Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1976-08-05 / 32. szám

2. OÍ$At MAGYAR HÍRADÓ MAGYAR HERALD Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hirnök) New Brunswick, N. J. Perth Amboy Herald (Hiradó) Perth Amboy, N. J„ Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J., Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Hiradó) Trenton, N, J. és Hungarian News (Bethlehemi Hiradó) Bethlehem, Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday_______ Posta dm: Mail Address: P. O. Box 27. New Brunswick N. J. 01903 Irodink cime — Ofiice Address: 210 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK. N. J. 08301 Szerkesztőség elme: — Editorial office. 222 Amboy Avenue, Metuehen. N. J. 08840 Telefonszám: (201) 548-1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES, Editor Előfizetési ára: egy évre $15.00; fél évre $8.00. Subscription: $15.00 per year; $8.00 for Vi year. Külföldre $20.00 egy évre. Foreign Countries $20.00 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. Second class postage paid at New Brunswick, N. J and at additional mailing office Washingtoni levél Írja: \ANDOK IM U K Mit jelentene az emberek számára és az infláció szempont­jából, ha Carter lenne az elnök? Nem jósolhatjuk ezt meg, de érdern-es annak alapján, Carter idáig javasolt, végiggon­dolni ezt a nagy-nagy kérdést. A kérdésre nem lehet közvet­lenül válaszolni. Carter ezeket mondotta: „Én sokkal inkább a foglalkoztatottságra koncentrál­nék a közeljövőben, s elfogad­nám, hogy az infláció terén bizonyosfoku kiszámíthatatlan­ság járna ezzel együtt.” Carter hisz abban, hogy az infláció megoldásának alapja a balanszírozott szövetségi költ­ségvetés. A szövetségi költség­­vetés pedig az utóbbi időben úgy néz ki, hogy a kiadások rohamo­san nőnek, viszont a bevételek nem nőnek azzal párhuzamosan. Hogyan kapcsolódik mindez a foglalkoztatottsághoz? Egyszerűen úgy, hogy Carter elképzelése szerint, amennyiben sokkal többen dolgoznának, mint ma (ahogyan például ő azt tervezné, hogy a jelenlegi 7,5 százalékosról legalább 4, de lehetőleg 3 százalékosra csök­kenjen a munkanélküliség), akkor mindezek a dolgozók adót fizetnének (ugyanakkor csök­kenne a welfare és a munkanél­küli segély formájában kifizetett hatalmas összeg. Ez pedig egyúttal azt is jelentené, hogy az infláció csökkenne. Carter ezt mondta: „Tanács- Ív/'lka üiAu'/n t/-Tűz­adóim legtöbbje meg van arról győződve, hogy elérhetünk egy alacsony munkanélküliségi szin­tet és ugyanakkor egy stabil, inuntfj’B*. csupán j szazaié».^ inflációval.” Ezen túlmenően — mivel Carter nem bízná az inflációt mégsem a „véletlenre”, azt is javasolja, hogy bizonyos területe­ken erélyesen foganatosítsuk az ár- és bérkon trolit. Természete­sen, mondja Carter. „Én sosem vezetném be az erélyes ár- és bér­­kontrolit, ha az nem létfontossá­gú, ha az csupán gazdasági hibák ,, toldozgatására-foltozga­­tására’ lenne, azonban egy pilla­natig sem haboznék azok beve­zetésére, ha az szükséges lenne.” Carter másik javaslata az infláció ellen az, hogy a mező­­gazdasági termelés növekedjen, melynek következtében sohasem alakul ki hiány egyes termékek­ből, amely az áremelkedések egyik fő oka lehet. „Arra törekednék — mondta Carter —, hogy kisebb mennyi­ségű, de viszonylag stabil mező­­gazdasági többlettermést hal­mozzunk fel. Továbbá arra is törekednék, hogy farmereknek meglegyen az érdekeltségük arra, hogy nagy mennyiségben termeljenek.” (Ezzel párhuza­mosan Carter elitélte Earl Butz mezőgazdaságügyi minisztert, aki szerinte a spekulánsokat segíti.) Carter egy másik elképzelése az, hogy gyökeresen változtasson a gombamódra szaporodó bü­rokrácián: szerinte a jelenlegi 1900 szövetségi hivatalból maxi­mum 200-ra lenne szükség. KENYA AMIN ELLEN NAIROBI, Kenya — Kenya kormánya különböző gazdasági jellegű intézkedéseket hozott, feltehetően abban a reményben, hogy sikerül majd tönkretenni a szomszédos Uganda elnökét, Idi Amint. