Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-15 / 3. szám

16. OÍjD'ÁL MAGYAR HÍRADÓ-? FANTASZTIKUS RÓMAI LELET ÓBUDA REJTÉLYES PALOTÁJA BUDAPEST — A felséges vendég 214. junius 24-én vonult be Aquincumba. Hónapok óta készülődtek Alsó-Pannónia székhelyén a látogatásra, s érke­zése napján az egész város kitó­dult, hogy lássa a kor legérdeke­sebb és legszerencsétlenebb asz­­szonyát, Severus özvegyét, Cara­­calla anyját, Julia császárnét, aki — ha fia távol harcolt — az egész világot kormányozta. A História Augusta szerint alakja varázsosan szép volt. A régi fest­mény arcát is megörökítette. Fekete haj, elefántcsont színű bőr, keleties vonások. Tekintete büszke, mégis oly bus, mintha sejtené kegyetlen sorsát. Kiseb­bik fiát karjában ölték meg, s amikor leszúrták a testvérgyilkos Caracallát, önként ment a halálba Julia Domna. SOKAT ÍGÉRŐ ÁSATÁSOK Ma Óbudán tiz asszony és lány kutat, ás az eltűnt római város emlékei után. A nagy épít­kezés helyén a Fővárosi Tanács segítsége minden eddiginél na­gyobb méretű feltárásra adott módot, s az eredmények máris tjelülmulnak minden várakozást. 'A Budapesti Történeti Muzeum dr. Póczy Klára régészt bízta meg, hogy irányítsa az ásatást. A legutóbbi 25 évben a törté­neti kutatások megvilágították Pannónia igazi jelentőségét a római birodalom életében. Most kiássák a katonavárost, ahol lezajlott a tartomány sok fontos eseménye. Sikerült feltárnunk a légiós tábort — mondja dr. Póczy Klára. — Közelében több, nem várt, valóban nagy meglepetést keltő leletre bukkantunk. Tanul­mányozásuk lehetővé teszi, hogy minden eddiginél teljesebb képet rajzolhassunk Pannónia múltjá­ról. Augustus császár az egyik feliratban azzal dicsekszik: ,,Illyricum határait előbbre vit­tem a Danuvius folyóig.” Való­színű, hogy egész Pannóniát csak később hódították meg, de a szavak kifejezik: Augustus felismerte a Duna-vonal nagy jelentőségét a birodalom védel­mében. A folyó mellett össze­függő erődrendszert építtetett, az uj határt a birodalom fala néven emlegették. A Duna, s főként a partján készült ut meg­könnyítette a kapcsolatot a tar­tományok között, a seregeket gyorsan bevethették állandó táboruktól messze földön is. A feliratok elmondják, hogy aquin­cumi katonákat vezényeltek Britanniába és keletre az Eufrá­­tesz mellé a parthusok ellen. PANNÓNIA VILÁGURALMA Az első időkben Pannó­nia — a Dunántúl, a Dráva és a Száva köze, Ausztria keleti sávja — egy tartomány volt. Később megosztották. Felső-Pannónia fővárosa Carnuntum, Alsó-Pan­­nóniáé Aquincum lett. A Felvi­déken és a Nagy-Alföldön élő markomannok, quadok és jazi­­gok ellen vívott háborúk miatt nagy katonaságot vontak össze a Duna mentén. Ez viszont megnövelte Pannónia és az iti elhelyezett légiók fontosságát. S a kiváló tudós kifejezése: Pannó­nia világuralma nem alaptalan megállapítást jelöl. Hosszú ideig valóban a Duna mellől irányí­tották Hispániát, Africa és Asia tartományt. A pannóniai légiók először Septimus Severust juttatták a császári bíborhoz. A tehetséges, művelt, afrikai származású had­vezér előbb Felső-Pannónia hely­tartója lett, majd 193-ban Car­­nuntumban császárrá kiáltották ki. S most látta a világ, hogy milyen nagy hatása van annak, hogy Pannónia közel fekszik 1 táliához. Severus a csapatokkal napok alatt Rómába vonult és szilárdan megragadta a hatal­mat. Az uj testőrgárdát főként pannóniai katonákból szervezte meg. Később több nagy építke­zéssel fejezte ki háláját Pannó­niának. 