Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1976-08-19 / 34. szám

ÍAÜbJLl? .ti A. ÖLDAL S.S MAGYAR HÍRADÓ Pszichológiai hatalom: 750 nyomozó semmire sem ment, neki sikerült... TOKIÓ — Gerard Croiset Sr. világhírű holland, aki telepátia révén és más indirekt kommunikációs utón képes el­változásokat okozni, megérezni vagy kommunikálni, mintha azért érkezett volna japánba, hogy segítsen. Egy japán iskoláslány eltűnt. 750 rendőr indult keresésére. Az igen alapos átfésülések és nyomozás után sem jutottak semmire. Éppen egy nappal az eset előtt érkezett a hires holland médium Japánba, először életé­ben. A 67 éves Croiset semmit sem tudott a kislányról, s az esetről is csak annyit, hogy eltűnt egy iskoláslány. Először volt Japán­ban, senkit nem ismert a környé­ken. EGY FÉNYKÉP ÉS EGY CERUZA ELÉG VOLT Amikor a színhelyre érkezett, a képre koncentrált. „Amikor a képre néztem — mondotta Mr. Croiset —, azonnal tudtam a szomorú dolgot: a kislány halott.” A médium lerajzolt egy kis házat, egy tó mellett, néhány egyéb részletét egy általa soha nem látott tájnak, majd igy szólt a rendőrhöz: „Itt van a kislány holtteste.” kislány apját, aki segítségért könyörgött. Szakértők szerint a fénykép­re koncentrálva valamiféle tele­patikus jellegű „üzenetet” fog­hatott fel Mr. Croiset. Ez lehet az egyetlen magyarázata annak, hogy végül is ő vezette nyomra a rendőrséget — egy olyan ország­ban, ahol sohasem járt annak előtte, egy olyan ügyben, melyről akkor hallott először. GERARD CROISET KÜLÖNLEGES HATALMÁVAL RÁVEZETTE A NYOMOZÓKAT A TETT SZÍNHELYÉRE — HETEKIG NEM TALÁLTÁK A HOLTTESTET; ó EGY NAP ALATT MEGTALÁLTA A vakok által „olvasható” bankjegyek Titok az orvosi titok? (Folytatás az 1. oldalról) már egyszer kiadták valamelyik kutató intézetnek az adatokat, azokat már semmi sem köti. Az orvosi titkok kiszivárgá­sáról az elmúlt héten igen sok szó esett; ez volt az U.S. Privacy Protection Study Commission gyűlésének tárgya. A csoport ügyvezető elnöke, David F. Linowes ezeket mondta: „A beteg elvárjá, hogy a vele kapcsolatos orvosi titkok ne kerüljenek tovább az illetékesek­nél. Az orvosi etika szerint a beteg titkai védettek. Ám ezek csak addig vannak érvényben, amig az orvos is él. Utána, ki tudja, hova kerülnek az ada­tok?” Ahhoz, hogy az orvosi adatok illetéktelen személyhez kerülje­nek, többféle módja van. Sokan orvosi ruhában, vagy fehér ápolónői egyenruhában jelennek meg a kórházban, ahol gyanút­lanul kiszolgáltatják a beteg adatait. Arra nincs szükség, hogy betörjenek az orvos irodá­jába, vagy a kórházi nyilvá ,.ar­­tóba. Elég ha felveszik a telefont és közük, hogy orvosok. Senki sem kér tőlük személyazonossági igazolványt... A megszerzett információkat aztán jó pénzért eladják a különféle biztositó társaságoknak. Érdekes az, hogy egy illeték­telen hamarabb hozzájuthat a beteg egészségügyi adataihoz, mint maga a beteg. Vannak egyes államok (Conn., Mass., Miss., Wise.), melyek a beteget feljogosítják adatai megtekinté­sére. Orvosok, akik lopják az állam és a betegek pénzét (Folytatás az 1. oldalról) a számlák kisebb százalékát fizetik. 182 független laboratóriumot tanulmányoztak Az évek óta folyó „lopás” igen egyszerű: amikor az orvos leletet küld egy laboratóriumba (például vérvizsgálat esetén), akkor joga és lehetősége van annyit számolni a vizsgálatért, amennyit körzetében általában számolnak hasonló orvosi szol­gáltatásokért, illetve amennyit ő maga számlázna saját rendelőjé­ben. Orvosok vagy üzletemberek? A gyakorlatban azonban igen sok esetben az történik, hogy az orvos elküldi a leletet egy független (kommerciális) labora­tóriumba, ahol a rutinvizsgálatot igen alacsony díjért elvégzik, majd ezt követően kifizeti a néhány dollárt, s ő maga annál sokkal többet számol el érte, amikor a számlát benyújtja. így tehát olyan orvosi