Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1976-08-19 / 34. szám

VL OLDAL Thursday, August 19, 1976 MAGYAR HÍRADÓ _______________________ SOMODY PÄL Könyvesboltjában (a MAGYAR HÍRADÓ képviselete) MAGYAR KÖNYVEK és HANGLEMEZEK, AJÁNDÉKTÁRGYAK, FESTMÉNYEK, sib. bőséges választékban kaphatók 216 SOMERSET ST.. NEW BRUNSWICK, N. J. TEL.: 846-8877 A baszk sapkát jósolták egy düsseldorfi nemzetközi kiállítá­son a jövő tél férfidivatjának. Különböző anyagból, szövetből, vászonból, szalmából több szín­ben készítik majd őket. Kosxoruk, csokrok, vágott és cserepes virágok minden alkalomra FRANKLIN FLOWER SHOP magyar virágüzlet 93 DOUGLAS AVENUE SOMERSET, N. J. Tel.: KI 5-4234 A. SIMKO and SONS BfiLYEGGYÜJTŰK. FIGYELEM! Mindenféle bélyeget adok, ve­szek. Legritkább magyar bé­lyegekkel is rendelkezem. Ara­im méltányosak. írjanak, vagy telefonáljanak: L. I. DIEN ES 222 AMBOY AVENUE Metuchen, N. J. 08840 Tel. (201) 548-1369 LOPOTT MŰKINCSEK 'ff HA GYÁSZ EBI... forduljon bírálómmal honánk MÍTRUSKA FUNERAL HOMES 881-685 Cortland Stmt. Perth Amboy, N. J. 531 New Brunswick Avenue, Fords, N. J. Telefonszám VA 6-1712 postai küldeményeit címe­zi, feltétlen Írja a helység­név után a postai ZIP CODE SZAMOT Legtöbb tele fonkönyv­­leghátulsó sárga oldalán fel vannak sorolva az ille­tő körzet helységeinek postai Zip-számai! Távo­labbi Zip-számokért tele­fonáljon a postára. Ipo lal Jí :\ REPtfLŰ­­ES HAJÓ-JEGYEK Bevándorlási ás utazási ügyek szaksxerü intézése "IKKA" és "TUZEX" küldemények Pénzküldés — Minden­féle biztosítás KOSA AGENCY 24 LIVINGSTON AVE. New Brunswick, N.J. Tel CH 9-6100 KÁBÍTÓSZER CSEMPÉSZEK K-EURÓPÁBAN? WASHINGTON, D.C. — Az amerikai és az európai nyomo­zók a libanoni háború óta fokozott mértékben figyelik Bul­gária, Jugoszlávia és Kelet-Né­­metország határait, mert az a feltevésük, hogy ezen az utvona; Ion bonyolódik le a ‘ kábítószer­­csempészet. A közelmúltban rábukkan­tak egy régóta hiába keresett nyomra, mely az 1960-as kelet­németországi csempészéssel volt kapcsolatban. A Drug Enforcement Admi­nistration illetékesei azt állítják, hogy a csempészcsoport feje Manuel Suarez Dominquez volt, a Mexican Federal Judical Police főnöke (1958—1959) főnöke. Suarez 1968-ban ötször járt Kelet-Berlinben s elismerte, hogy 147 kiló heroint vásárolt 61.740.000 dollárért. Ugyanak­kor 5 kg morfiumot is beszerzett. Ezért 2,1 millió dollárt fizetett. A vádirat szerint Suarez 626 kg heroint csempészett az Egyesült Államokba és Mexikó­ba 262.920.000 dollár értékben. Vigyázat, hamis dollárok NEW YORK, N.Y. — Újból feltűntek New Yorkban a hamis dollárbankjegyek. Az első pil­lantásra hasonlítanak a való­­daikra, de ha figyelmesebben megnézik Washington fejét, azon egy tréfás kedvű rajzoló furcsa ötletei fedezhetők fel. A hamis pénzből igen sok van forgalomban. l■lllllllllllllllll■l■llllllll■llllllllllllllllllllllllllllllll■lllll■lllll■l■lllllllllllll■l■llllllllllllll■lllllllllllllllll■ AMERIKA LEGNAGYOBB ÉS LEGMODERNEBB MAGYAR ÁPOLÓ OTTHONA az akroni LÓRÁNTFFY OTTHON kitűnő fizetéssel felvételre keres MAGYARUL BESZÉLŐ REGISZTRÁLT ÁPOLÓNŐKET, KISEGÍTŐ ÁPOLÓNŐKET, KONYHAI ALKALMAZOTTAKAT, SZAKÁCSNŐT. Jelentkezhetünk személyesen: 2631 COPLEY ROAD, AKRON, OHIO 44321 Vagy érdeklődhetünk a következő telefon számokon: 666-1313,666-2631, 666-2611,666-4746 iiiiiiiHiiiiiiiihiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiii WASHINGTON — A demokra­ták már döntöttek, a repub­likánusok még nem. Reagan abban bízott, hogy egy libe­rális alelnökjelölt segiteni fogja