202-ben, kelet felől jövet, meglátogatta Aquincumot is. A III. században már pannó­niai születésű hadvezért válasz­tottak császárrá a szerémségi Decius személyében. A Duna menti tartományokban katonai junták szervezkedtek, s a vezé­rek egymás közül jelölték ki a császárt. A IV. században uralomra jutott Valentinianus is szerémségi volt. A Duna másik partján élő quadok és szarmaták Valenti­nianus idejében betörtek Pannó­niába. Ezért 375-ben a császár sereget vont össze Aquincum­ban. A város felett titkon hajóhi­dat építtetett, majd lerohanta a quadok földjét. Hónapokig fosz­togatott és gyújtogatott, majd visszatért Aquincumba. De hol volt a tábor, ahonnan Valentinianus hadba vonult? S hol szállt meg Marcus Aurelius, a filozófus-császár és Julia csá­szárné? Hová lettek Aquincum erődjei, s hova tűntek palotái? Óbudának két és fél év alatt száz helyén ástak a régészek. A Flórián tér körül feltárták a légióstábort, amely hatezer kato­nának adott szállást. A castrum a második században épült, majd a harmadik században többször átalakították. Szirmai Krisztina megtalálta a princi­­piát, vagyis a tábor központjá­ban emelt parancsnoki házat. Nem messze innen felszínre hoztak egy szép Jupiter-szobor­­fejet. PÁRDUCOS MOZAIK De a meglepetések sora ezután kezdődött. A II—III. századi castrumtól kelet felé IV. századi erődrendszer nyomát fedezték fel. Több részletét már feltárták, köztük a déli kapuban két jellegzetes patkótornyot. Az ásatások folynak. A legnagyobb érdeklődés most a díszes, nagy épületek feltárását kiséri. Az erődön kivül Parragi Györgyi mozaikpadlós, sokhelyiséges házat ásott ki. A párducot, tigrist ábrázoló mozai­kok elárulják, hogy előkelő rómaiak laktak itt. Hogy kik. I. Szóljanak e sorok egy szerény kis iskola alapításának két és fé1 százados évfordulójáról — olyan iskoláról, amelynek hosszú mű­ködése során nem voltak ugyan világhírű tanítványai, de amely mindig a tudásnak nyújtott hajlékot. A régeni általános iskola ünnepli ezekben a napok­ban 250. születésnapját. Vannak a városnak — Régennek — jóval öregebb iskolái is. A XII. században ide betelepedett, württembergi szár­mazású szászok a feljegyzések szerint már a XV. században gimnáziumot tartottak fenn. A mai általános iskola ..őse" jóval később, 1725-bén alakult. Fenn­maradt tanítóinak (ludi magis­­ter, praeceptor, rector, oskola­mester) névsora — ha olykor még titok. S milyen palota az, amelynek romjaira Németh Margit buk­kant? A nagy fürdő, a falak jó állapota, a tárgyak sok mindent sejtetnek. Szemközt az óbudai sziget megőrizte az első helytartó palota emlékeit. Feltehető, hogy árvíz miatt elhagyták, s a Duna partján uj palota épült a helytar­tónak. Lehet, hogy ezt ásták ki? Vagy pedig itt volt a császári palota? Esetleg a kettő együtt? S a mozaikos házban az előkelő kiséret szállt meg? AZ ÖRÖKSÉG Ma nem tudjuk még. A kutatások a kezdet kezdetén vannak. Temérdek leletet