Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-10-21 / 43. szám
MAGYAR HÍRADÓ 15. OLDAL ÓHAZAI UTIJEGYZETEK EZT LÁTTAM Irta: HALMI DEZSŐ (Befejező cikk) A szép magyar nyelvre nem ismertem rá. Ahová mentem, mindenütt csak egy idegen, elnyújtott nyelvet hallhattam. Pesten már nem az első, hanem az utolsó szótagot hangsúlyozzák, melyet meg is nyújtanak. — Az idegen szava használatában, idegen elnevezésekben tobzódnak. A különféle ,,pex”-ek, ,,ért”-ek ezrei díszítik a cégtáblákat. A vállalatok vezetői néma versenyben vannak, hogy melyikük tud nagyobb, idegen hangzású szörnyűséget kitalálni. Íme egy félsötét, ivónak is beillő helyiség neve: ,,Astoria Bar Intercontinentál.” Hát nem egy förmedvény? Az újságok egyes mondatait képtelen voltam megérteni. Az Esti Hírlap 8-12-i számában ezt találtam: ,,Az optimisták szerint Brazília nyersanyag tartalékai lekörözik a Föld többi részét, a pesszimistáknak fenntartásaik vanna a szinte járhatatlan vidék infrastruktúrájának kiépítését illetően.” A Magyar Nemzet 8-17-i száma így ir: ,,A .kansasi mustra”, alcím: ,,A vasáli kapcsosak” „Spodiumtól az Olitériág”. Ki tudja ezt megérteni? A borotválkozás előtti és utáni arclemosószert igy hirdetik: „Fabulon preshave, after shave”. Fontos az idegenhangzás, a magyartalanság nem számit. — o — Magyarországon nincs munkanélküliség, mindenki dolgozhat, aki akar, sőt munkaerő hiány van. Az üzemek állandóan előnyös hirdetésekben keresik a dolgozókat, legyen az főiskolát végzett, vagy napszámos. Otthon ma már nem kell oklevéllel havat lapátolni, vagy díjtalan dijnokként ingyen dolgozni — a szebb jövő reményében — mint a Horthy-világban. Aki nem dolgozik, az nem is eszik, munkanéküli segély nincs és ha valaki illegális utón akatja megélhetését biztosítani, azt a törvény kímélet nélkül megbünteti. — o — Mindenütt építkeznek. Uj lakónegyedek nőnek ki a városok peremén. Utak, hidak, aluljárók, a Metró építése folyik. A szocializmus eredményeit el kell ismernünk, azokat nem lehet csak egy kézlegyintéssel elintézni, mint azt sokan szeretnék, kik régen csak reprezentáltak, de a termelőmunkából nem vették ki a részüket. Azonban én a szocialista magyar állam legfontosabb vívmányának tartom a nyugdíjasokról való gondoskodást. Minden magyar állampolgár félelem nélkül tekint az öregség elé, mert tudja, hogy nyugdija elegendő lesz megélhetésre. Az uj nyugdíjtörvény szerint a legkisebb nyugdíj egy hónapra 900 forint. Sokakkal beszéltem, kik megelégedett nyugdíjasok voltak. A napszámosnak, kubikusnak, mezőgazdasági munkásnak nem kell haláláig dolgozni, hanem éppen úgy, mint az ipari dolgozó, vagy értelmiségi, már 60 éves korában nyugdíjba menet. A nyugdíjast az állam nem teszi talonba, hanem ha kedve van. dolgozhat, üdülésre s minden egyéb szociális juttatásra jogosult. — Kegydij s a múlt egyéb nevetséges ..kegyes” adományai megszűntek. — o — Az állam első feladata olyan polgárokat nevelni, kik nemcsak a saját szakmájukban, képesítéseikben állják meg helyüket, hanem magas általános műveltséggel is rendelkeznek. Talán hihetetlen, amit most leírok. Több tanítóval beszéltem, kik az elemi iskolákban tanítanak. Állandó utánképzésben kell résztvenniük és csak öt órai anyaggal vannak előbbre, mit a tanulóknak le kell adniuk. Az első elemi számtan anyagába tartozik az egyszerű koordináta, melynek közepén van a zéró és két oldala a pozitív és negativ számok végtelenje. Tehát az első elemiben már negativ számokkal is foglalkoznak. A mi időnkben negativ számokról csak a harmadik reálban hallottunk. A magyar gyermekek tudása magasan felette áll az amerika egykorú tanulók képzettségénél. Úgy gondolom, kedves olvasóim is egyetértenek velem, ha azt mondom, hogy a mi, amerikai iskolarendszerünkban valami hiba van. Nemcsak játszani kell otthon és az iskolában, hanem valamit tanulni is. — o — A főváros esti kivilágítása olyan élményt nyújt, melynek csodálatával nem lehet betelni. Nem kísérlem meg leírni, azt látni kell. Szemlélője voltam az augusztus 20-i katonai-, légi- és viziparádénak. Az Országház téren avatták fel az akadémiát végzett uj tiszteket. Egy ezredes diszlépésben közelítette meg Czinege hadügyminiszter, a zenekar indulót játszott és rossz volt nézni, amint ez a magasrangu tiszt jobb lábával verte az ütemet. Ha ezt valaha igy csinálta volna, akkor egy