Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1976-07-01 / 27. szám

16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ MAGYAR VIDÉK A SZERI PUSZTÁN ÓPUSZTASZER, Csongrád m. — Hogy mi is történt annak idején a szeri pusztán, arról Anonymus latin nyelvű króni­kája, a Gesta Hungarorum imigyen tudósit: — Az Alpár mezején kivívott diadal után Árpád vezér meg vitézei tovább vonulva, addig a mocsárig mentek, amelyet Kört­­vélytónak mondanak, s ott maradtak a,Gyümölcsény erdő mellett, harmincnégy napig. Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak min­den- szokás-törvényét, meg vala­mennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek, meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszer­smind ott a vezér a vele jött nemeseinek különböző helysége­ket adományozott összes lakos­ságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el, azért, mert ott ejtették szerét az ország egész dolgának. Majd a vezér azt a helyet Ondnak, Ete apjának adta. Utóbb pedig bizonyos idő elteltével Ond fia, Ete sok szlovént gyűjtött össze, s Alpár mellett, a Bőd rév közt, igen erős földvárat építtetett, melyet a szlovének a maguk nyelvén Csongrádnak, azaz fekete vár­nak neveztek. (Pais Dezső for­dítása.) így történt-e, vagy másként, ezen töprengeni ma már feles­leges. Anonymus ugyan az igazi tudós öntudatával a bevezetőjé­ben igy ir: Ha az oly igen nemes magyar nemzet az ő szár­mazásának a kezdetét és az ő egyes hősei cselekedeteit a parasztok hamis meséiből, vagy a regősök fecsegő énekéből mintegy álomban hallgatná, nagyon nem szép és elég illetlen dolog volna... Anonymus — Pósa pécs­­váradi prépost? — ezek szerint nem volt valami jó véleménnyel az áldott emlékezetű regősökről, azt pedig nem említi, hogy ő maga milyen forrásokból merí­tette adatait. Talán mégiscsak a regősök fecsegő énekeiből?... Ennek azonban ma már nincs jelentősége. A szeri pusz­tán megtartott első országgyűlés története ma már a honfoglalás szép hagyományai közé tartozik. Tény, hogy ezt a tájat Ond vezér nyerte adományul, s hogy Szeri annak idején valóban jelentős hely lehetett, bizonyítja az a hatalmas kolostor is, amelyet a XIII. században még Ond ivadéka, Kalán püspök épitetett. A PARASZTOK HAMIS MESÉI Hogy az első országgyűlés miként zajlott le, arról, sajnos, a névtelen nótárius nem tudósit. Bizonyos, hogy a Tisza itt folydogált az erdők alatt, s ezt az erdőboritotta tájat a képzelet ma is könnyűszerrel benépesítheti. A réteket a borzas tatár lovak serege lepte el, a honfoglalók meg a fák árnyékában verték föl bőrsátraikat. És estente, amikor a lovak nyerítése elcsendesedett, a sátrak előtt lobogó tüzekből füstfelleg szállt a csillagos ég felé, s az éjszakát szárnyaló vigalom zaja töltötte meg. Ehhez képest ma valóban csend van. A japán akácokról virágszirmok hullanak a mohos kecskelábu asztalra. A kupák­ban azonban nem erjesztett lótej, hanem sör habzik. így koccintgatunk az egykori Pal­­lavicini uradalom cselédeivel, Vincze Antallal és Kecskeméti Antallal. S ha már Anonymus nem figyelt rá, én most annál nagyobb figyelemmel hallgatom ,,a parasztok hamis meséit”. — Apám apjának a testvére — mondja Vincze Antal —, kertész volt az uradalomban. Ö sorolta sokszor, hogy akkoriban még idejárt a komp, azon jártak a betyárok, de még a bo­szorkányok is. Emlékezett arra is, amikor az Árpád-szobrot fölállították. Szeptember első vasárnapján nagy ünnepségek voltak, az őrgróf ilyenkor ökröt süttetett, önni-inni mindenkinek ingyen adtak. A búcsúra mindig rengeteg nép érkezett. Egyszer valami lányon meggyulladt a ruha, szegény tisztára megégett. Akkoriban még állt a boltozatos templom is, a gőzeke meg sarkantyúkat szántott ki a földből. DEBRECEN, Bihar m. — A hires-nevezetes kuruc generális: Esterházy Antal gróf igencsak kényelmes ember lehetett. Ami­kor 1701-ben Debrecenben járt, a cívis város uj fogadójában, a Bikában szállt meg, mert a kopottas Fejérló-szálló nem nyerte el a tetszését... Ám az idő múlik: megkopott az Arany Bika is, ráfér az alapos tatarozás. A Hajós Alfréd tervezte szecessziós stilusu épületet rövidesen bezár­ják és felújítják. Csak arra várnak, hogy julius végén