Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-04 / 45. szám
2. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ magyar MAGYAR HERALD hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hírnök) New'Brunswick, N. J. Perth Amboy Herald (Híradó J Perth Amboy. N. J* Free Press! Szabad Sajtó)' Passaic, N. J„ Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Híradó) Trenton, N. J. es Hungarian N< (BetbUhemi Híradó) Bethlehem, Pa. t Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Bodt« dm: ,. r I? Mail Address: P. O. Box 27, Nsw Brunswick N. J. MMS Irodánk dm* — Office Address: tit SOMERSET ST. WEW BRUNSWICK, R. J. OttOl________ Szerkesztőség címe: — Editorial office. '222 Amboy Avenue, Metuchen, N, J. 08840 Telefonszám: (201) 548-1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES, Editor Előfizetési ára: egy évre $15.00; fél évre $8.00. Subscription: $15.00 per year; $8.00 for Vi year. Külföldre $20.00 egy évre. Foreign Countries $20.00 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. Second class postage paid at New Brunswick, N. and at additional mailing office J. olyan alacsony lesz, mint a hatvanas években, körülbelül olyan, mint azt várni, hogy mikor tér vissza a cár Oroszországban, vagy hogy az Osztrák- Magyar Monarchiát még fel lehet újra állítani.” Washingtoni lévél írja: VÁNDOR PÉTER Három évvel ezelőtt történt. Az arab országok bejelentették az olajembargót — és mi, amerikaiak nagy bajba kerültünk. Három évvel ezelőtt történt, hogy sorba kellett állnunk a benzinért — valami, amit a fiatalok már nem ismertek, amit az amerikaiak többsége legfeljebb a háború legrosszabb napjaiban tapasztalhatott csak. Ez volt az Egyesült Államok történetének az egyik legkomolyabb kihívása: amikor külföldi hatalmak megmutatták, hogy jelentősen képesek befolyásolni az amerikai gazdasági életet. Infláció, 10 billiós azonnali kár Kissinger szerint ma az Egyesült Államok semmivel sincs kevésbé; kiszolgáltatottabb helyzetben egy újabb olajembargó esetében, mint három évvel ezelőtt. Szakértők tanácsai alapján az állítja Kissinger, hogy legalább félmillió állást veszítenének el azonnal egy olajembargó esetén, a nemzeti összterme-J J- i lésben a kár legalább 10 billiós lenne és az infláció jelentősen megemelkedne. Nem valószínű, hogy sor kerül az embargóra A tragikus képhez azonban az is hozzátartozik, hogy nem valószínű, hogy az arab országok a jelenlegi helyzetben az embargót alkalmaznák az Egyesült Államokkal szemben. Mindennek ellenére, sokan felháborítónak tartják, hogy az energiaproblémákat ma is kevesen veszik komolyan, s nem országos szinten, sem az egyes háztartások szintjén sokan nem akarják figyelembe venni, hogy valamilyen energiatakarékossági rendszerre lenne szükség — abban az országban, amelyik a világon egyedülálló módon fogyasztja az energiát. Alaszka és az Északi-tenger ol^ja Örvendetes, hogy 1977 és 1980 között az Egyesült Államok saját olajellátása jelentősen fog növekedni: nemsokára üzembe áll az alaszkai olajvezeték, amely 5—7 százalékát látja majd el (teljes üzembehelyezés után) az ország nyersolajszükségletének, továbbá az Északi-tengeren folyó kutatások eredményeképpen is megnő majd az olajtermelésünk. December 15: a Petróleum Exportáló Országok értekezlete Idén december 15-én találkozik. Quatarban az OPEC (Organization of Petroleum Exporting Countries), s megvitatják, hogy emeljék-e a nyersolaj árát. Jelenleg 11,51 dollár egy barrel ára. Szakértők szerint ezt 10—25 centtel fogják megemelni az év végén. 1960 és *1970 között egy barrel ára két dollár volt ($2). Egy közgazdász igy jellemezte az áremelkedés tendenciáját: „Abban hinni, hogy az olaj ára ismét 300 millió dollárral csapták be a francia kormányt PÁRIZS — Franciaországban most hozták nyilvánosságra azt a jelentést, amely szerint Marcel Dassault repülőgépgyáros 300 millió dollár adóval csapta be a fiancia kormányt. FRANCIAORSZÁG LEGGAZDAGABB EMBERE A csalás felfedezése különö-S jsen érdekes, miyel a csaló nem | más, mint Franciaország leggaz- P jdagabb embere. A Le Point című hetilapban éppen akkor tűnt fel először a csalásról szóló hir, amikor arról folyt a vita, hogy mindenki számára emeljék-e fel az adókat Franciaországban. A GAZDAG NEM FIZET? ÉS MINDENKI FIZESSEN? Az adóról folyó vita során a baloldali pártok