Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-09-02 / 36. szám
MAGYAR HÍRADÓ 9. OLDAL „SZÁRAZ EURÓPA” Kutaii Kovács Lajos Irta: KUTASI KOVÁCS LAJOS Gyerek voltam, amikor az Egyesült Államokban egy ostoba és értelmetlen törvény megtiltotta az alkoholos italok fogyasztását és a „száraz Amerika” fogalma kialakult. Aztán nyilvánvalóvá vált, hogy efféle törvényekkel nem lehet hadakozni az alkoholizmus ellen, a „száraz Amerika” visszavedlett „nedves Amerikává, ahol a jócskán fogyasztanak tömény és nem tömény alkoholos italokat, csakúgy, mint a „száraz Amerikában”, de nem törvényen kívül, hanem törvényes keretek között. A „száraz Európa” meghatározás ezek után sokakat megtéveszthet, noha arról szó sincs, hogy akár csak egyetlen európai országban is fölmerülne hasonló ötlet az alkoholos italok törvényes betiltásáról. Véleményem szerint a borivó franciák földjén a nagy francia forradalmat túlszárnyaló felkelés törne ki, ha a vörös bor fogyasztását törvénnyel megtiltanák. Nem kevésbé heves, az 1917-es októberi forradalmat ugyancsak felülmúló felkelés törne ki a Szovetunióban, ha a vodka fogyasztását csak korlátoznák ts. De nyilván föllázadnának az efféle törvény ellen a >örivó németek, a borivó olaszok, a sört és a bort egyaránt kedvelő magyarok, a whiskyt és sört iörpintgető angolok, a vodkát ugyancsak előnyben •észesitő lengyelek, a sligovicát nagyra becsülő ugoszlávok — s folytathatnám a sort. Ilyen értelemben tehát a „száraz Európa” aligha étezhetne. Ellenben a szó valóságos értelmében Európa .száraz” lett ebben az esztendőben. Az elmúlt évben zömyű aszály sújtotta a Szovjetuniót, mely az troszokat arra kényszeritette. hogy nagy mennyiségű gabonát vásároljanak, elsősorban az Egyesült Ulamoktól. Némely nyugati lapkommentár a ermészeti katasztrófa következményeit tüstént a endszer hibás voltának tulajdonította, mintha az idei urópai szárazságért az angol munkáspárt, a német zociáldemokrata-liberális szövetség, Juan Carlos panyol király vagy a svájci szövetségi köztársaság ;nne felelős. Bizonyos, hogy az időjárás szabálytalanná vált az lmult évek során. Európában szokatlanul enyhe telek olta, a nyarak szeszélyesek. Amikor utazom, nem idom, milyen ruhát vigyek magammal, meleget, agy könnyű nyárit? Fűtöttem már augusztusban a lalaton partján, s napoztam januárban a Genfi-tó artján... Szeszélyes lett az időjárás. Mintha valami gyensulyzavar támadt volna. Természetesen a laikus dál legkönnyebben magyarázatot. Járva a világot, mikor a rendellenesnek tűnő időjárásra terelődött a 'jó, nem egyszer hallottam angoloktól, németektől, /ájciaktól, magyaroktól a „beavatott hozzáértő” !agabiztos magyarázatát: — Az atom, kérem! Mindenre választ ad az „atom”. Ezalatt az tendő — mint a bizalmas magyarázatokból kiderült -, hogy a légköri atomrobbantások annyira egzavarták szegény öreg Földünk atmoszféráját, igy már azt se tudja, hol áll a feje. Összekeveri az szakokat, rapszódikus és szeszélyes. De mármilyen tetszetősnek tűnik az efféle coskodás, sajnos — vagy szerencsére — teljesen alaptalan. A tudósok ugyanis azt mondják, hogy a természet roppant erőit még alig tudjuk befolyásolni atombombáinkkal. Nem tudjuk az esőfelhőket áttolni a száraz sivatagok fölé, s nem tudjuk a trópusi záporok özönvizét megállítani. Egyetlen földrengés nagyobb erőt szabadit fel, mint atombombáink tömege képes lenne. S bár roppant erő van már a kezünkben, óriási távlatok nyílnak meg előttünk a mikrokozmoszban éppen úgy, mint a makrokozmoszban, igen gyengék vagyunk még a kozmikus játékhoz. Az idei nyár azonban rendhagyó. Budapesten még csak meg se lepett a harminc fok fölötti hőség, hisz a „paraszt nyár" mindig ilyen forró. De amikor Budapestről elindulva végigrobogtam Európán, egészen Londonig, magam is láthattam, mit jelent a „száraz Európa”. Mindenütt DAL Álmaimmal álmodsz, gondjaimmal számolsz, bajaimmal lázadsz, munkáimmal fáradsz, szárnyaimmal szállasz. Szivem bolygója keringsz a fényben, derűben, bajban, élsz egy kis dalban. Csodája vagy te ennek a világnak, zenélő dereka egy gitárnak. Bencze József ESZTERHÄZY ROSTÉLYOS (Folytatás a 8. oldalról) éttermet. A detektívek „parancsnoki