Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-07-01 / 27. szám
16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ MAGYAR VIDÉK A SZERI PUSZTÁN ÓPUSZTASZER, Csongrád m. — Hogy mi is történt annak idején a szeri pusztán, arról Anonymus latin nyelvű krónikája, a Gesta Hungarorum imigyen tudósit: — Az Alpár mezején kivívott diadal után Árpád vezér meg vitézei tovább vonulva, addig a mocsárig mentek, amelyet Körtvélytónak mondanak, s ott maradtak a,Gyümölcsény erdő mellett, harmincnégy napig. Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden- szokás-törvényét, meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek, meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér a vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el, azért, mert ott ejtették szerét az ország egész dolgának. Majd a vezér azt a helyet Ondnak, Ete apjának adta. Utóbb pedig bizonyos idő elteltével Ond fia, Ete sok szlovént gyűjtött össze, s Alpár mellett, a Bőd rév közt, igen erős földvárat építtetett, melyet a szlovének a maguk nyelvén Csongrádnak, azaz fekete várnak neveztek. (Pais Dezső fordítása.) így történt-e, vagy másként, ezen töprengeni ma már felesleges. Anonymus ugyan az igazi tudós öntudatával a bevezetőjében igy ir: Ha az oly igen nemes magyar nemzet az ő származásának a kezdetét és az ő egyes hősei cselekedeteit a parasztok hamis meséiből, vagy a regősök fecsegő énekéből mintegy álomban hallgatná, nagyon nem szép és elég illetlen dolog volna... Anonymus — Pósa pécsváradi prépost? — ezek szerint nem volt valami jó véleménnyel az áldott emlékezetű regősökről, azt pedig nem említi, hogy ő maga milyen forrásokból merítette adatait. Talán mégiscsak a regősök fecsegő énekeiből?... Ennek azonban ma már nincs jelentősége. A szeri pusztán megtartott első országgyűlés története ma már a honfoglalás szép hagyományai közé tartozik. Tény, hogy ezt a tájat Ond vezér nyerte adományul, s hogy Szeri annak idején valóban jelentős hely lehetett, bizonyítja az a hatalmas kolostor is, amelyet a XIII. században még Ond ivadéka, Kalán püspök épitetett. A PARASZTOK HAMIS MESÉI Hogy az első országgyűlés miként zajlott le, arról, sajnos, a névtelen nótárius nem tudósit. Bizonyos, hogy a Tisza itt folydogált az erdők alatt, s ezt az erdőboritotta tájat a képzelet ma is könnyűszerrel benépesítheti. A réteket a borzas tatár lovak serege lepte el, a honfoglalók meg a fák árnyékában verték föl bőrsátraikat. És estente, amikor a lovak nyerítése elcsendesedett, a sátrak előtt lobogó tüzekből füstfelleg szállt a csillagos ég felé, s az éjszakát szárnyaló vigalom zaja töltötte meg. Ehhez képest ma valóban csend van. A japán akácokról virágszirmok hullanak a mohos kecskelábu asztalra. A kupákban azonban nem erjesztett lótej, hanem sör habzik. így koccintgatunk az egykori Pallavicini uradalom cselédeivel, Vincze Antallal és Kecskeméti Antallal. S ha már Anonymus nem figyelt rá, én most annál nagyobb figyelemmel hallgatom ,,a parasztok hamis meséit”. — Apám apjának a testvére — mondja Vincze Antal —, kertész volt az uradalomban. Ö sorolta sokszor, hogy akkoriban még idejárt a komp, azon jártak a betyárok, de még a boszorkányok is. Emlékezett arra is, amikor az Árpád-szobrot fölállították. Szeptember első vasárnapján nagy ünnepségek voltak, az őrgróf ilyenkor ökröt süttetett, önni-inni mindenkinek ingyen adtak. A búcsúra mindig rengeteg nép érkezett. Egyszer valami lányon meggyulladt a ruha, szegény tisztára megégett. Akkoriban még állt a boltozatos templom is, a gőzeke meg sarkantyúkat szántott ki a földből. DEBRECEN, Bihar m. — A hires-nevezetes kuruc generális: Esterházy Antal gróf igencsak kényelmes ember lehetett. Amikor 1701-ben Debrecenben járt, a cívis város uj fogadójában, a Bikában szállt meg, mert a kopottas Fejérló-szálló nem nyerte el a tetszését... Ám az idő múlik: megkopott az Arany Bika is, ráfér az alapos tatarozás. A Hajós Alfréd tervezte szecessziós stilusu épületet rövidesen bezárják és felújítják. Csak arra várnak, hogy julius végén megnyíljon az uj szárnyrész. Ez