Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-15 / 3. szám
2. OLDAL MAGYAR HERALD Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hírnök) New Brunswick. N. J. Perth Amboy Herald (Híradó) Perth Amboy. N. J., Free Press( Szabad Sajtó) Passaic. N. J., Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Hiradó) Trenton, N. J. és Hungarian News (Bethlehemi Hiradó) Bethlehem, Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Posta dm: Mail Address: P. O. Box 27. New Brunswick N. J. 08903 Irodánk címe — Office Address: 216 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK. N. J. 08901 Szerkesztőség cime: — Editorial office. 222 Amboy Avenue, Metuchen. N. J. 08840 Telefonszám: (201) 548-1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES, Editor Előfizetési ára: egy évre $15.00: fél évre $8.00. Subscription: $15.00 per year; $8.00 for Vi year. Külföldre $20.00 egy évre. Foreign Countries $20.00 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. Second class postage paid at New Brunswick, N. J and at additional mailing office mók a vietnami háború megoldásán fáradozott, az oroszok igyekeztek befolyásukat kiterjeszteni a Földközi-tenger térségében és a Közel-Keleten. Miközben a „Salt 1” leszerelési program nyelvezetéről és apró részleteiről vitatkoztak a szovjet diplomaták, katonai vezetőik lecserélték a könnyebb fegyverzettel ellátott rakétáiKat nagyhatósugaru és s lyos rakétákra. Még a gabonaeladás is inkább a Szovjetuniónak kedvezett — sikerült elkerülnie a mezőgazdaság alacsony hozamából álló problémákat. A ,,detente” talán nem is haldoklik a valóságban. Talán sohasem létezett. BŰNÖZÉS ÉS AZ ERŐSZAK FOKOZÓDIK IZRAELBEN Washingtoni levél írja: SPECTATOR WM.« I WASHINGTON — Aki rendszeresen olvassa az újságok híreit, az világosan láthatja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti „detente” a végét jáija. Ami hátra van, az csupán a halott temetése, s annak reménye, hogy a „detente” temetési ceremóniája nem fogja az egész civilizált világot megrázkódtatni. A „detente” halála, azé a ,,detente”-é, amelynek során az amerikai sas és a szovjet medve viszonylag civilizált körülmények között ült össze, hogy az enyhülés, s olykor a barátság légkörében vitassák meg a hasonlóságokat és a különbségeket, feltehetően különösen sújtani fogja két bábáját; az amerikai Kissingert és a szovjet Brezsnyevet. A harnfadik bába, a nemrég leköszönt Richard Nixon nyilvánvalóan máris átértékelte az egész helyzetet; például San Clemente-i „fejedelmi száműzetéséből” nyilatkozva azt mondotta, hogy az amerikai népnek a nemzetbe vetett elvesztett hitét csak egy újabb háború állíthatja helyre. Kissinger számára azonban — akinek „helye a történelemben” elsősorban attól függ, hogy milyen sikerrel tartható fenn a detente állapota a nagyhatalmak között — valóban igen szomorú lesz ugyanennek a „detente”nek a temetésén a gyászoló közönség oszlopos tagjaként résztvenni. így aztán nem csoda, hogy sokan úgy képzelik, hogy a temetést megelőzően Kissinger még mindig mindent meg fog próbálni, hogy felélessze a halottat. Esetleg mindaddig próbálja élesztegetni a halottá, amig maga esik össze a fáradtságtól. Brezsnyev, a másik oldalon, hasonló pozícióban van. Ö azt reméli, hogy a jövő év februárjában összehívandó pártkongresszuson ő fog elnökölni, ahol beszéde feltehetően „hattyúdala” lesz egyúttal, kihirdetve egy újabb egyoldalú leszerelési javaslatát a stratégiai fegyvereket korlátozandó. A „Salt 2” elnevezésű leszerelési javaslat megvalósítása azonban ma veszélyben van és kétséges, hogy az elkövetkezendő két hónap során Kissinger és Brezsnyev keresztülviszik azt, akármilyen hatalmasak is lesznek erőfeszítéseik. A „detente” halálának közvetlen okait feltehetően a szovjet és kubai beavatkozás Angolában, a szovjet beavatkozás Portugáliában és a szovjet disszidens intellektuelek elnyomása a szovjet titkosrendőrség által. Ez a diagnózis azonban nem teljes, mert csupán a legutóbbi eseményeket veszi tekintetbe. Mialatt Kissinger és Nixon a békét készítették elő, az oroszok folytatták haderejük továbbépítését. Miközben az Egyesült Álla-TEL AVIV — Shaul Rosolio, Izrael belügyminisztere közölte, hogy a rendőrségnek több pénzre és nagyobb létszámú egységekre van szüksége, hogy sikerrel harcoljon a növekvő bűnözéssel. „A nyugati világ egyre inkább az erőszakos