Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-08-05 / 32. szám
MAGYAR HÍRADÓ 11. OLDAL KÉRDÉS — A lányom 25 éves, igen csinosnak mondott. Egy nagy kórházban főnővér. Sok jó tulajdonsága van, mégis valami nem lehet rendben, mert... A legutóbbi két év során négy kérővel volt dolga. Végül valamennyi szakított vele. Mindannyian nagyon nagyra becsülték őt, azonban úgy látszott, hogy valami hiányzik a kapcsolatból. Mivel most már négy ilyen elszökött kérő volt, azon kezdünk el gondolkodni, hogy végül is ez a valami a lányunk részéről lehet, nem pedig a másik oldalon. A legutóbbi két kérő orvos volt, akikkel együtt dolgozott. Különösen az utolsó kérő távozása készítette ki a lányunkat. Ezzel már úgy látszott, hogy végleges dolog. Együtt voltak majdnem minden hétvégen, a férfi a szüleihez is gyakran elvitte a lányomat, együtt jártak vacsorázni, közös barátaik voltak. Amikor ez a kapcsolat is felbomlott, eleinte a férfi azt állította, hogy munkaideje nem engedi, hogy annyit legyenek együtt. De a lányunk akkor már nagyon jól tudta, hogy ennek is vége. Még mindig nem tudjuk, hogy mi a pontos oka mindennek, de nyilvánvaló, a negyedik eset után, hogy a lányunkkal van a baj. Nem tudjuk, ki segíthet: pszichológus, barátok vagy mi? Vagy esetleg Ön? VÁLASZ — Abból Ítélve, hogy lánya, aki bizonyára csinos is, s nemcsak szülői elfogultságról van szó, ilyen magas beosztásban van 25 éves korában, nyilvánvaló, hogy kiemelkedő tulajdonságai vannak. Lehetséges, hogy ilyen sikeresen esetleg valamilyen fölényesség érzése alakulhatott ki a lányában. Ilyen pozícióban tulajdonképpen a lányuk igen önállóvá válhatott és olyan tulajdonságokat is nyerhetett, amelyek ugyan kiválóak, sőt szükségesek a munkájában, de esetleg zavaróal, amikor egy férfival van. Például, persze ne hallgassanak túlságosan rám, hiszen nem ismerem annyira az esetet, az is lehetséges, hogy túlságosan dirigálóvá vált, túlságosan kifejezi fölényességét a férfiakkal szemben, akik az emancipációról vallott esetleges haladó elveik ellenére sem örülnek, ha az asszony az ur. Mint mondotta, a legutóbbiak orvosok, tehát még inkább igy érezhetik. Dehát gondolják csak meg: egy 25 éves lány még fiatal, különösen, ha olyan önálló, mint a maguk lánya, talán jobb is, ha sokáig vár, mielőtt túl gyorsan dönt. KÉRDÉS — Tizenöt évig boldog házasságban éltünk. Férjem özvegyember volt, egy 7 és egy 3 éves gyermekkel, amikor megházasodtunk. Én meg elvált voltam, szintén két gyerekkel, az egyik 10, a másik 4 és fél éves volt akkor. Törvényesen is adoptáltuk egymás gyermekeit. Azok mindig is szerették egymást. A két fiú, az egyik most 25, a másik 27 (mindkettő egyetemet végzett), a lányunk és a fiatalabb fiunk egyetemre jár. Amikor megházasodtunk, a hét éves fiú nagyon furcsán viselkedett. De később megváltozott. Barátai azonban sohasem lettek. Viszont egy igen kedves lánnyal járt együtt. Az egyetem elvégzése után azonban szakítottak. Most dolgozik. Munka után azonban sohasem megy sehova. Csak otthon ül. Nem is akar sehova sem menni. Szomorúan nézi csak a tv-t. VÁLASZ — Az a tény, hogy munka után csak szomorúan nézi a tv-t valaki, nem meglepő. Nem örvendetes, de úgy tűnik, hogy egyre többen teszik ezt, vagy mert nem telik másra, vagy mert nincs energiája másra, s sok más ok miatt. Természetesen, maguk nem tudhatnak mindent a fiukról. Csak annyit irt, hogy szakított egy lánnyal, de nem tudja, hogy miért, hogy az milyen nyomot hagyott a fiukban. Nem tudunk a munkahelyéről, ott hogy van. Lehetséges, hogy van valami probléma, de még az sem biztos. Mindenesetre a fiuk, ha már dolgozik, feltehetően talál valakit, s akkor nem kell a tv-t néznie. Kétsorosak EMBERFÖLDRAJZ Hosszú test és kicsi agy — igy csak magas, de nem nagy. LAPPFÖLDI ESET Mig a lapp félj újságjában lapozott, neje odébb másik lappal lappozott... MODERN FILMRENDEZŐ PANASZA Önérzetem igen sérti: volt egy néző, aki érti... AZ UTOLSÓ TITKOS RANDEVÚ UTÁN Ez volt az én hattyúdalom — holnap lesz a lakodalom... ÖRÖKÖSEN ÁGÁLT... Mig csak