talál­tak, ezek tanulmányozása évekig tart. S ki sejti, mit rejt még itt a föld? A nagy feltárások eredménye a határokon túl is elismerést keltett. Ezt jelzi, hogy jövőre hazánkban tartják a nemzetközi régészeti találkozót. S mit adtak eddig nekünk az ásatások? Hazánk története uj fejezetekkel gazdagadott. Való­színű. hogy Pannónia többet hagyott a honfoglalókra, mint ahogy régen vélték. A megújult Óbuda pedig olyan történeti emlékeket kapott, amelyek min­dig sok látogatót csábítanak majd ide. Egyebek között egy császári palotával gazdagodott. hiányos adatokkal is —, mely Farczádi Lászlóval kezdődik. Vári Mihály, Márkosfalvy Mi­hály, Zabolai Mihály, Farczádi József, Vád Dávid, Galambodi Sámuel, Aranyi János, Étfalvi László, Nagy Ferenc, Jánó András, Egyed László, Váradi János, Váradi István... És még sokan mások. A XIX. század folyamán kiemelkedő egyéniség nyomja rá bélyegét a kis művelő­dési tűzhelyre: Szabó István. 1837-ben iktatták be az oskola­mesteri tisztségbe, és több mint fél évszázadon át, 1890-ig gyako­rolta azt. A betűvetés igazi apos­tola volt. Noha működése alatt uj, jobb helyiséget építettek az oktatás számára, tanszere mind­össze egy fekete tábla volt. Fából faragott betűket, azokat rakos­gatták össze tanítványai. Akár Gutenberg inasai... Sokoldalú tudással felvérte­zett ifjúság, tanári kar és a szülők serege ünnepli most ezt az évfordulót. II. SZOVÁTAI KÉPESLAP i Pontosabban: a szóvá tai Medve-tótól néhány száz méter- , re: a Zerge-szállóban. Többen vannak asszonyok itt, szinte az ország minden tájá­ról: a napfényes Báráganról, a Gyalui-havasok eldugott völgyei­ből, a Hargita környékéről...Ül­nek az osztályon felüli szálloda halijában, valahol rádió züm­mög halkan, ők beszélgetnek, és közben hímeznek. Asszonyok — falusi asszo­nyok —, idősebbek és fiatalok, kérgesre dolgozott tenyérrel, falusias elfogódottsággal, de már városi ruhában. Ülnek a szálló ^ halijában, és varrogatnak. Akárcsak otthon. Beszélgetnek. Ki-ki meséli az életét, örömét, bánatát. Kezelés előtt vagy után vannak; megszokták, hogy tétle­nül nem lehet ülni, még akkor sem, ha nem kér ételt a jószág. Nem lehet tétlenül ülni, mert egész életük munkában telt, s ezen az osztályon felüli szálloda sem változtathat. Pedig most & tulajdonképpen semmi dolguk. * Azon kivül, hogy meg kell giyógyulniúk. J-.V­Mert gyógyulni jöttek talán e * sohasem álmodott, látott kényel­­mü szállodába, a fürdőre,, ahol mindenük megvan: étkezés és kezelés ingyen, figyelmes szó és gondos ápolás. A gyógyvizek meg a szakorvosok gondjaira bízta őket valamelyik mezőgaz­dasági termelőszövetkezet. És az asszonyok közül sokan most látnak először csempézett szálló- , dai fürdőt, rádióval, telefonnal felszerelt szobákat, ahol a léptek zaját elnyeli a keleti szőnyeg, mely olyan tiszta, hogy szinte vétek rálépni. Valahol zümmög egy rádió; az ősz óvatosan lopakodik tova a fürdőhely sétányain. A hallban varrogató asszonyok halkan beszélgetnek. És mintha otthon lennének; olykor lehajolnak fölszednek a szőnyegről eg­­lehullott cérnaszálat... Szekernyés László HIRDESSEN LAPUNKBAN! Aczél Kovách Tamás ERDÉLYI LEVÉL ÉVFORDULÓ SZÁSZRÉGENBEN

Next

/
Thumbnails
Contents