a házgyári elemekből épült, hatszintes, sima tömb ,,kiri” a tér patinás épületei közül. De csak idő kérdése, hogy megszokja a szem. Jövő nyárra, ha a főépület tatarozása véget ér, az Arany Bika lesz az Alföld legnagyobb szállodája, 264 fürdőszobás szobával, hatalmas cukrászdával, ételbárral, fodrászattal, IBUSZ-irodával. * Kari Kindler és Willi Al— És Árpád országgyűléséről mit tudnak? — Azt, hogy itt verték meg Zalán bolgár fejedelmet. És amikor elhelyezkedtek az országban, a vezérek itt tartottak országgyűlést, ülve. Árpád is azért ül az emlékmű csúcsán... A szeri puszta varázsa sok látogatót vonz. Pusztaszer elnevezése körül ugyan ma még némi zavar mutatkozik. Ma ugyanis két Pusztaszer található a térképen. Az egyik — neve ma is Pusztaszer — nem a szeri puszta közelében van. A szeri puszta ugyanis a korábbi Sövényháza, a mai Ópusztaszer határában fekszik. Igaz, Pusztaszer határában is áll egy emlékmű, a Magyar Diákszövetség és Kecskemét városa állította a hét vezér emlékére. De a millenniumi Árpádemlékművet, a kolostorromokkal együtt, Ó- pusztaszeren kell keresni. Az Árpád-emlékmű, a kolostor romjai, a lábunk alatt porladozó csontok egy évezred megrendítő történelméről beszélnek. A szeri pusztán egy évezreddel ezelőtt országos ügyekben döntöttek. Emlékét az egész országnak kell ápolnia. lenspach elégedetten utazott haza Svájcba, a világhírű Maggiételgyárba. Tavaly november óta időztek a debreceni konzervgyárban, ahol — svájci licenc alapján, svájci, holland, NSZK- beli és magyar gépsorokon — akkoriban kezdődött a levesporgyártás. Az uj üzemrészben feher köpenyes, sárga fityulás lányok, asszonyok, többsége szakmunkás: itt sajátították el a levesporkészités csinjátbinját. A licencrecepteket már a gyár szakácsai módosították a hazai ízléshez, fűszeresebbre. Husgombóc-, májgombóc-, tyukhus- és tavaszi zöldségleves készül, de rövidesen bővül a választék: zellerkrémlevessel és „farmerlevessel”. Ez utóbbi: Olaszországból importált különleges fűszerrel — origanóval — ízesített makarónis zöldségleves. A patikatisztasagu üzemrészben jelenleg még csak egy műszak termel, de a nyáron megindul a második műszak is. Ettől kedve évi száz vagon áru — tizenöt millió liternyi leves anyaga — kerül ki innen. Nemcsak a teljes hazai szükségletet fedezik majd, de jut exportra is: ezzel fizetnek a svájciaknak a licencért. * A Nagyerdő mélyén fehérkupolás épület: hazánk egyetlen napfizikai kutatóintézete és obszervatóriuma. Vezetője: Dezső Lóránt professzor mondja: — Nyolc kutatótársammal a napfolttevékenységet tanulmányozzuk. Olyan ez, mint egy zenekar: a napfoltok képződése, kialakulása között csodálatos összhang van, csak éppen nem ismerjük még a „kottát” és nem tudjuk: mi tölti be a „karmester” szerepét. Illetve: már nyomon vagyunk! Az elmúlt huszonhárom év alatt több mint harmincháromezer napfoltfényképet készítettünk, 53 centiméter átmérőjű, szovjet gyártmányú korona-távcsövünk segítségével, amely — ebből a típusból — a legnagyobb a világon. Köztudott: a napfolttevékenység nagymértékben befolyásolja a földi életet. De miért? És hogyan? Erre keressük a választ. Garai Tamás SZITAKÖTŐINVÁZIÓ TENKES, Baranya m. — A dél-baranyai Tenkes-hegy cserjés lejtőit az utóbbi napokban szokatlanul nagy tömegben lepték el a szitakötök. Mintha eleven bokrok mozognának a hegy alján, amikor a zöld színű, csillogó szárnyú szitákötőrajok az egyik helyről a másikra vándorolnak. A napsütötte, szélvédett zugokban több ezer szitakötő cikázik szemkápráztató gyorsasággal. A madarak nagy csoportja köröz állandóan fölöttük, s mint valami vozgó éléskamrát, követik a rajok vonulását. Az emberre, állatra, növényre egyaránt ártalmatlan szitákötőinváziót — feltehetően — a nem túl meleg és nem túl hűvös időjárás idézte elő. A szitakötők látványos tánca azonban nem tart már soká, a beköszöntő esőzés minden bizonnyal véget vet a tömeges rajzásnak. VÉTEL. ELADÁS, VAGY CSERE CSAK HIRDETÉSSEL OLDHATÓ MEG SIKERESEN! Középkori kolostor rontja! MOLNÁR AURÉL DEBRECENI SZÍNFOLTOK AZ ARANY BIKÁTÓL A NAPFOLTFÉNYKÉPIG