Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-10-21 / 43. szám
magyar híradó 7. OLDAL EZ A VÁROS ELADÓ! Irta; HALÁSZ PÉTER Az angol Idegenforgalmi Hivatal hivatalos jelentése szerint az elmúlt esztendő nyarán 283 ezer arab látogatott Londonba, az idén azonban - máris biztosra veszik - az arab vendégek száma meghaladja a fél-milliót. A tipikus arab látogató azonban nem társasutazással érkezik Londonba és nem a Marks and Spencer valamelyik fiókáruházában tolong az olcsó ingek körül - mint a turisták nagy többsége -, de a saját Boeing 707-es repülőgépén érkezik Halé«« Paler a londoni Heathrow-repülőtérre, mint az a közelkeleti hercegi testvérpár, akiket három fekete Rolls-Royce várt a kijáratnál, egyenruhás sofőrökkel a volán mögött, s akiknek napi programját érkezéstől visszaindulásig feljegyezte egy szemfüles újságíró. A két ifjú herceg és személyzetének első állomása reggel fél 10-kor, London legelegánsabb és legdrágább áruháza, a Harrods volt, ahol antik bútorokat vásároltak és fürdőszoba-berendezést. A férfidivatosztályon fejenként egy-egy tucat inget és egy-egy tucat nyakkendőt rendeltek. Második megállóhely: a Cartier ékszerszalon a Bond-streeten, ahol egy gyémántgyűrűt vásároltak, egy gyöngysort és egy brost. 11 óra 15 perckor látogatás a Saville Row egyik férfiszabóságában, az egyik herceg 6 szürke öltönyt rendelt és 6 kéket, valamint két felöltőt, a másik azonban csak 6 zakót nadrág nélkül, minthogy még nem szokta meg — melegnek találja — a nyugati szabású férfinadrágot. Ezt követően kiadós ebéd a Mayfair legdrágább éttermében ( az angol konzervatív képviselők - s ha kormányon vannak • miniszterek kedvenc ebédelőhelyén), majd pontban 3 órakor elindult a Rolls-Royce konvoj a repülőtérre és a Boeing 707-es 3 óra 45 perckor felszállt a hercegekkel és titkárjaikkal, titkárnőikkel — hazafelé. Ez persze szórakoztató és figyelemreméltó, különösképpen a drága londoni boltok figyelnek oda, minthogy a két arab herceg néhány óra leforgása alatt elköltött 200 ezer fontsterlinget. Az igazi nagy forgalmat azonban nem az ilyen apróságokban, de ingatlanban bonyolítják le az arabok, szerény becslés szerint eddig körülbelül 5 milliárd fontsterlingel fektettek be különböző ingatlanvásárlásaikba. Megvásárolták eddig London három legnagyobb luxus-szállodáját: a Dorchestert, szemben a Hyde parkkal, a Park Tower hotelt a Knightsbridge-n és a Royal Kensington-t, alig 200 méternyire a királynő húgának, Margit hercegnőnek városi palotájától. Három másik patinás hotel, a Connaught, a Berkeley és a Claridge megvásárlása felől még nem döntöttek, de érdeklődésüket nem titkolják. A Dorchesterért potom 9 millió fontsterlinget fizettek és a szemük sem rebbent. Ez az a szálloda egyébként, amelyben Szaud-Arábia néhai uralkodója, Feizál király is megszállt egyszer. Feljegyezték hires mondását, amely igy hangzott: — Azért szálltam meg a Dorchesterben, hogy személyes benyomást szerezzek arról, hogyan él az egyszerű londoni ember. Természetesen nemcsak a hotelek iránt mutatnak érdeklődést, káprázatosán szép öröklakásokat és családi házakat vásárolnak a város legelőkelőbb negyedeiben, a Park Lane-en. a Mayfair kerületben, a Hyde Park mellett - de annak kizárólag déli oldalán, minthogy rejtélyes módon tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy hol vannak London legjobb ,,cimei“, hol illik laknia annak, aki - megengedheti magának. A házakon és lakásokon kívül üres óráikban nagyvállalatokat is vásárolnak, igy vettek 22 százalékos érdekeltséget London egyik legnagyobb pénzintézetében, a Lonrcho cégben és számos kisebb-nagyobb vállalatot. Legújabban a könyvkiadás területére is léptek: az ismert arab vállalkozó, Nairn Attallah, aki fokozatosan terjeszti ki érdekeltségeit a brit kereskedelmi, sőt kulturális élet különböző szektoraira, megvásárolta a Quartett Books könyvkiadót és hozzácsapta a Namra kiadói csoporthoz, amely már korábban az ő tulajdonában volt. Attallah közölte, hogy az elkövetkező 2 év során 250 000 fontsterling-gel gyarapítja a kiadóvállalat alaptőkéjét. A Namara-csoport által