Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-09-30 / 40. szám
AMERIKAI MAGYAR 5. OLDAL A GÖRÖG-TÖRÖK ELLENTÉT ATHÉN — A régóta folyó görög—török ellenségeskedések nemcsak a világbéke, hanem egyúttal a NATO, valamint az US—európai kapcsolatok szempontjából is sajnálatra méltóak. A görögök szempontjából, s Görögországból nézve nagyon sajnálatos, hogy a két ország (Törökország és Görögország) kapcsolatai ogy elmérgesedtek, mivel ezzel veszélyeztetve van az éppencsak megkezdődött progresszív korszak: az éppen alakuló demokrácia — a katonai diktatúra bukása után oly sokak számára biztató folyamat. Amikor Törökország megszállta Ciprust, akkor Görögországban még a katonai diktatúra volt uralmon. Ezután a katonai diktatúra megbukott és a száműzött Constantine Cramanlis a katonai diktatúra előtti görög elnök visszatért franciaországi száműzetéséből. A katonai diktatúra bukása után a demokrácia szelei fújtak szerte Görögországban: általános választásokat tartottak, azok során többek között eldőlt, hogy a görögöknek nem kell a monarchia, hanem a köztársaságot választják, egy uj, a régebbinél sokkal haladóbb szellemű alkotmányt fogadtak el, megválasztották az elnököt —mindez a nagy, szinte történelminek számiló változás vérveszteség nélkül ment végbe. Görögországgá vált: többségi kormánnyal és szabad közvéleménnyel. A gazdaság is kisebb fejlődésnek indult, s a külkereskedelmi deficit csökkent. Görögországnak nem volt többé szüksége a külföldi kölcsönre, s a munkanélküliség is csökkent. Ráadásul az országnak reménye van arra is, hogy néhány éven belül az Európai Közös Piac teljes jogú tagja legyen. Ilyen biztató légkörben különösen aggasztó, hogy az immár több generáció óta tartó görög— török ellentétek tovább élnek, s rontják a helyzetet. Az uj politikai rendszer stabilnak látszik Görögországban, a sajtó szabad, az ellenzék nyíltan irálhat, senki sem teszi őket börtönbe. 1 Minden biztató és mind a haladó görög, mind a külföldi közvélemény nagy örömmel foHungarian &eformeb Cíjurcí) Meghívó AZ AKRONI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ VEZETŐSÉGE ezúton hívja meg testvéreinket a LÓRÁNTFY OTTHON 2 éves szolgálatának megünneplésére egyházunk templomában 1976 október 10-én, vasárnap délután 4 órára. Az ünnepi hálaadó Istentiszteleten Főt. Ábrahám Dezső, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke hirdeti az igét és vele együtt szolgálnak a megjelenő egyházak lelkészei. Az ünnepi istentisztelet után kerül sor az adakozó egyházak, egyesületek és személyek neveit felsoroló bronz emléktáblák felavatására és a LÓRÁNTFFY OTTHON bemutatására. Az S órakor kezdődő ünnepi vacsorán adjuk át az emlék okleveleket a nagyobb adományokat tevő személyeknek, egyházaknak és egyesületeknek. őszinte szívvel reméljük, hogy Testvéreink velünk együtt adnak hálát az Úristennek csodálatosan megtartó kegyelméért és magyar szeretetszolgálatunk megvalósulásának lehetőségéért. Vacsora helyfoglalásunkat október 6-ig Jelentsük be a (216) 666- 1313-as telefonszámon. A vacsor^Jegy ára személyenként 5 dollár, a teljes tiszta haszon a templomi adakozással együtt a LÓRÁNTFFY OTTHON fenntartására fordítódik. Őszinte szeretettel: AZ AKRONI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ VEZETŐSÉGE | Rév. Tibor Dömötör, Pastor 1657 Centerview Drive Akron, Ohio j gadta, hogy a katonai diktatúrát felváltó demokratikus rendszer virágzik és fejlődik. A török—görög ellentétek, kiéleződése azonban mindenkit aggodalommal tölt el. És mivel nincs teljesen elszigetelt külpolitika és belpolitika, természetesen amiatt is aggódnak sokan, hogy a Törökországgal való ellentét esetleg rontja az újonnan született demokratikus rendszer helyzetét. A bárkalakó valósággal külön kaszt a szingapúri kínaiak társadalmában. Jóformán csak a hagyományok, a szokások kötik a többihez. Főleg a családi hagyományok — az újszülöttek névadójától vagy a házasságkötést megpecsételő teaszertartástól a pompás halotti torig a