meg­nyíljon az uj szárnyrész. Ez a házgyári elemekből épült, hat­szintes, sima tömb ,,kiri” a tér patinás épületei közül. De csak idő kérdése, hogy megszokja a szem. Jövő nyárra, ha a főépület tatarozása véget ér, az Arany Bika lesz az Alföld legnagyobb szállodája, 264 fürdőszobás szobával, hatalmas cukrászdá­val, ételbárral, fodrászattal, IBUSZ-irodával. * Kari Kindler és Willi Al­— És Árpád országgyűléséről mit tudnak? — Azt, hogy itt verték meg Zalán bolgár fejedelmet. És amikor elhelyezkedtek az or­szágban, a vezérek itt tartottak országgyűlést, ülve. Árpád is azért ül az emlékmű csúcsán... A szeri puszta varázsa sok látogatót vonz. Pusztaszer el­nevezése körül ugyan ma még némi zavar mutatkozik. Ma ugyanis két Pusztaszer található a térképen. Az egyik — neve ma is Pusztaszer — nem a szeri puszta közelében van. A szeri puszta ugyanis a korábbi Sö­vényháza, a mai Ópusztaszer ha­tárában fekszik. Igaz, Pusz­taszer határában is áll egy emlékmű, a Magyar Diákszö­vetség és Kecskemét városa állí­totta a hét vezér emlékére. De a millenniumi Árpádemlékművet, a kolostorromokkal együtt, Ó- pusztaszeren kell keresni. Az Árpád-emlékmű, a kolos­tor romjai, a lábunk alatt porla­­dozó csontok egy évezred meg­rendítő történelméről beszélnek. A szeri pusztán egy évezreddel ezelőtt országos ügyekben dön­töttek. Emlékét az egész ország­nak kell ápolnia. lenspach elégedetten utazott haza Svájcba, a világhírű Maggi­­ételgyárba. Tavaly november óta időztek a debreceni konzerv­gyárban, ahol — svájci licenc alapján, svájci, holland, NSZK- beli és magyar gépsorokon — akkoriban kezdődött a levespor­­gyártás. Az uj üzemrészben feher köpenyes, sárga fityulás lányok, asszonyok, többsége szakmunkás: itt sajátították el a levesporkészités csinjátbinját. A licencrecepteket már a gyár szakácsai módosították a hazai ízléshez, fűszeresebbre. Hus­­gombóc-, májgombóc-, tyukhus- és tavaszi zöldségleves készül, de rövidesen bővül a választék: zellerkrémlevessel és „farmerle­vessel”. Ez utóbbi: Olaszország­ból importált különleges fűszer­rel — origanóval — ízesített makarónis zöldségleves. A pa­­tikatisztasagu üzemrészben je­lenleg még csak egy műszak termel, de a nyáron megindul a második műszak is. Ettől kedve évi száz vagon áru — tizenöt millió liternyi leves anyaga — kerül ki innen. Nemcsak a teljes hazai szükségletet fedezik majd, de jut exportra is: ezzel fizetnek a svájciaknak a licencért. * A Nagyerdő mélyén fehér­kupolás épület: hazánk egyetlen napfizikai kutatóintézete és ob­szervatóriuma. Vezetője: Dezső Lóránt professzor mondja: — Nyolc kutatótársammal a napfolttevékenységet tanulmá­nyozzuk. Olyan ez, mint egy zenekar: a napfoltok képződése, kialakulása között csodálatos összhang van, csak éppen nem ismerjük még a „kottát” és nem tudjuk: mi tölti be a „karmes­ter” szerepét. Illetve: már nyomon vagyunk! Az elmúlt huszonhárom év alatt több mint harmincháromezer napfoltfény­képet készítettünk, 53 centimé­ter átmérőjű, szovjet gyártmányú korona-távcsövünk segítségével, amely — ebből a típusból — a legnagyobb a világon. Köztu­dott: a napfolttevékenység nagy­mértékben befolyásolja a földi életet. De miért? És hogyan? Erre keressük a választ. Garai Tamás SZITAKÖTŐ­INVÁZIÓ TENKES, Baranya m. — A dél-baranyai Tenkes-hegy cserjés lejtőit az utóbbi napokban szokatlanul nagy tömegben lep­ték el a szitakötök. Mintha eleven bokrok mozognának a hegy alján, amikor a zöld színű, csillogó szárnyú szitákötőrajok az egyik helyről a másikra ván­dorolnak. A napsütötte, szél­védett zugokban több ezer szi­takötő cikázik szemkápráztató gyorsasággal. A madarak nagy csoportja köröz állandóan fölöt­tük, s mint valami vozgó élés­kamrát, követik a rajok vonu­lását. Az emberre, állatra, növényre egyaránt ártalmatlan szitákötőinváziót — feltehetően — a nem túl meleg és nem túl hűvös időjárás idézte elő. A szitakötők látványos tánca azon­ban nem tart már soká, a beköszöntő esőzés minden bi­zonnyal véget vet a tömeges rajzásnak. VÉTEL. ELADÁS, VAGY CSERE CSAK HIRDETÉSSEL OLDHATÓ MEG SIKERESEN! Középkori kolostor rontja! MOLNÁR AURÉL DEBRECENI SZÍNFOLTOK AZ ARANY BIKÁTÓL A NAPFOLTFÉNYKÉPIG

Next

/
Thumbnails
Contents