kiadott könyvekre már felfigyeltek a birti szellemi életben: erős elfogultságot mutatnak a Közel-Kelettel kapcsolatos arab nézőpont iránt. Jónéhány éjszakai lokál került arab kézbe, a hires Tramp nevű mulató, egy Sohrab Eshragi nevű iráni tulajdona lett. De nemcsak vásárolják a mulatóhelyeket: törzsvendégeik is. Az arab látogatók nagy érdeklődést mutatnak a londoni hölgyek iránt, a közvetítők, akiknek feladata, hogy Bi^jdosó kuruc rigmusa Tíz jó évig a halálban, Egy rossz karddal száz csatában, Soha-soha hites ágyban, Soha-soha vetett ágyban. Kergettem a labanc hordát, Sirattam a szives sorsát, Mégsem fordult felém orcád Rossz csillagu Magyarország. Sirattalak, nem sirattál, Pártoltalak, veszni hagytál, Mindent adtam, mit sem adtál, Ha eldőltem, nem biztattál. Halasztottam meleg vérem, Rágódtam dobolt kenyéren, Se barátom, se testvérem, Se bánatom, se reményem. Már életem nyugalommal Indul és kevéske gonddal, Vendégséggel, vigalommal, Lengyel borral és asszonnyal. Lengyel urak selymes ágya Mégis forró, mint a máglya. Hi^h, még egyszer lennék árva, Be jó volna, hogyha fájna. Áldott Ínség; magyar élet, Világon sincs párod néked, Nincsen célod, nincsen véged, Kinhalál az üdvösséged. Elbocsát az anyánk csókja, Minden rózsánk véres rózsa, Bénán esünk koporsóba, De: így élünk vilézmódra. Ady Endre szórakotatásukról és partnereikről gondoskodjanak, utasításuk az, hogy a hölgyek megfeleljenek, angyalarcuak és arányos termetüek. Mi az oka annak, hogy az arabok, a dúsgazdag sejkek és olajkút tulajdonosok előnyben részesítik befektetéseik, üzletkötéseik számára Londont a világ másik három nagy pénzügyi közpoontjával: New York-kal, Frankfurttal és Zürichhel szemben? Ennek több oka is van. Az egyiket, talán legfontosabbat, egy arab vállalkozó igy jellemezte: ,,A londoni bankomat felhívom telefonon és két percen belül elintéztem egy 100 millió fontsterlinges tranzakciót. Ugyanez Frankfurttal két hétig tart és ráadásul mindent Írásban kell rögzíteni. Züricchel hasonló a helyzet. És ami engem illet: nem szeretek írást adni. Az írás megmarad, a szó elrepül - ez a nagy előnye." A másik ok a régi angol-arab kapcsolatban rejlik, a relációban, amely alig félévszázaddal ezelőtt még fordítottja volt a mainak. Igen sok arab herceg iskolázott angol egyetemeken. Az egyik ilyen példa: Husszein, Jordánia királya. De közülük még számosán végezték Cambridge-t, Oxfordot, vagy a London School of Economics-ot. Nem mellékes körülmény, hogy az összes nyugati országok közül Anglia mutatja a legtöbb toleranciát az arab álláspont és a legkisebb vonzalmat Izrael iránt. Ennek háttere a második világháborút követő palesztinai helyezetben gyökerezik, abban az időben, amikor Palesztina angol protektorátus volt és angol katonák cionista pionírokkal harcoltak. S van végül egy figyelmen kívül nem hagyható Mágnás Miska-motivum is: a mai arab uralkodók és sejkek, hercegek közül még számosán emlékeznek arra az időre, amikor egy angol ezredes belléptére tisztelttudóan fel kellett emelkedniök trónszékükről. Most tehát ők az urak, ők a bevásárlók. A londoniak nem nézik ezt jó szemmel. A kormányt okolják érte. Egy taxisofőr a minap a következőképpen foglalta össze véleményét: — Callaghan még azt sem venné észre, hogyha megvásárolnák feje felől a Downing Street 10-et. Sőt, egy reggelen arra eszmél, hogy meg is vásárolták. Az lesz a 1001 éjszaka után az igazi 1002 . ébredés... GONDOLATOK A történelem megismétli önmagát. De nem mindig a sikerre való tekintettel. *** Senki sincs arra kötelezve, hogy gyenge műről gyenge kritikát Írjon. *** Érdekes, hogy csinos ruhában sohasem fáznak a nők. *** A lángeszüség nem ragadós. *** Megbízható ember. Pontos időközökben követ el ostobaságot. *** Legjobb a fogyókúrát télen elkezdeni, mert akkor a napok rövidebbek. *+* Ha meg akarjuk tudni, milyen egy ember bensője igazán, le kell buktatni vagy elő kell léptetni. *** Sok első szó haicol az utolsó szó jogáért. *** Van. aki a kártyában nyer. a lóversenyen vészit. Hej. ha ő keverné a lovakat! *** Ne várd meg. míg a lelkusmereted belső szava kívülről jön