szolgál­tatásért vágott zsebre pénzt, amit tulajdonképpen el sem végzett! Joggal vetik fel sokan, hogy évi több száz, vagy több ezer ilyen „ügyes” üzletelés után egy orvos több ezer, vagy több tízezer dollárt vághat zsebre olyan orvosi szolgáltatásokért, melyeket ő maga el sem végzett. AMIN: ÖRÜLT? ZSARNOK? TÖMEG­GYILKOS? alakzatokat nyomattat; ezeket letapogatva a vakok felismer­hetik, milyen címletű bankó van a kezükben. A vakok számára is olvasható bankjegysorozat első „tagjai” a jövő év elején forgalomba kerülő zürichi Orell Füsslicégnél készülő százfranko­sok lesznek. LONDON — Idi Amin, Uganda elnöke, akinek nemcsak élet-halál hatalma van, hanem egyúttal gyakran él is ezzel a hatalmával, feltehetően a politi­kus legfőbb funkciójának azt tartja, hogy zsarnoki hatalmát kiélje. Sokak szerint ez a modern tirannus nem is olyan modern, inkább a történelmi múltból ragadt itt. Nem csoda, hogy a ma külföldi politikusai általában nem tudják, hogy hogyan is foglalkozzanak vele... Amin egészen furcsán viselke­dik. Pszichológusok egyáltalán kétségbe vonják, hogy minden rendben van-e nála. Például vegyük azt, hogy hogyan titulál más vezetőket: Nyenyerét, Tan­zania elnökét gyávának, prosti­tuáltnak, gyáva öregasszonynak, Kissingert gyilkosnak és kémnek nevezte, másokat egészen trágár szavakkal illet. Amin politikai nézetei oly­kor zavarosak. Amikor világos­nak tűnnek, akkor riasztók. Egyszer például hosszasan mél­tatta Hitlert, s állítólag csupán a szovjet követség erélyes tiltako­zása akadályozta őt meg abban, hogy szobrot is emeljen Ugandá­ban Hitlernek. Amin valamikor nehézsúlyú ökölvívó volt. Most már túlságo­san kövér, lehet, hogy ez az oka annak, hogy más módszerekkel harcol. Alattvalóinak lesni kell. hogy jó napja van-e, mert ha nincs, jaj mindenkinek, barátnak és ellenségnek egy­aránt. LEHET, HOGY NEM LESZ MOSZKVAI OLIMPIA 1980-BAN? (Folytatás az 1. oldalról) azon részt, ez az esemény azonban mindenkiben találgatá­sokat indított el: ha ez igy volt idén Montrealban, ahol ráadásul maga a kanadai kormány is azon országok között volt, amelyek politikai követelésekkel léptek fel, akkor mi lesz Moszkvában? Killanin kijelentette, hogy csupán azért volt kénytelen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elfogadni a kanadai kormány követelését :Taiwan nem vehet részt Kínai Köztársaság címen), mivel Kanada kormánya csak az utolsó pillanatban jelentette ezt be, s igy nem volt lehetőség arra, hogy nyomást gyakoroljanak — az olimpia megmentése érdeké­ben el kellett fogadniuk a követelést. „Számomra — mondotta Killanin — az egyik legszomo­­rubb látvány az volt, hogy amikor az olimpiai faluban sétáltam, azt láthattam, hogy számos fekete atléta készítette a csomagját, hogy elhagyja a versenyeket.” Eközben más politikai inci­densekre is sor került, mint a egy szovjet sportoló disszidálása, akikről a szovjet t hatóságok természetesen azt mondták, hogy a kanadaiak „elrabolták” őt, vagy „agymosást” alkalmaz­tak nála. Ez megint egy politikai jellegű incidenst okozott, s ismét nagy tárgyalásokra volt szükség, hogy a szovjet csapatot vissza­tartsák a távozástól. Az ilyen jelek arra figyelmez­tetnek, hogy esetleg Moszkvában sor sem kerül az 1980-as olimpiára. A JAPÁN TV-N MINDENKI LÁTHATTA Ez a történet igaz. Májusban \ japán televizió hosszasan bemutatta, mert semmi kétség nem fűződhetett a történet hite­lességéhez. Sőt, a televízión keresztül jutott a világhírű hollnad médium tu­domására az eset. Amikor éppen egyik szereplésére készült elő, véletlenül pillantotta meg a BERN, Svájc — A vakok számára is „olvasható” bank­jegyeket hoznak forgalomba Hollandia után Svájcban is. A Schweizerische Kreditanstalt közlése szerint a svájci nemzeti bank a most készülő újabb bankjegyeken különböző relief­­szerűen kidomborodó vonalakat,

Next

/
Thumbnails
Contents