adott az elfoglalt területnek, majd jött a második világháború és japánok szállták meg a térséget. Akkor jött létre a „Hukbalahap“ — Japánellenes Nemzeti Hadsereg —, amely azután később az amerikai elnyomók ellen is harcolt. A Fülöp-szigetek kormánya a délkelet-ázsiai erőviszonyok alakulása során tekintélyre tett szert, tagja az ENSZ-nek és az amerikai kívánságoknak megfelelően a Délkelet-Ázsiai Katonai Paktumnak. A világ egyik legkülönösebb népe a Fülöp-szigetek délkeleti részén élő bajauk. A hétezer sziget 32 milliónyi lakója közül ők csak húszezren vannak. Évszázadok múltak el és megtartották ősi életformájukat. Törékenynek tűnő, de mégis kitartó, erős hajóikon élnek. Átvészelték a spanyol, amerikai és japán megszállást és életük most is harcos élet, mert kis szigeteik környékén ott cirkálnak a csempészek és a kalózok. Egy indiai utazó, Raghubir Singh ott járt a helyszínen, neki mondta egy bajau halász, „a kalózok után jönnek a csempészek, nehéz az életünk.“ A Fülöp-szigeteken nem elfelejtett nép a bajau, úgy mondják, hogy e térségben ők a legjobb tengerészek. Megfigyelik a szelek járását, a vizek hullámzását. Arról is beszélnek, hogy megérzik, mikor közeledik a vihar, csak bedugják az ujjúkat a tengerbe és a hullámjárás alapján megmondják, mikor jön a pusztító csapás. Ezek a mondások persze nélkülözik a bizonyosságot, de tény, hogy kis hajóikon — hosszuk 7-8 méter — eljutnak még Borneo vidékére is. Ősi módszerekkel harcolnak az életért, a fennmaradásért. Egy mázsa szállított halért húsz dollárt kapnak, ezért több embernek napokon át kell keményen dolgozni. Megtartották évszázadok óta kialakult rituális szokásaikat is. A gyermekeket a természet jelenségei alapján nevezik el; vihar, eső, felhő. Egyetlen bajau ember sem tudja, hogy hányéves. De ez nem zavarja őket. Megszólalnak időnként a gongok, hol egy beteg ember felépülése érdekében, vagy pedig áz esküvőkön. A temetésnek is megvan a rituáléja, olyan szobrocskát készítenek, amelyik szimbolizálja a halott életét és munkáját. Ezt a sírra helyezik és a szobrocska érinthetetlen. A temető a szárazföldön van. Egy főnök van mindig a bajauknál, aki nem király vagy államfő, de a legtekintélyesebb. Mindig idősebb ember, tanácsokat ad, viták esetén dönt és ügyel arra, hogy a szokásokat megtartsák. A tengeren élnek a bajauk, de ahogy az idők múlnak, bizonyara ez az ősi nép is a szárazföldre fog költözni. Annyi nélkülözés után talán biztos öblöt találnak. Kubai emigránsok és repülőszerencsétlenség CARACAS — Nem sokkal azelőtt, hogy egy kubai repülőgép felrobbant csöngött a telefon. „A busz tele van kutyákkal,” — mondta valaki a telefonba. Másnap a venezuelai rendőrség razziát tartott: a magánnyomozó irodában, s annak kubai születésű igazgatóját, több más alkalmazottjával együtt letartóztatták. Annak a gyanúja merült fel, hogy a Venezuelában lévő kubai emigránsok egy csoportja követte el a bombamerényletet, s állítólag a CIA-nak is volt valami köze az ügyhöz. Az eset nagyon kellemetlen a venezuelai kormány számára, mivel az országban ötven ezer kubai emigráns él. A nyomozás során számos bizonyítékát találták annak, hogy valóban a militant kubai emigránsok egy csoportja robbantotta fel a gépet. Az egyik Venezuelában élő kubai emigráns, egy bizonyos Bosch, már régebben kijelentette, hogy „harcot indít a kubai követségek, repülőtársaságok és hivatalok ellen. Öt már az Egyesült Államokban korábban bebörtönözték. A nyomozás tovább folyik a lezuhant kubai repülőgép ügyében. : ‘KO.WIHS UtOK Szilvás gombóc. Hozzávalók négy személyre: 10 deka vaj, 15 deka liszt, 5 deka morzsa, 2 egész tojás, 10 deka cukor, 24 szem szilva, csipet fahéj, öntsünk fazékba egy pohár vizet, adjunk hozzá 5 deka vajat, s amikor felforrt lassan öntsük hozzá a lisztet. Addig keveijük, mig a tészta sima lesz, ha levettük a tűzről, megvárjuk mig langyos lesz és belekeverünk 2 egész tojás. Azzal is jól eldolgozzuk. Lisztezett deszkán a tésztából rúd alakot formálunk, majd 24 egyenlő részre vágjuk fel. Előbb megfelezzük, majd a felét is ketté osztjuk stb. így lesz egyforma — különösebb méricskélés nélkül — a tészta nagysága. Egy-egy tésztadarabot lisztezett tenyéren olyan nagyra formálunk, hogy egy-egy szilva beleférjen. A szilvát előzőleg kimagozzuk, és a mag helyére fahéjas cukrot teszünk. A gombócokat forrásban levő sós vízbe tesszük, s ha feljöttek a viz felszínére, szűrőkanállal kiemeljük. Előzőleg 5 deka vajon megpirítjuk a zsemlemorzsát és abba tesszük a lecsurgatott gombócokat. Tálaláskor Ízlés szerint cukrozzuk. Jó étvágyat!
