Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-09-30 / 40. szám
magyar híradó 20. OLDAL ['££i MÓRICZ ZSIGMOND: FORRO MEZOK - Számításom szerint lesz vagy százötvenezer pengő adósság. Abban az esetben, ha a biztosító megtagadja a fizetést, akkor bizony Vilma egy fillér nélkül marad. De ha kifizetik, akkor a fennmaradó adósság nem is számít. Azazhogy még akkor is roppant teher, s nem tudjuk, nincs-e még azon felül is... Szegény Lacival egy ötvenezer pengős kölcsön után jártunk, nem is tudtam, hogy itt ilyen roppant terheK vannak, ma beszéltem Verebélyivel, aki az ő ügyésze, ő adta az adatokat, hogy itt bizony sokkal nagyobb összegre kell elkészülni... Előttem leplezte szegény a dolgot... Elfordult, s azt mondta:- Úgy éltek, mintha ötezer holdjuk lett volna tehermentesen. Az asszony összehúzta a szemét, s józanul azt mondta:- Nem.- Nem, tudom, isten ments, én nem akarok kritizálni, én segíteni akarok. Most, hogy közölte feleségével, amit tudott, egész meg volt pihenve. Mintha letette volna magáról a felelősséget. Az asszony lassan megfordult, ő is megnyugtatta magát azzal, hogy a nővérének pártjára kelt. A férfi még azt mondta:- Én azt hiszem, ezzel a száz-száztízezer pengővel teljesen szanálni lehetett volna a birtokot.- Kell is - mondta Blanka, és visszaszaladt a nővéréhez. Vilma ugyanabban a helyzetben ült, álmatagon, s fújta a füstöt.- Kisfiam, édes kis bogaram - ment hozzá Blanka, s megcsókolta a homlokát.- Mi van? - kérdezte Vilma.- Semmi. Semmi fontos - mondta kitérően Blanka. S leült a szék támlájára- Mondd, babuskám, miért hivattad Fábjánt? Vilma hallgatott. Csak nézett maga elé- A bécsi dologról akartam vele beszélni - szólt egyszerűen. Blanka rémülten nézett rá- Irt a nő? Vilma intett.- Nem mondtad.- Fényképet küldött.- A gyerekről ?- Igen. Hallgattak.-Tudod, hogy Lacinak egyetlen vágya volt a gyerek... Én nem tehetek róla... Hogy nekünk nem volt... Neki ez volt a rögeszméje... Meg is mondta nyíltan, neki gyerek kell... Ezzel lehetett őt tőrbe csalni... Volt ott egy alkalmazott, annak volt egy fia, arról azt hitte, hogy az övé, s most éppen Debrecenbe akarta küldeni gimnáziumba. Tényleg nagyon hasonlított. Én is elfogadtam, hogy hasonlít. Különösen a szemén lehetett megismerni, hogy ugyanúgy néz, mint ő nézett... Ez egy szent dolog volt nála, hogy így vágyott a gyerek után... Olyan büszke volt a családjára, a nevére... Én mondtam neki, hogy váljunk el... De nem akart. . Őrülten szerelmes volt, s azt kívánta, hogy operációnak vessem alá magam. De én ettől nagyon féltem. Tudod, hogy még foghúzást se bírtam el soha... biztatott, hogy nem reménytelen. Még csak ötéves házasok voltunk. Van eset rá, hogy tizenöt év múlva jön az első .. Én is azt mondtam neki, hogy vegye magához azt a kisfiút. Nagyon kedves gyerek, igen csinos. Szerettem őmiatta, és sajnáltam, hogy cselédsorban éljen, és fogom is taníttatni, azt nem tudom, hogy lehet az ő nevét ráruházni- Na, de hát a bécsi, az csak nem komoly?- Nem - mondta Vilma elszántan -, az nem. Most is néztem a fényképet, idegen, esküszöm neked, hogy idegen De az a zsaroló bestia, az nagyon sok pénzébe került Erről akartam Fábjánnal beszélni, mert a nő fenyeget. Nem tudom, milyen írások vannak a kezében. Az még legénykori dolog Jaj, oly fáradtan hajlott le, úgy unta az életét- Fábján nagyon derék fiú - mondta később Az egy tiszta, derék ember, ö az egyetlen, akiben bízom Összeborzongott, összerázkódott- Papp Béni az egy sötét.- Drágám, édesem - csókolta meg a haját Blanka- Nem lett volna szabad... - mondta Vilma de nem tudtam. Nem voltam ura magamnak... Akkor éjjel Borzasztó, amit láttam... Úgy tűnt fel nekem, mintha Elhallgatott, aztán kimondta:- Le akart tartóztatni. Lehet az7- Kicsoda? Papp Béni?- Igen.- Rettenetes! Blankán oly heves főfájás tort ki, hogy nem bírt ülni, az ablakhoz szaladt, s az üvegtáblához nyomta a fejét Sokáig volt ott, akkor hirtelen kicsit felsikoltott Papp Béni ment az ablak alatt, s felköszönt Látni lehetett, hogy idejön Visszatántorodott az ablaktól Most Vilma nézett rá ijedten- Mi az?