posztot” létesítenek, külön telefonvonalakat kötnek be, négy telefont, amely közvetlen kapcsolatban áll a Fehér Házzal és külön antennát helyeznek el a tetőn. Az étterem minden zegét-zugát, s minden ahhoz csatlakozó helyiséget elektronikus műszerrel kutatják át, rajzot készítenek minden nézőszögből, az összes ablakok felöl, külön megjelölve a rajzon a helyet, ahol az elnök ebédel, pontos léptekkel bemérve a kijáratoktól és bejáratoktól való távolságot és az étteremben helyetfoglaló összes detektív pozícióját. Az egyik helyiségben „készenléti körzetet” rendeztek be, ahová — ha valaki merényletet kísérelne meg ellene — az elnököt nyomban betuszkolhatnák, s ahol már géppisztollyal fölszerelt detektívek veszik át a védelmét. Ezt követően a titkosszolgálat elnökvédelmi kutató-osztálya lenyomozta előéletét nemcsak az étterem összes alkalmazottjának, mindazoknak a vendégeknek is, akik azon a napon az elnökkel azonos helyiségben ebédelnek. Rajtuk kívül átnézték annak a 300 embernek névsorát, akiket Wisconsin államban úgy tartanak számon, mint az elnök biztonságára veszélyes személyeket. Az Egyesült Államok összesen 38.000 névből álló listát állított össze ilyen személyekről és ezeknek a listáknak alapján ellenőrzik egy-egy színhelyre való kiszállás alkalmából az ott alkalmazott embereket. sárga, kiégett mezők, legelők, tikkadt tájak, kiszáradt patakok, alacsony vizállásu folyók, melyek úgy lötyögnek tág medrükben, mint a lesoványodott nyak a bő gallérban. Anglia mindig úgy él képzeletemben, mint a „zöld sziget”. A bársonyos, üdezöld, gondosan nyírt pázsit fogalma szorosan hozzá tartozik a képhez. S most? Sárga, kiszáradt tarlóra emlékeztet az angol mező, még a londoni Hyde Park gyepszőnyege is. London épp oly forró kemence volt heteken át, mint Párizs. Budapesten a Duna naponta tiz centimétert apadt. Nyugat-Európában takarmány, legelő és viz hiányában állatok tízezreit kényszerülnek levágni. A természet fenyegetése? Kinézek az ablakon. Sötét felhők gyülekeznek, talán este, vagy holnap már esik. Nem fenyegetés az aszály, csak figyelmeztetés, hogy a természetet nem győztük le, s nem is győzzük le teljesen soha. Szerencsére. (London) Az ebéd napján külön erősítés érkezett a Maderétterembe: a szakácsok mögött két-két detektív áll, egy tűzoltó és egy egészségügyi ellenőr, felügyelve arra, hogy az ételek közelébe senki ne kerülhessen. Detektívek álltak a ház tetején, ültek az étterem asztalainál — mint a védelem első, belső köre —, mig a szervezet legjobb lövészei helyezkedtek el a szomszédos házak tetején. Az elnök 23 gépkocsiból álló konvoj élén érkezett meg az étterembe. Mit ebédelt? Előételnek: töltöttkáposztát, főételnek: Eszterházyrostélyost. Könnyű bort ivott hozzá. (Ez egyúttal válaszként szolgál arra kérdésre is, hogy milyen nemzetiségű lehet a Mader-étterem hires szakácsa.) Az elnöki ebéd pontosan 26 percig tartott. Utána az elnök beült gépkocsijába — az autó valahol a 23 gépkocsiból álló konvoj közepetáján helyezkedett el — és elrobogott. „Tökéletesen megszokott operáció — mondotta Ron Nessen, az elnök sajtófőnöke —, valahányszor az elnök házon kivül ebédel.” Mit szól mindehhez Mader ur, a hires wisconsini vendéglős? Természetesen megtisztelve érezte magát az illusztris vendég megjelenésétől, de azért boldogsága nem volt maradéktalan. Az a két titkos szolgálatbeli detektív, aki előőrsként érkezett a terep felderítésére, nemcsak a terepet derítette fel ugyanis, de az ételek árát is lealkudta. A töltöttkáposzta és az Eszterházy-rostélyos mindenki másnak 11 dollárba kerül ugyanis — az elnök és társasága azonban fejenként csak 7.50-et volt hajlandó fizetni érte. Csontig vágott árak voltak! — mondotta a szomorú vendéglős. A szakács pedig? Hogy ő mit mondott, azt nem lehet tudni, minthogy főként — magyarul beszél. Vándor Péter Gondolatok Őszinteséggel messze lehet menni, még munkahelyen kívülre is. A legrosszabb átmeneti hiány: a türelem hiánya. Értelmetlenségnek is lehet értelmi szerzője. Egy ostobaságot könnyebben észre szoktak venni valakinél, mint azt. ha egészében ostoba. Szabad parkolóhely az. amelyet akkor vesz észre az autós, ha már elhajtott mellette.