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy csupán egy jelentős pénzbeli segély az arab szövet­ségesektől mentheti meg Amint. A gazdasági helyzet válságos Ugandában. Csak kivételes esetekben lehet benzint; Élelmiszerhiánnyal küszködnek Ugandában; v< Amin hadseregében a fegye­lem már szinte nem is létezik. Amin 60 szovjet taniga benzin nélkül van. A VÁLÁSOKNÁL IS LEGYEN ST. PAUL, Minn. — Elvált asszonyoknak szükségük van a társak, a közösség támogatására éppolyan nagy mértékben, mint azoknak, akiknek meghalt vala­melyik kedves hozzátartozójuk — mondja egy katolikus elvált asszony, akinek négy gyermeke van. Az elváláskor talán érdemes lenne valamilyen szertartás le­folytatni, valami olyasfélét, mely a házasság felbontását mindenki tudomására hozná, de ugyanak­kor a gyermekeket biztosítaná arról, hogy a válással nem ért véget a szülői szeretet. A minnesotai egyetem lel­késznője, Mary Morris egyelőre nem tudja, miféle ceremóniára gondolnak az elvált asszonyok, abban azonban biztos, hogy az elvált családoknak nagy szüksé­gük van embertársaik megérté­sére. Úgy gondolja, hogy minden elvált életében nyomot hagy az elválás, s azok az elvált asszonyok, akikkel neki eddig dolga volt, lelkileg mindegyike szenvedett. A 400 elváltból álló csoport tagjai között egy sem volt, akit a válás ne viselt volna meg. A gyermekeknek nagy szük­ségük van arra, hogy tudják, apjuk és anyjuk között még nincs vége a kapcsolatnak, hogy ők azok, akik továbbra is össze­kapcsolják őket, de hogy valami­lyen ceremóniával azt kihangsú­lyozni. hogy egy házasság véget ért — éppen ez az, amire a gyer­mekeknek semmi szükségük sincs. Amire vágynak az az, hogy megnyugtassák őket, hogy egy „uj kapcsolat” van születőben, melyhez se egyház, se pap nem kell, s hogy ne érezzék azt, hogy „szétdult” családból valók. A FIATALKORÚAK BŰNÖZÉSI HULLÁMA AMERIKÁBAN NEW YORK — A fiatalko­­ruak bűnözési hulláma seper végig Amerikán. Azonban csu­pán a fiatalkorú bűnözők 10 százalka kerül be zárt intézetek­be. Ma Amerikában több bűnt követnek el a 15 éven aluliak, mint a 25 éven felüliek! Mégis, csupán a fiatalkorú bűnözők 10 százaléka kerül javító, vagy más büntető intézet­be azok közül, akik a bíróságok élőn feleltek bűntetteikért. „A baj ott van” — mondja egy körzeti főügyész —, „hogy a fiatalkorúak tárgyalása zárt ajtók mögött folyik, s a testületek munkájáról, arról, hogy mi is folyik tulajdonképpen ■e zárt ajtók mögött, nem sokat tudunk.” A rendőrségi szervek állás­pontja is gyakran kiábrándult: ők elfogják a bűnözőt, s / 'őfor­dul, hogy gyílkossagoan tW vevő, vagy hasonló súlyos bűn­­cselekménnyel vádolt fiatal végül is minden különösebb büntetés nélkül ússza meg a súlyos bűncselekményt — mivel újab­ban egyre gyakrabban emleget­jük a „rehabilitáció” szót, mintha csupán rehabilitáció létezne, s nem büntetés, amikor a bűncselekmény nyilvánvaló és súlyos. 1600 SZÁZALÉKOS NÖVEKEDÉS Az FBI jelentése szerint a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények 1952 és 1974 között 1600 (igen, ezerhatszáz) százalékkal növekedtek. MINDEN NÉGYBŐL HÄROIV. VISSZAESŐ BŰNÖZŐ A rendőri szerveket az aggasztja, hogy olyan gyenge kézzel bánunk a fiatalkorú bűnözőkkel, ugyanakkor min­den négy fiatalkorú bűnözőből (akiket általában tehát szabadon JaÁrrvm tempf hyjn­cselekményt követ el, visszaeső bűnöző. Gierek rendet próbál teremteni (Folvtatás az 1. oldalról) érdekeit. Másrészt valamit ten­nie kellett a rendzavarások ellen. íme, hogyan oldotta meg ezt a dilemmát: 1.) Csupán néhány személy ellen indítottak bírósági eljárást: azok ellen, akik a zavar­gások során erőszakos cselekmé­nyekért voltak felelősek; 2.) A dolgozókkal való konzultációt javasolta (amelyet már a lengyel értelmiségiek is felvetettek) an-Gierek nak érdekében, hogy megmentse a gazdaságot, de ugyanakkor ne emelje meg túlságosan az élelmi­szerárakat. A bíróságon „csoportos erő­szak és köztulajdon megsértése” címén ítéltek el 3-tól 10 évig terjedő börtönbüntetésre hat munkást. Ez súlyosnak tűnik ugyan az amerikai zavargások­kal, sztrájkokkal összevetve, azonban tekintettel arra, hogy a kelet-európai országokban nem engedélyezett és nem szokásos a sztrájk, végül is nem olyan tragi­kus. Gierek és a lengyel vezetés más tagjai súlyos problémával néznek szembe. Nyilvánvalóan a nyugati gazdaság válsága, a mezőgazdaság problémái otthon arra késztetik őket, hogy emeljék az árakat. (Megjegyezzük, hogy a magyarországi helyzet is alap­vetően hasonló a lengyel helyzet­hez, ha nem is került sor sztrájkokra a legutóbbi draszti­kus élelmiszer-áremelkedés kap­csán.) Az árak emelése egyszerű és hatékony megoldás. Azonban — s különös tekintettel arra, hogy éppen a dolgozókat sújtja legjobban az áremelkedés, nem mentek messzire ebben. Hogyan oldható meg egy ilyen dilemma? Nyilvánvalóan csak egy módon: a gazdaság fej­lesztésével.

Next

/
Thumbnails
Contents