legkülönfélébb összejövetelek és mulatságok, amelyeket szinte minden rendű és rangú kínai családban kötelező megtartani. Akárcsak a vallási ünnepeket! És amennyire igaz, hogy a kina ember nem vallásos, legfeljebb babonás, annyira áll az is, hogy minden alkalmat megragad egy kis „vigalomra”. Az utcára nyíló tágas verandákon hétköznapokon is éjfélig kártyáznak, kockáznak, a Chinatown szűk utcácskáiban — ki tudná megmondani, minek egy kínai városban külön kínai negyed?! — este 10 óra tájban kezdődik igazán az élet. A szingapúri kiriai az év minden napján megtalálja a maga szórakozását, szeret jó nagyokat enni-inni. énekelni és táncoini. MIG25 és a CIA WASHINGTON — George Bush, a CIA igazgatója kijelentette, hogy a Viktor I. Belenko szovjet pilóta által elszöktetett MIG25-ÖS harci repülőgép a nyugati hatalmak számára egy rendkívüli értékű hírszerzési eredmény. Festett madarak Furcsa madárexport az indiai Kalkuttában. Az összefogott értéktelen barna pintyeket, világitó vörös, sárga és kék festékkel tarkára festik, és egzotikus madárként páronként 25 svájci frankért eladják a madárkedvelőknek. E nyáron négyezer ilyen kismadár érkezett ládákban a Brit Királyi Állatvédő Egyesület megállapodása szerint a londoni Heathrow repülőtérre, ahonnan továbbszállitották a rakományt Brüsszelbe, Göteborgba és Milánóba. AHOL AZ ÉLETFORMA ? BÁRKALAKÁS SZINGAPÚR — Ha valaha egyetlen szóval kellene jellemeznem Szingapúrt, azt mondanám — riksarádió! Minden egyes riksába rádiót szerelték, vagyis a modern technikát a régivel kombinálták. Kínában lényegében megszüntették a riksát, az egyébként helyes elv alapján, hogy „egyik ember ne cipelje a másikat”. Szingapúrban is egyre kevesebb a riksa, de azért, mert az emberek könynyebb és jobb keresetet nyújtó munkát találnak. Aki pedig mégis megmarad a régi szakmában, az korszerűsíti a munkaeszközét, a rádió vagy a magnó beszerelésével is. A korszerűsített riksa persze drágább, hovatovább luxuscikk: olcsóbban jön ki az ember, ha taxit bérel. A riksarádió tehát a szingapúri üzleti szellem emblémája is lehetne! Félreértés ne essék, a riksakuli azért Szingapúrban is riksakuli, ha nem is igy hívják — megalázó és szomorú helyzetben él, mint a többi szegény ember, mert hiába mondják, hogy ázsiai mércével Japán után Szingapúrban a legmagasabb az életszínvonal, elég végigsétálni a Szingapúr folyó partján és megdöbben az ember a sok tízezernyi bárkalakó riasztó nyomorúságán. A nagy kérdés, hogy ebben vajon igazi szingapúri vagy igazi kínai? És egyáltalán — mit jelent az, hogy igazi kínai? A szingapúri rádió igazgatója egy igazi kínai utcai operaelőbeszédesebbek. Aztán a színek, a maszkok! Mindennek jelentése van. A piros a bátorság és a hűség jelképe, a sokszínű, tarkára mázolt arc gonosz, romlott jellemet takar. A fölfelé iveit szemöldök a ravaszságot sugallja. A jelmezek is sokat mondanak az „értő” szemnek: négy apró zászló a férfi hátán — harcost jelent. Cikornyás fejdisz jár az írástudónak, vörös talár — ha a legmagasabb állami vizsgát is sikerrel letette. Ha pedig ráadásul ifjú és deli akkor a darab végén biztosan elnyeri a császár lányának kezét! A hatnyolc zenész akkora lármát csap, hogy visszhangzik az egész környék. Hamisítatlan szingapúri hangulat... Hantos Imre A mozgalmas Szingapúr folyó mg adásra invitált, azzal, hogy „a kínai wayangot, az utcai operát senki sem mulaszthatja el, ha egyszer Szingapúrban jár”. Kínai wayang ugyanis nem létezik Kínában: csak azok őrizték meg az ősi hagyományokat, akik sok-sok évvel ezelőtt vándoroltak el az óhazából... A fából ácsolt, ezer színben pompázó színpadot rendszerint egy-egy kínai templom közelében állítják fel. A nézők gyümölcsöt, italt, húsfélét hoznak az isteneknek, lerakják az oltárra vagy átadják a templom gazdájának, aztán — élvezhetik a színjátékot. Császárok, hercegek és kurtizánok, hősök és gonosztevők járnak-kelnek a színpadon. A furcsa fejhangon előadott ókinai szöveget alig érteni, a széles gesztusok annál