tartott érverése, addig folyt az érvelése... BÁTOR EMBER Bírálatát gyakran osztja: címzettje — a beosztottja... Sándor István Tamás NŐI SAROK Csak lányos mamáknak A lányok nevelése talán a kamaszkorban a legnehezebb. Nem könnyű felismerni bonyolult lelkiállapotukat, segítséget nyújtani folyton vibráló problémáik megoldásához. A gyereknevelés végig két teljes embert kíván: apát és anyát. Mégis — a teendők irányitói, szervezői, az otthon egész légkörének megteremtői, a testi-lelki érés bizalmasai — ilyenkor főképp az anyák. Sajnos azonban sokan épp ekkorra vesztik el türelmüket. Negyven felé ebben már saját biológiák helyzetük, fáradtságuk is közrejátszhat. Meg a kamaszlány tűrhetetlen viselkedése... Talán a megelőző évek kapcsolati hiányai... A házasság olykor fellépő problémái... Hányféle panaszt hallanak ilyenkor a középiskolai tanárok! Érdemes a tanévkezdés családi gondjai között a problémákból felidézni néhányat: — Kezelhetetlen a lányom. Eddig csak értettem. A ruhagondjait. A barátkozásait. A fiuproblémait. A hivatásválasztásban való csapongásait. Most viszont elkerül. Néha már ellenségként áll velem szemben. És nem válik be sem a régi, sem az uj bánásmódunk. Se s kényeztetés, se a tiltás, se a parancs, se az önállósága elismerése. Rendszertelen, szeszélyes, dacos. Ha beerőltetem a családi körbe, főképp három műsora van: vagy ómogorva, vagy szemtelenül kritizáló, vagy sértődékeny. Régen? Örült minden meglepetésnek. Most nem hordja a blúzt, amit vettem, mert nem az ízlése szerint való. Mit tehet a pedagógus? Csillapítaná a mama ,,lázadását”. Emlékezteti rá, hogy a felsorolt tünetek a fejlődéssel járó életkori sajátságok, amelyeken ő is túlesett ,,a maga idejében”. Mindez a szülőt rendszerint nem nyugtatja meg. S a változás, a fölgyorsulás okaira kérdez. Okai? — latolgatja magában is a pedagógus. S az adható válaszok közül végül a leglényegesebbel áll elő: ahol ma a szülő-serdülő kapcsolatban probémák akadnak, annak gyökereit a szülők magukban keressék. Majd kicsit gyöngédebben fogalmazza meg. Azt mondja: a társadalmi változásokban. Ezt a 30—40 év körüli nők jól értik. Átélték. Átélik. Tudják, hogy a családtagok életmódja s kapcsolatrendszere ma más, mint volt az ő gyerekkorukban. Hogyne lennének hát mások a serdülők is?! E szülőnemzedeknél még ma is gyakori az életformaváltás gondja. A házasság váltásáról nem is beszélve. Sokuk itthoni élete beszürkül a felnőtt kori szakmai képzés, továbbtanulás, a közéleti szerepek betöltése miatt, mert még nem gyakorolták be eléggé, hogy közés magánéletüket összhangba hozzák. Az egzistenciális és vagyoni hajszának, örökös elfoglaltságuknak végképp a gyerek látja kárát. Vagy a bajok gyökere a legelső évekbe nyúlik vissza? Az emberi kapcsolatok megerősítésének azonban (Folytatás a 14. oldalon) VIDÁM SAROK MAGÁNRENDELŐBEN Doktor ur, sokkal jobban érzem magam. Szeretném, ha abbahagynánk a kezelést. Mivel tartozom? — Uram, ön még nincs annyira jó állapotban, hogy a kérdésére adott válaszomat elviselhetné! SZÖVŐDMÉNY — Hogy érzi magát a fia műtét után? — Sajnos, komplikációk adódtak... Beleszeretett az ápolónőbe. SZÍNHÁZBAN A rendező az egyik előadás megkezdése előtt kinéz a függöny kémlelőnyilásán, és igy próbálja megnyugtatni a lámpalázas színészeket: — Nincs miért izgulnotok; ma este mi vagyunk többségben! AJÁNDÉK Betörő ront be az ékszerüzletbe. Revolverrel kényszeríti az eladókat, hogy a legértékesebb nyakéket adják oda neki. De még rájuk szól: — Az árcédulát vegyék le. Ajándék lesz. MŰSZAK A hivatalban a nők második műszak gyötrelmeiről beszélnek. — Este, ha hazáérek, néha kétségbe esem mi vár rám. Mosatlanul áll az edény, a holmik szétdobálva, ott a rengeteg stoppolni való, a vacsora még nyersen, a férjem lottója kitöltetlen, a gyerekek ordítanak, hogy segitsek a házi feladatban. Részvevőén néznek rá. — Te szegény. És mit tudsz csinálni ilyenkor? — Arra gondolok, mi lenne, ha véletlenül hirtelen betoppanna az anyósom. Ez az eshetőség annyi energiát ad, hogy tüstént elvégzek mindent.
