Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-09-02 / 36. szám
•JACLKfc OLDAL í« * HttAtHTAK/ HÍRADÓ MAGYAR HERALD Egytsült magyar hetilapok — United Hungarian Weekliee Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hirnök) New Brunswick, N. J. Perth Amboy Herald (Híradó) Perth Amboy, N. J„ Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J., Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Híradó) Trenton', N. J, és Hungarian News (Bethlehemi Híradó) Bethlehem, Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Posta cim: Mall Address: P. O. Box 27, Now Brunswick N. J. 01903 Irodink elms - Office Address: 210 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK. N. J. 00901 Szerkesztőség cime: — Editorial office. 222 Amboy Avenue, Metuchen. N. J. 08840 Telefonsam: (201) 548-1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES, Editor Előfizetési ára: egy érre $15.00; fél évre $8.00. Subscription: $15.00 year; $8.00 for Vi year. Külföldre $20.00 egy évre. Foreign * les $20.00 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. per yeai Countrie Second class postage paid at New Brunswick, N. J and at additional mailing office kor sok szempontból nemcsak a ,,másik oldalt”, hanem magát a NATO egységeit, illetve lakosságát is veszélyeztetnék. E példák az illusztrálják, hogy az atomháború nem a legmegfelelőbb mód a nemzetközi konfliktusok ,,rendezésére”, még akkor sem, ha azok egészen a fegyveres összeütközésig mennek el. Ha ez igy van, s ha nemcsak az egyik, hanem a másik fél ugyanúgy áldozat lehet (függetlenül attól, hogy ki támad, vagy ki támad először) akkor nyilvánvaló, hogy tovább kell csökkenteni annak lehetőségét is, hogy egy kis állam vagy terrorista csoport alkalmazhassa az atomfegyvereket, esetleg a nagy többség, de még a vezetés többségének akarata ellenére is. Washingtoni levél írja: \ ANDOK IM 11 K I NEM MINDENKI MENT HAZA BOLDOGAN j KANSAS CITY-BŐL (Folytatás az 1. oldalról) Reagan egyik támogatója volt. Arra célzott, hogy Reagan nélkül a republikánusok legfeljebb még négy hónapig lesznek a nyeregben. addig atwig .-^„választásra sor kerül novemberben. Vannak, akik azt állítják, hogy a Republikánus Párt nem a megfelelő személyt jelölte az alelnökségre, Dole helyett Reagan lett volna Ford partnere abban, hogy valóban egyesítsék a pártot, hogy a novemberi választások során legyen esélye Fordnak a győzelemre. Vannak, akik azt állítják, hogy Ford jelölése nem volt helyes: hogy Reagant kellett volna a ,,Grand Old Party” elnökjelöltjéül kiválasztani az Országos Konvención. íme egy érv: amennyiben a politikai tevékenységet szimbolikusnak tekintjük, s igy az elnökjelöltet egy párt szimbólumának, akkor nem Ford, hanem Reagan az, aki a „Grand Old Party” igazi szimbóluma lehetett volna. Természetesen, a párt kimutatta az egységet — mit is tehettek volna mást Reagan hívei, s maga Reagan, amikor már kész tények előtt álltak — hiszen, ha kis többséggel is csupán, mégiscsak Fordot jelölte az Országos Konvenció, tehát akkor mi marad más hátra, mint legalább kimutatni az az egységet, amelyre éppen a Fordra és a Reaganra leadott szavazatok kis különbsége cáfol rá, tehát ami tulajdonképpen nem is olyan egység, mint ahogy „ha ló nincs, jó a szamár is” alapon a Konvenció végén igyekezetek a delegátusok mutatni. Szovjet űrhajó MOSZKVA —A szovjet tud( sok most elemezték először Holdra küldött űrhajó álU közvetített eredményeket. Töt bek között tanulmányozzák vasérc kialakulását a Holdon abban a reményben, hogy folyamatot esetleg a Földön megismételhetik, s vasérce alakíthatnak ki a Földön. Igaz, Ronald Reagan más szemszögből nézve nem volt még annyira sem esélyes, amennyire végül is a delegátusok viszonylag magas szavazati száma ezt mutatta. A „szimbólum” elképzelés hirdetői szerint végül is igaz, hogy Ronald Reagan szimbólum volt, azonban inkább a hanyatlásé, mint a győzelemé. Megint mások szerint egy istencsapás lett volna. Mindenesetre, ha Ford nem is volt meglepetés, alelnöke igen. És még ma sem látjuk világosan, hogy_a republikánusok «al-ófeai. örülnek-e ennek a választásnak — vagy csak belenyugszanak. Növekedett a bűnözések száma WASHINGTON — A sulyosab; bűnesetek száma az Egyesül Államokban a tavalyi év sorá; 10 százalékkal növekedett annak ellenére, hogy a gyilkos ságok száma csökkent. A legmagasabb, 14 százaié kos, növekedést a lopások téréi tapasztaltak, köztük