vidéki helyőrség eldugott irodájában porosodott volna meg. Czinege hadügyminiszter átvette a jelentést és most már nem diszlépésben ketten haladtak tovább. MAGYAR LÁBNYOMOK (Folytatás a 6. oldalról) egyre sötétebb a tekintete, egyre jobban kitolódik a CFTC-nel folyó vizsgálat, egyre nehezebb a mindennapi élet egy kis rész-időre kapott munka jövedelméből.......Azt mondják, a végső kilátás nem rossz, a Bizottság kártérítést fog megítélni”, minthogy az ügynökért a tekintélyes cégnek kell felelősséget vállalnia és Csáky állítólag sohasem adott formális meghatalmazást a végzetes manipulációkra. „De nekem az úgynevezett kilátásokban már nincs bizalmam“, mondja. „Nem tudom, meddig bírom... mit fogok tenni...miképp fogom összeszedni magam...“ (Magyarul nem tud ugyan, de azt magyarul és magyarosan mondta, hogy „István“ az egyik keresztneve: alig kétéves volt, amikor idehozták a szülei Londonból. Ott született, mig id.Csáky gépészmérnök és felesége amerikai bevándorlási engedélyre várakozott — 1948-ban sikerült Budapestről kijutniok Angliába. Itt Washingtonban az American University-n az u.n. „Public Communication“ szakot végezte el, amely hirdető-technika, film- és televíziós programrendezés és közvéleménykutatás terén ad kiképzést.) Csáky Pista másodgenerációs amerikai magyar siralmas beszámlójának hallgatása közben időnkint megértőén dörmögtem és vigasztalóan mormogtam, Kezdetben valahogy csak ment a lépegetés, de csakhamar elvesztették a zene ütemét és összevissza meneteltek tovább. Sajnos jobban kellett volna csinálniok. A műrepülés akármelyik régi repülős dicséretére vált volna, nembeszélve arról, hogy az egyik műrepülést egy női vezető mutatta be. Ismeretlenül gratulálok annak a magyar nőnek, aki a csodás légimutatványokat végezte. A vadász- és bombázógépek, helikopterek kötelékrepülése iskolapéldája volt a pilóták tudásának. Egy Ízben az olasz Azur-flottát láttam ilyen csodása kötelékben repülni Szombathelyen. vagy a mi díszszemlénket Kassán, melyet napokkal később híradóban mutattak be. A magyar repülősök nemcsak a múltban, hanem ma is az első helyen vannak. Az esti tűzijátékot százezrek nézték végig. Egy órán keresztül a színek vegyes pompája, bizarr alakzatokban borította be a sötét égboltot. — o — A magyar keresztnevek idegenből való származtatása gyengéim közé tartozik. A hazai újságok naponta közük a névnapokat, megjelölve a nevek származását. Az újságírók állítása alapján tudomásul kell vennünk, hogy eredeti, magyar származású keresztnevünk nincs. Persze ezt csak ők mondják és nem én, de sajnos arra nem volt időm, hogy ennyi hamis állítás ellen tiltakozám és vitába szálljak velük. Keresztneveinket a világ minden nemzetétől átvettük, elloptuk. Akik ezt a tényt papirravetik, megkísérelték csak egy esetben is a nevek eredetét kinyomozni, azok átalakulását napjainkig követni? Sajnos, biztos vagyok benne, hogy nem, mert ellenkező esetben nem mernének ennyi badarságot leírni. — o — Ezeket láttam otthon. Csak tárgyilagosan kell szemlélnünk a dolgokat, s akkor meg kell látnunk a magyar faj erejét, élniakarását. azt az ősi turáni erőt, melyet őseink hoztak vissza a mi hazánkba, M agyarországba. de azt nem mondhattam, hogy valami nagyon bíznék kártérítési követelése végső sikerében. "Caveat emptor“, dünnyögtem egyhelyütt. Talán valami izes magyar káromkodásnak vélte, ha csak nem tartozik a ritka madarak közé, akik ideát latinul is tanulnak — amely esetben megérthette azt, ami már kétezer évvel ezelőtt is közhely volt: „vigyázzon a vevő“, magára vessen, aki kútárral cimborái. De hát akármilyen szép a szó és bölcs a frázis, nem pótolhatja a semmibe veszett dollárok ezreit, nem enyhítheti a szerencsétlen Szerencseiátékos álmatlan éjszakáit. Daloló öregamerikások (Folytatás a 14. oldalról) Elejtem az orsóm, Nem lesz, ki feladja, Bánatos szivemet, Ki megvigasztalja.” (Gyergyóujfalu, Csík m.) A lejegyzett dalairól nem tudom igy megállapítani. hogy népdalok-e, vagy sem. A népdal dallama pentaton, azaz ötfokú s a magyar népdalok mását csak a török és mongol népdalok közt találhatjuk meg, ugyanis népdalaink keleti jellegűek. „Édes ízű, hej bizony, az alma. Édes lé van annak belsejében. Édes biz, de nehéz a szerelem, Égető könny annak belsejében.” (A mongol népköltészet) A ..Sirassatok engem orgonavirágok” — műdal. HAl.MI DEZSŐ