- Jön- Papp? Blanka csak intett. S erre mindkettőjükön valami remegés volt. Aztán Vilma azt mondta:- Nagyon helyes. Beszélni akarok vele S hideg volt és nyugodt, s azonnal felállott Nem akarta, hogy idejöjjön; arra gondolt, hogy az ügyvédi irodába mennek, s ott találkozik vele a sógora jelenlétében Férfi védelme alá menekült. Vilma előrement, egyenesen, egyszerűen, s benyitott a Bátky irodájába Blanka utána Bátky, aki még mindig az életbiztosítási kötvény tanulmányozásába volt belemerülve, ijedten nézett fel, s elfordította a papírt, aztán sebtiben 'átett egy rakás aktát, hogy eltakarja; pedig Vilma ugyan fel nem ismerte volna, mi az, ami előtte van.- Kedves - mondta, s elébük sietett Blanka szólott sietve;- Láttam az ablakból, hogy Papp Béni jón, s Vilma beszélni akar vele Bátky rémülten nézett Vilmára- Ne tedd azt, szívem, kíméld magad az izgalmaktól. Az istenért, ne csinálj ilyeneket Vilma nyugodtan mondta:- Nem, ez elkerülhetetlen, nekem beszélni kell vele S már le is ült egy fotelbe, amely az asztal mellett volt, s a klien sek számára volt kikészítve Bátky szorgoskodott- Ne ide, inkább oda az asztalka mellé A belső sarokban kis asztal volt bőrdívánnyal s bőrfotelekkel. Vilma megingatta a fejét, s ülve maradt Látni lehetett hogy tárgyalást akar. Ebben a pillanatban már kopogás is volt az ajtón Bátky odasietett A segédje állott ott. s jelentette hogy itt van a főkapitány úr.- Kérem - mondta neki Bátky maga most menjen el s kereste az urugyet. - Menjen el az alispán ur Öméltóságához, és azonnal mentse ki azt a hallatlan dolgot, ami történt, hogy elküldték őt a kaputól, s nagyon kérje meg Öméltóságát, hogy ne vegye rossz néven, s kérje meg, hogy én mikor tehetném nála tiszteletemet.- Igenis - mondta a segéd, aki maga is távoli rokona volt az alispánnak, s az ő külön ajánlatára került Bátkvhoz Azzal vissza húzódott. (folytatjuk) A spiritizmus legkiemelkedőbb ta* nitását az képezi, hogy lehetséges’a holtakkal való érintkezés. A spiritizmus azt állítja, hogy a halál nem is létezik. A Biblia legelső könyvében hasonló állítást találhatunk: „Bizony nem haltok meg”. I Móz. 3:4. Csak hogy ez a kijelentés, mégha a Bibliában van is, nem Isten, hanem az öt meghazudtoló Lucifer szavai. Mióta az ember hitelt adott Lucifer hazugságának, azóta állandóan hirdetik ezt a sátáni csalást: „Bizony nem haltok meg”. Bár a szentirás megemlékezik a halottimádásról, azt intő figyelmeztetésül és nem pedig követendő példaként közli. Olv. Zsolt. 106:28-37. Az ö és az Uj Testamentum egyforma szigorral, halálbüntetés terhével tiltja a spiritiszta szeánszokon való részvételt, az ott alkalmazott médiumok által való közvetítést. Így szól az Ur: „Ne menjetek igézőkhöz és a jövendőmondókat ne tudakozzátok, hogy magatokat azzal megfertőzzétek...” III Móz. 19:31. ,,Ne találtassák te közötted...se jövendőmondó, se igéző, se varázsló, se jegymagyarázó, se ördöngősöktől tudakozó, se titokfejtő, se HALOTTIDÉZŐ. Mert mind utálja az Ur, aki ezeket műveli". V Móz. 18:9-15. Isten itt nem ismer megalkuvást: „Varázsló asszonyt ne hagyj életben”. II Móz. 22:18. „És akár férfi, akár asszony, hogyha igéző vagy jövendőmondó lesz,halállal lakóijának... Jer. 27:9-10. A szeánszokon megidézett szellemek, vagy olykor a hívatlanul megjelenő szellemek NEM HALOTTAK LELKEI! Ezek ördögi lelkek, tehát elbukott angyalok, hétköznapi nyelven ördögök. A Biblia világosan tanítja, hogy az élők és a holtak között megszűnt a kapcsolat. A halál egy alvás, amelyből fsak Isten tud bennünket felébreszteni a test feltámadásakor. „Mert az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit nem tudnak... Mind szeretetük, mind gyűlöletük, mind getjedezésük immár elveszett és többé semmi részük nincs semmi dologban, amely a nap előtt történik”. Préd. 9:7-8,12. A Biblia azt tanítja, hogy az ember halandó lény. „Amely lélek vétkezik, annak kell meghalnia”. Ezék. 18:4,20. Csak azután, hogy a föld porából formált Ádámba lehelte Isten az ő saját életét, lett Ádám élő lélekkészeméllyé! Egyedül Isten halhatatlan: „Aki egyedül hatalmas, a királyok királya és uraknak ura, kié egyedül a halhatatlanság”. I Tim. 6:15-16. De ezekután hogyan értelmezzük Jézusnak a gazdag emberről és Lázárról szóló példázatát? Lk. 16:19-31. Jövőheti folytatásunkban részletes magyarázatot adunk. Ajánljuk: „A Megváltás Története” c. $2-os könyvünket. Kérje levélben vagy telefonon. P.O. Box 322, Perth-Amboy, N. J. 08861. Tel: (201) 251-2318. Botansky Igor iiimmiiimnmiJ HIRDESSEN LAPUNKBAN!