különöse a gépjárművek lopása emelkt dett, évente 992 millió dolláro kárt okozva. A legmagasabb az emelke dés a nagyvárosokban volt, legalacsonyabb a vidéken, i gyilkosság egy százalékk? csökkent, a nem' *>rő<-•*«’-- poca egy százalékkal növekedett. V súlyosabb támadások 6 száz. lékkai nőttek. J1FEKETE FŐVÁROS” I.ES7 DETROITBÓL DETROIT — Az elegáns bárban feketék ülnek, iszogatnak s hallgatják a jazzt. A bár tulajdonosa, Cornelius Watts szerint ,.jó érzés az embernek otthon éreznie magát”. A feketék azt hangoztatják: „Detroit a mienk lett, építsék újjá!” Detroit a jelek szerint valóban elfeketedett. A város lakóinak 60 százaléka fekete. A fehérek tartják kezükben a gyárakat és a nagyobb vállalatokat, de a középosztály és a munkásosztály csaknem teljes egészében fekete. A fehérek a szokásos védekezési módszert választották az elfeketedés ellen: kivonultak a külvárosokba, s velük együtt kivonult a tehetősebb színes lakosság is. Bár a fehérek és feketék között nincs nagy ellentét, a fehérek mégis úgy érzik, hogy a feketék kiszorították őket. Az igazság az, hogy nem a feketék szorították ki a fehéreket, hanem a veszedelmesen növekvő bűnáradat. A város fekete polgármestere Coleman A. Young szerint nem kétséges, hogy a város jövend) jéből a feketék kiszorítják fehéreket. Ez nyílt titok. Your polgármester mindent elkövet városlakók biztonsága érdek ben, de nem lehet hathatósa harcolni a bűn ellen akko amikor gazdasági okokból töt száz rendőrt el kellett bocsát; niuk. A polgárság igy maga próbi segíteni saját magán úgy, hog helyi őrséget szervez és igyekszi gátat szabni az erőszakoskodás nak, az utcai támadásoknak. A fekete fiatalok nagy rés2 eddig úgy érezte, hogy a várc tartozik eltartani őket, a Egyesült Államok adósa a feke téknek. Ez persze nincs igj a józan feketék nagyon i tudják, hogy a régi sérelme felhánytorgatásával nem leht operálni többé. A detroiti feketék magatas tása megváltozott, mondha: nánk, egyik napról a másikn Mivel a várost magukénak érzil gondozzák is, házaikat, kertje, két kezdik rendbeszedni. A Kongresszus most folytatja vitáit és vizsgálatait egy igen fontos kérdésben, mondhatnánk: „az emberiség szempontjából élet-halál kérdésben”. Arról van szó, hogy a törvény szerint az Egyesült Államok elnökének ne legyen többé joga ahhoz, hogy önkényesen elrendelje az atomfegyverek alkalmazását. Idáig ugyanis (bármilyen megdöbbentő a Nixonról szóló legutóbbi könyv, „Az utolsó napok” olvasása után) az elnök elrendelhette az atomfegyver alkalmazását: sőt, neki volt erre egyedül hatalma. Itt arról van szó, hogy az Egyesült Államok ne alkalmazhassa először az atomfegyvereket és az elnök ne rendelhesse el, hogy elsőként támadjon az amerikai atomfegyverekkel felszerelt honvédelmi osztag. Sokan kérdezik: miért kellene mindezt törvénybe iktatni? Miért olyan fontos ez a kérdés? Az atomfegyverek elsőként való használata igen fontos kérdés. Ugyanis ez határozza meg bizonyos értelemben, hogy az ellenség hasonló jellegű bázisaiból mi marad fenn. Az úgynevezett „korlátozott atomtámadás” jelentősége éppen ebben van: az kizárólag a katonai célpontok ellen irányulna Mivel az Egyesült Államoknak igen sok atomfegyvere van, s ezek közül számos a legnagyohb szovjet városok ellen van beállítva, igen fontossá vált az utóbbi időben a kommunikáció és a döntés kérdése: a_z, hogy tulajdonképpen kik (vagy ki) azok, akik eldönthetik az atomtámadás sorsát. Mivel ma már nem ezer és ezer, hanem inkább tízezer atombombáról van szó, az Uyen döntés tulajdonképpen a világkatasztrófáról való döntés is lehet. „Élet-halál döntés”, a szó legszorosabb értelmében: mondjuk százmillió életéről, a világ nagyvárosairól van itt szó. Tévedésekről gyakran emlékezik meg a katonai történetírás. Ez esetben pedig nem lehet tévedés. Morális és katonai szempontok egyarán szerepet játszanak a világban. íme néhány fontos szempont: — Amikor csupán egy korlátozott akcióról van szó, nem lenne helyes az atomfegyverek használata. Ilyen esetben az Egyesült Államok katonai és polgári vezetőinek mérlegelniük kellene, hogy a hagyományos haderők lennének az alkalmasak (többek között azért is, mert az atomfegyverek esetleg a nem nagy távolságban levő amerikai alakulatokat is veszélyeztetnék). — Amennyiben „csupán” 60—100 atomfegyver alkalmazásáról lenne szó (ilyen lehet például a varsói szerződés tagállamai elleni támadás), ak
