Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1976-09-30 / 40. szám

magyar híradó 20. OLDAL ['££i MÓRICZ ZSIGMOND: FORRO MEZOK - Számításom szerint lesz vagy százötvenezer pengő adósság. Abban az esetben, ha a biztosító megtagadja a fizetést, akkor bi­zony Vilma egy fillér nélkül marad. De ha kifizetik, akkor a fenn­maradó adósság nem is számít. Azazhogy még akkor is roppant teher, s nem tudjuk, nincs-e még azon felül is... Szegény Lacival egy ötvenezer pengős kölcsön után jártunk, nem is tudtam, hogy itt ilyen roppant terheK vannak, ma beszéltem Verebélyivel, aki az ő ügyésze, ő adta az adatokat, hogy itt bizony sokkal nagyobb összegre kell elkészülni... Előttem leplezte szegény a dolgot... Elfordult, s azt mondta:- Úgy éltek, mintha ötezer holdjuk lett volna tehermentesen. Az asszony összehúzta a szemét, s józanul azt mondta:- Nem.- Nem, tudom, isten ments, én nem akarok kritizálni, én segíte­ni akarok. Most, hogy közölte feleségével, amit tudott, egész meg volt pihenve. Mintha letette volna magáról a felelősséget. Az asszony lassan megfordult, ő is megnyugtatta magát azzal, hogy a nővérének pártjára kelt. A férfi még azt mondta:- Én azt hiszem, ezzel a száz-száztízezer pengővel teljesen szanálni lehetett volna a birtokot.- Kell is - mondta Blanka, és visszaszaladt a nővéréhez. Vilma ugyanabban a helyzetben ült, álmatagon, s fújta a füs­töt.- Kisfiam, édes kis bogaram - ment hozzá Blanka, s megcsó­kolta a homlokát.- Mi van? - kérdezte Vilma.- Semmi. Semmi fontos - mondta kitérően Blanka. S leült a szék támlájára- Mondd, babuskám, miért hivattad Fábjánt? Vilma hallgatott. Csak nézett maga elé- A bécsi dologról akartam vele beszélni - szólt egyszerűen. Blanka rémülten nézett rá- Irt a nő? Vilma intett.- Nem mondtad.- Fényképet küldött.- A gyerekről ?- Igen. Hallgattak.-Tudod, hogy Lacinak egyetlen vágya volt a gyerek... Én nem tehetek róla... Hogy nekünk nem volt... Neki ez volt a rögesz­méje... Meg is mondta nyíltan, neki gyerek kell... Ezzel lehetett őt tőrbe csalni... Volt ott egy alkalmazott, annak volt egy fia, arról azt hitte, hogy az övé, s most éppen Debrecenbe akarta kül­deni gimnáziumba. Tényleg nagyon hasonlított. Én is elfogad­tam, hogy hasonlít. Különösen a szemén lehetett megismerni, hogy ugyanúgy néz, mint ő nézett... Ez egy szent dolog volt nála, hogy így vágyott a gyerek után... Olyan büszke volt a családjára, a nevére... Én mondtam neki, hogy váljunk el... De nem akart. . Őrülten szerelmes volt, s azt kívánta, hogy operációnak vessem alá magam. De én ettől nagyon féltem. Tudod, hogy még foghú­zást se bírtam el soha... biztatott, hogy nem reménytelen. Még csak ötéves házasok voltunk. Van eset rá, hogy tizenöt év múlva jön az első .. Én is azt mondtam neki, hogy vegye magához azt a kisfiút. Nagyon kedves gyerek, igen csinos. Szerettem őmiatta, és sajnáltam, hogy cselédsorban éljen, és fogom is taníttatni, azt nem tudom, hogy lehet az ő nevét ráruházni- Na, de hát a bécsi, az csak nem komoly?- Nem - mondta Vilma elszántan -, az nem. Most is néztem a fényképet, idegen, esküszöm neked, hogy idegen De az a zsaroló bestia, az nagyon sok pénzébe került Erről akartam Fábjánnal beszélni, mert a nő fenyeget. Nem tudom, milyen írások vannak a kezében. Az még legénykori dolog Jaj, oly fáradtan hajlott le, úgy unta az életét- Fábján nagyon derék fiú - mondta később Az egy tiszta, derék ember, ö az egyetlen, akiben bízom Összeborzongott, összerázkódott- Papp Béni az egy sötét.- Drágám, édesem - csókolta meg a haját Blanka- Nem lett volna szabad... - mondta Vilma de nem tudtam. Nem voltam ura magamnak... Akkor éjjel Borzasztó, amit láttam... Úgy tűnt fel nekem, mintha Elhallgatott, aztán kimondta:- Le akart tartóztatni. Lehet az7- Kicsoda? Papp Béni?- Igen.- Rettenetes! Blankán oly heves főfájás tort ki, hogy nem bírt ülni, az ablak­hoz szaladt, s az üvegtáblához nyomta a fejét Sokáig volt ott, akkor hirtelen kicsit felsikoltott Papp Béni ment az ablak alatt, s felköszönt Látni lehetett, hogy idejön Visszatántorodott az ablaktól Most Vilma nézett rá ijedten- Mi az?