cselekmények szinterévé vált” — mondotta — „és sajnos ezalól Izrael sem kivétel.” A bűnesetek aránya 1975- ben 12.5 százalékkal emelkedett. íme néhány megdöbbentő eset: — Egy közismert alvilági személy holttestét nemrég Jeruzsálemben egy kutban találták meg. — Pontosan karácsony előtt egy hentesüzletet felrobbantottak, miután annak tulajdonosa visszautasított 200 dollárt fizetni „védekezésért”. — Orgyilkosok terrorizálják Jeruzsálem külvárosait egy telekspekuláció' következtében. Rosolio azt is hozzátette, hogy a 17.000 fős izraeli rendőrségnek mindezek mellett az arab terroristák bombatánadásaival is szembe kell néznie. Az összes hívások 40 százaléka feltételezett bombákkal kapcsolatos, s a rendőrségnek minden esetben ellenőriznie kell a helyszint, mivel a kockázat túl nagy. Természetesen a legtöbb bűncselekményt a hadseregtől származó lőfegyverekkel, vagy robbanóanyagokkal hajtanak végre. Izraelben mindenki katona. aki 18. életévét betöltötte. Nemrég egy szokatlan eset újabb feladatott jelentett a rendőrségnek; ezentúl a szurkolókkal is számolniuk kell; egy túlságosan felbuzdult szurkoló halálosan megsebesített késével egy játékost. KÉTMILLIÓ AZ ELNÖKJELÖLTEKNEK WASHINGTON — Az év elnökjelöltjei az amerikai pénzügyminisztériumhoz fordultak kérésükkel, hogy — mint költségeik első részletét — kétmillió dollárt bocsássanak rendelkezésükre, az elnökválasztási kampányok költségeinek fedezésére. Az elnökjelöltek közül idáig nyolcán kapták meg a hozzájárulást és a pénzt személyesen, a többiek pedig levélben kapták meg a summás csekkeket. Az amerikai adófizetők jól ismerik az éves adóbevalláson levő 1 dolláros önkéntes hozzájárulást, amelyből tavaly 64 millió dollár jött be, mely összeget az elnökválasztási kampányokra fordítanak. Idén 100 millióra is számítanak — mely összeget az idei elnökválasztási kampányra fordíthatnak. Az első jelölt, aki a pénzügyminisztériumhoz fordult, Lloyd Bentsen texasi szenátor volt; szintén ő volt, az aki a legmagasabb összegű csekket kapta a pénzügyminisztériumtól; aszszisztense egy 492.028 dollár 84 centes csekket adott át főnökének. Ford elnök 374.422 dollárt kapott. Egyetlen kivétellel valamennyi elnökjelölt 100 ezres vagy azon felüli segítséget kapott elnökválasztási kampányához. Az elnökjelöltek további 4,3 millió dollárért folyamodtak, ^zonban a Szövetségi Választási ^Bizottság még nem értékelte az összes kérvényt. A pénzügyminisztérium által az adófizetők 1 dollárjaiból öszszegyűjtött jelentős összegű hozzájárulásért csupán az az elnökjelölt folyamodhat, aki: — legalább 100 ezer dollárt gyűjtött össze ezt megelőzően, — úgy, hogy senki sem fizetett többet mint 250 dollár (fejenként), — legalább 5000 dollárt gyűjtött húsz állam mindegyiké-JŐ1. ________________ KOSZIGIN TÖRÖKORSZÁGBAN ISKENDERUM, Törökország — Alexej Koszigin szovjet miniszterelnök mondott ünnepi beszédet a Szovjetunió által Törökországban épített acélkombinát avatási ünnepségein. Az ünnepséget megelőzően Koszigin háromszor találkozott Szulejmán Demirel török elnök kel Ankarában. SZÁZSZOR TÖBB MILLIOMOS EGYIPTOMBAN KAIRÓ — Ma Egyiptomban százszor több milliomos van, mint Faruk király idején. Több politikus furcsának találta, hogy egy szocialista országban ilyen gombamódra szaporodhatott a gazdagok rétege. Ahmed Methaly például hangsúlyozta, hogy Egyiptomnak ma 500 milliomosa van, amig az 1952-es forradalmat megelőzően csupán négy volt. Galal Hamamsy, az A1 Akhbar (Egyiptom legnagyobb napilapja) munkatársa azt irta lapjában, hogy „a macskák nem hízhattak volna meg ilyen kövérre, ha nem élveztek volna magasrangu kormányhivatalnokok támogatását is,” Sokan azt is hangsúlyozzák, hogy a feszültségeket fokozza, hogy egy országban, ahol az átlagos évi jövedelem 250 dollár, az „újgazdagok osztálya” vulgárisán és zajosan fitogtatja gazdagságát. Az A1 Akhbar egyik cikke szerint az állami megrendeléseknek legalább 40 százaléka az újgazdag réteg képviselőinek zsebébe ment. ALACSONYABB KÖLTSÉGVETÉS WASHINGTON — Ford elnök kijelentette, hogy a közeljövőben uj szövetségi pénzügyi tervet készít elő, amely 395 billió dollár alatt fogja megszabni a kormány kiadásait. A pénzügyi terv az 1977 októberében kezdődő évadra szól. Az elnök sajtótitkára a tizbilliós adócsökkenéssel és a kormány negyven milliós deficitjével indokolja a vártnál alacsonyabb összegű tervet.