őt. A közvéleménykutatások azonban nem ezt mutatták, igy nagyon valószínű, hogy Ford és Carter fognak vetekedni a novemberi finisben. AZ INDIÁNOK ÉLETE A TÖRTÉNELEM ELŐTTI IDŐKBEN CAHOKIA MOUND, 111. — Ha valaki sohasem hallott még a moundok jelentőségéről, az min­den további nélkül elhajt a Cahokia Mounds State Park mellett, hiszen a tájnak nem nagy jellegzetességet ad ez a magasabb emelkedőnek számitó mound vonulat. Történelmi szempontból vi­szont igen fontos, mert ez az első nagyobb történelem előtti város Mexicótól északra, az U.S. Hwy. 40 BR jelzésű utón, Collinsville és East St. Louis között. A park egy 850 acre-es területen fekszik, amelyet nem­régiben vásároltak meg az államtól azért, hogy megment­sék a moundokat az ut- és házépítőktől. Évente „Native Illinoisan” néven itt mutatják be az indián táncokat és népművé­szetet. A moundok értékével már régebben is tisztában voltak, amikor 1811-ben Jean Marie Brackenridge, a neves régésznő felhívta rá Thomas Jefferson elnök figyelmét. így 1923-ban az állam megvásárolta és 1960-ban 100 láb magas és 14 acre-es területet foglal el. Ez a mound nem temetési hely volt, hanem azért építették, hogy magasabb- | ra emeljék a törzsfőnökök házait, a templomokat és más főépületeket, hogy azok igy közelebb kerüljenek az istenek­hez. Érdemes megnézni a re­konstruált kalendáriumot, a Woodhenget, mely 15.000 fából készült. Táncaik, melyek a közép- j amerikai táncok pontos mása, a | cahokiai kultúra egyik érdekes- 1 sége. Ebben az esztendőben nem ; lesznek ásatások, csak talajpró­bák és szívesen veszik az egyetemisták jelentkezését a Wisconsin Egyetem antropoló­giai osztályán. Egy 1799-ben épült rönk­templomot láthatunk az Al­­legheni hegységtől északra. Ér­demes megtekinteni. Hirdessen lapunkban! KANADA: NINCS TÖBBÉ HALÁLBÜNTETÉS OTTAWA - Múlt héten formá­­jlisan is megerősítették, hogy I Kanadában nem lesz többé halálbüntetés. Érdekes ezt a határozatot ' szembenállitani az amerikai » | Legfelsőbb Bíróság nemrég ho­­| zott határozatával, melynek ! értelmében a halálbüntetés bizonyos esetekben kiszabható az Egyesült Államokban. Kanadában a gyakorlatban már régebben megszüntették a halálbüntetést — 1962 óta nem került sor kivégzésre, most azonban törvényesen el is törölték a büntetésnek ezt a nemét. UJ DELHI — Az indiai közvélemény felháborodással ve­szi tudomásul, hogy sorra tűnnek el a legértékesebb műkincsek az országból. India templomaiból és palo­táiból bűncselekmények révén lopják el a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincseket.Előfor­dult olyan eset is, hogy megölték az őröket. Az Indiából ellopott műkin­csek ugyanakkor sorra kerülnek eladásra Nyugaton. Múzeumok és milliomos magángyűjtők vásárolják meg őket. Úgy látszik az nem zavarja őket, hogy hogyan kerültek a műtárgyak hozzájuk. Szakértők és műpártolók az indiai kormányt vádolják avval, hogy nem tett már idáig is hatá­rozott megelőző intézkedéseket. A kormány első lépése az ívolt, hogy listába veszik a mű­kincseket, s azok tulajdonosait arra kötelezik, hogy jelentsenek be valamennyi műkincset. Mivel azon túlságosan lassú az inu /kedes bevezetése, számos gyűjtőnek von még arra ideje, hogy jó pénzért túladjon a mű­tárgyon. A turisták sem ártatlanok, mondják az indiaiak. Számos esetben annyira ,,megszeretnek” egy-egy köztulajdonban lévő műtárgyat, hogy nem riadnak vissza azok illegális megszerzésé­től sem, megkérnek egy feketé­zőt. aki ellopja azt nekik, majd kicsempészik a műtárgyakat az országból.

Next

/
Thumbnails
Contents