támadják azt a koncepciót, hogy mindenkinek emeljék fel az adóját — miközben kiderül, hogy a gazdagok közül sokan elkerülik az adófizetést. A mostani 300 millió dolláros csalás aztán persze, hogy azokat segíti, akik a kormány adóemelési politikáját bírálják. Eképpen érvelnek: szóval, a dúsgazdag (ezúttal Franciaország leggazdagabb embere) háromszáz milliót csal el az államtól, s nekem, kisembernek meg felemelik az adómat? A KORMÁNYPÁRT TÁMOGATÓJA Mindennek a tetejébe a 84 éves Dassault (aki többek között a Mirage gépeket is építette) a kormánypárt (A Gaullista Párt) erős támogatója. A mostani kormánykoalícióban is ez a párt a vezető. A vállalatnak már néhány héttel ezelőtt is volt egy zűije: főkönyvelőjük hatalmas összegeket sikkasztott el, de megbocsátottak neki. A kérdés csak az, hogy a francia kormány és a nép megbocsátja e Dassault 300 milliós csalását. Kissinger megvédi a Ford kormányt NEW YORK - Henry A. Kissinger külügyminiszter megvédte a Ford kormányzatnak az emberi jogok érdekében kifejtett politikáját. Kissinger a Synagogue Council of America’s ötvenedik jubileumi vacsoráján beszélt és nyilvánvalóan olyan birálók felé is intézte beszédét Jimmy Carter — Ford opponense. Az amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok ugyan sokszor javasolta más országoknak, hogy ne korlátozzák az emberi szabadságot, azonban gyarkolati korlátok miatt az amerikai befolyás nem mindig volt túl erős. „A külpolitikában az erkölcsösség végső próbája nem az, Hogy milyen értékeket hirdetünk, hanem az, hogy mit akarunk és mit vagyunk képesek megvalósítani,” — mondotta Kissinger, majd hozzátette: az amerikai nép nem volt hajlandó elfogadni „a világ csendőre” szerepét. Beszédében az amerikai külügyminiszter megvédte saját közel-keleti politikáját, s azt mondotta, hogy a közel-keleti helyzet normalizálásának a következő lépése az lehetne, hogy a genfi konferenciához hasonló általános tárgyalásokat indítanának. Kissinger reflektálva számos zsidó szervezet néhány évvel ezelőtt különösen gyakori bírálatára azt mondotta, hogy szerinte inkább a „csendes (óvatos), diplomácia” segit, s nem a törvényhozás keretében is megerősített látványos lépések az emberi jogok és nemzetközt kérdések terén. ff. Sztálin lány# TEHERÁN — Svetlana^ Stalin Peters, Joszif Visszariahovics Dzsugasvili Sztálin leánya kérte az irárti saht, hogy ne adja ki a Szovjetunióból disszidált pilótát a szovjet hatóságoknak. Izraeli fegyverek a libanoni keresztényeknek TEL AVIV — Izraeli jelentések szerint Izrael fegyverekkel, kommunikációs felszereléssel és más eszközökkel segitette a libanoni keresztény hadsereget. Az izraeli kormány azonban tagadja, hogy ilyen jellegű támogatásban részesítették volna a Palesztiniai Felszabadító Hadsereget, illetve a muzulmán baloldali erőket. A hivatalos izraeli álláspont továbbra is az, hogy „Izrael nem avatkozik be Libanon belügyeibe.” Izraeli csapatok ugyan nem vesznek részt a libanoni harcokban. azonban a színfalak mögött Izrael katonai felszereléssel segíti a libanoni jobboldali keresztény csapatokat. A külföldön élő magyar rokonok örökölhetnek Magyarországon BUDAPEST — Annak ellenére, hogy egy 1974-es magyar dekrétum szerint magyarországi tulajdont nem lehet külföldi állampolgárnak eladni (kivéve a hazatérő magyaroknak), a külföldön tartózkodó külföldi vagy magyar állampolgár rokonok örökölhetnek magyarországi tulajdont. A New York Times egyik cikke a budapesti Magyar Hírlapra hivatkozva említi ezt a sok • Amerikában tartózkodó magyar számára lényeges törvényadta lehetőséget. Mindennek ellenére, a lap hansulyozza, hogy „az ilyen örökösödéssel kapcsolatos valamennyi tranzakciót szigorúan kell szabályoznunk, hogy biztosítsuk: mindenki értse meg: Magyarország nem eladó!” (angolból fordítva). Á. hatóságok szigorúan ellenőrzik a külföldi birtokában levő magyarországi tulajdon eladását, az abból eredő béreket és külföldiek egyéb bevételét. A Magyar Hírlap leír egy esetet, amelyet a törvény nem egedélyez. Egy 65 éves nyudijas hatalmas villát épített a Balaton mellett, majd előkészítette, hogy azt külföldön élő bátyjára hagyja. Kiderült azonban, hogy a házat ténylegesen a Nyugat- Németországban élő bátyja építette, aki igy akart tulajdonra szert tenni Magyarországon. Az ilyen eseteket a magyar kormány nem fogadja el.