- Jön- Papp? Blanka csak intett. S erre mindkettőjükön valami remegés volt. Aztán Vilma azt mondta:- Nagyon helyes. Beszélni akarok vele S hideg volt és nyugodt, s azonnal felállott Nem akarta, hogy idejöjjön; arra gondolt, hogy az ügyvédi irodába mennek, s ott találkozik vele a sógora jelenlétében Férfi védelme alá menekült. Vilma előrement, egyenesen, egyszerűen, s benyitott a Bátky irodájába Blanka utána Bátky, aki még mindig az életbiztosítási kötvény tanulmányo­zásába volt belemerülve, ijedten nézett fel, s elfordította a papírt, aztán sebtiben 'átett egy rakás aktát, hogy eltakarja; pedig Vilma ugyan fel nem ismerte volna, mi az, ami előtte van.- Kedves - mondta, s elébük sietett Blanka szólott sietve;- Láttam az ablakból, hogy Papp Béni jón, s Vilma beszélni akar vele Bátky rémülten nézett Vilmára- Ne tedd azt, szívem, kíméld magad az izgalmaktól. Az is­tenért, ne csinálj ilyeneket Vilma nyugodtan mondta:- Nem, ez elkerülhetetlen, nekem beszélni kell vele S már le is ült egy fotelbe, amely az asztal mellett volt, s a klien sek számára volt kikészítve Bátky szorgoskodott- Ne ide, inkább oda az asztalka mellé A belső sarokban kis asztal volt bőrdívánnyal s bőrfotelekkel. Vilma megingatta a fejét, s ülve maradt Látni lehetett hogy tárgyalást akar. Ebben a pillanatban már kopogás is volt az ajtón Bátky oda­sietett A segédje állott ott. s jelentette hogy itt van a főkapitány úr.- Kérem - mondta neki Bátky maga most menjen el s ke­reste az urugyet. - Menjen el az alispán ur Öméltóságához, és azonnal mentse ki azt a hallatlan dolgot, ami történt, hogy el­küldték őt a kaputól, s nagyon kérje meg Öméltóságát, hogy ne vegye rossz néven, s kérje meg, hogy én mikor tehetném nála tiszteletemet.- Igenis - mondta a segéd, aki maga is távoli rokona volt az alispánnak, s az ő külön ajánlatára került Bátkvhoz Azzal vissza húzódott. (folytatjuk) A spiritizmus legkiemelkedőbb ta* nitását az képezi, hogy lehetséges’a holtakkal való érintkezés. A spiritiz­mus azt állítja, hogy a halál nem is létezik. A Biblia legelső könyvében hasonló állítást találhatunk: „Bizony nem haltok meg”. I Móz. 3:4. Csak hogy ez a kijelentés, mégha a Bibliában van is, nem Isten, hanem az öt meg­hazudtoló Lucifer szavai. Mióta az em­ber hitelt adott Lucifer hazugságának, azóta állandóan hirdetik ezt a sátáni csalást: „Bizony nem haltok meg”. Bár a szentirás megemlékezik a halott­­imádásról, azt intő figyelmeztetésül és nem pedig követendő példaként köz­li. Olv. Zsolt. 106:28-37. Az ö és az Uj Testamentum egy­forma szigorral, halálbüntetés terhé­vel tiltja a spiritiszta szeánszokon való részvételt, az ott alkalmazott médiu­mok által való közvetítést. Így szól az Ur: „Ne menjetek igézőkhöz és a jö­vendőmondókat ne tudakozzátok, hogy magatokat azzal megfertőzzétek...” III Móz. 19:31. ,,Ne találtassák te kö­zötted...se jövendőmondó, se igéző, se varázsló, se jegymagyarázó, se ör­­döngősöktől tudakozó, se titokfejtő, se HALOTTIDÉZŐ. Mert mind utál­ja az Ur, aki ezeket műveli". V Móz. 18:9-15. Isten itt nem ismer megalku­vást: „Varázsló asszonyt ne hagyj élet­ben”. II Móz. 22:18. „És akár férfi, akár asszony, hogyha igéző vagy jö­vendőmondó lesz,halállal lakóijának... Jer. 27:9-10. A szeánszokon megidézett szelle­mek, vagy olykor a hívatlanul megje­lenő szellemek NEM HALOTTAK LELKEI! Ezek ördögi lelkek, tehát elbukott angyalok, hétköznapi nyel­ven ördögök. A Biblia világosan tanít­ja, hogy az élők és a holtak között meg­szűnt a kapcsolat. A halál egy alvás, amelyből fsak Isten tud bennünket felébreszteni a test feltámadásakor. „Mert az élők tudják, hogy meghal­nak, de a halottak semmit nem tud­nak... Mind szeretetük, mind gyűlö­letük, mind getjedezésük immár el­veszett és többé semmi részük nincs semmi dologban, amely a nap előtt történik”. Préd. 9:7-8,12. A Biblia azt tanítja, hogy az em­ber halandó lény. „Amely lélek vét­kezik, annak kell meghalnia”. Ezék. 18:4,20. Csak azután, hogy a föld po­rából formált Ádámba lehelte Isten az ő saját életét, lett Ádám élő lélekké­­személlyé! Egyedül Isten halhatatlan: „Aki egyedül hatalmas, a királyok királya és uraknak ura, kié egyedül a halhatatlanság”. I Tim. 6:15-16. De ezekután hogyan értelmezzük Jézus­nak a gazdag emberről és Lázárról szóló példázatát? Lk. 16:19-31. Jövő­heti folytatásunkban részletes magya­rázatot adunk. Ajánljuk: „A Megvál­tás Története” c. $2-os könyvünket. Kérje levélben vagy telefonon. P.O. Box 322, Perth-Amboy, N. J. 08861. Tel: (201) 251-2318. Botansky Igor iiimmiiimnmiJ HIRDESSEN LAPUNKBAN!

Next

/
Thumbnails
Contents