Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-06 / 19. szám
Thursday, May 6, 1976 MAGYAR HÍRADÓ 19. OLDAL kínai tüntetők között különösen zavarta á tüntetőket, égő autót, hogy egy külföldi „szimatol” körülöttük. PEKING — Ahogy a téren a tömeg között igyekeztem valamit ellesni a beszélgetésből, leggyakrabban ezt hallottam: „külföldi! külföldi!” — mintha félnének tőlem. Az emberek igyekeztek elhúzódni tőlem. így is sikerült néha elszakadni a többi külfölditől, ami legalább segitett: néha nem vettek észre. Furcsa esetnek voltam tanúja: igaz, a szervezett tüntetéseknek Kina valóban az országává vált újabban, ez azonban valami más volt. A szenvedélyek magasabbra csaptak, s úgy tűnt, hogy nem is szerveztek meg mindent olyan tökéletességgel. Az egyik érdekessége a helyzetemnek az volt, hogy itt sokkal jobban „kilógtam” a tüntetők tömegeiből, mint bárhol másutt külföldön. Úgy látszott, hogy Szokatlan dolog történt ezen a napon: a felbőszült tüntetők autókat gyújtottak fel. Ilyen még sohasem fordult elő a modern Kina történetében. S ami a legmeglepőbb volt: a katonaság nem avatkozott be. Úgy látszott,' bogy jobban zavarja őket a külföldi jelenléte, mint az égő autó. A tűzoltókat is megakadályozták; nem tudták eloltani az Amikor távolodtam, véletlenül hátrafordultam. És mit láttam? Vagy kétszáz fiatal követett. Semmit sem akartak, csupán megbámultak. Két perccel később már újabb „izgalmas eseményt” találtak, amely még a külföldinél is érdekesebb volt számukra. Aztán valaki ezt mondta nekem: „tudja, mi nem szeretjük, ha a külföldiek lesik a mi belső dolgainkat.” John Lasswell A VÁROSI VÁLASZTÁSOK NAPJA, MÁJUS 11, EGY UJ NAPOT JELENT, PERTH AMBOY NÉPE SZÁMÁRA, — A VÁROS JOBB SORSA SZEMPONTJÁBÓL SZAVAZZON GEORGE J. OTLOWSKI POLGÁRMESTER JELÖLTRE ÉS ARMAND R. CANNAMELA JOHN P. NEMERGUT VÁROSI TANÁCSOS JELÖLTEKRE Fontos, hogy minden magyarszármazásu választópolgár elmenjen szavazni jövő kedden s adja le szavazatát arra az emberre és jelölttársaira, aki a városban lakó nemzetiségeknek s közelebbről a lengyeleknek és magyaroknak igaz barátja és nagyrabecsülője, ismeri problémáinkat s tudja azt, hogy mit kell tennie a lakosság érdekében! (Ordered and paid for by Bela Miholics, 144 Smith St., Perth Amboy, N.J.) KI LESZ GAZDAG? A KÖZÉPOSZTÁLY GONDJAI NEW YORK — Amikor az ember adóivet tölt ki, akkor : általában végiggondolja az anyagiakat. Amikor valaki az adón kezd el gondolkozni, akkor tu; lajdonképpen a társadalom e- I gyik legalapvetőbb kérdése körül meditál, hogyan osztjuk el a nemzeti összterméket? Ilyenkor az ember a gazdaságról és a sze' génységről gondolkodik. A legtöbb amerikai, azok akik a középosztályoz tartoznak, idén különösen sokat gondolkozhatnak azon, hogy gazdagok-e tulajdonképpen? És amikor nem tudnak már többet leírni az adóból (az „még mindig” teljes éves bevételük 10—30 százaléka) akkor azon is gondolkoznak, hogy miért ők fizetnek annyit, amikor a gazdagabb kevesebbet fizet olykor náluk? Kereset és gazdagság Mindenekelőtt meg kell különböztetnünk a keresetet a gazdagságtól, avagy birtoktól. A gazdad elsősorban tulajdona és nem szükségszerűen éves „keresete” alapján gazdag. Számára az adóiven leirt éves bevétel másodlagos ahhoz képest, amije van. Nem igy például a középosztály; szintén rendelkezhet értékes anyagiakkal, azonban a fő bevétele az, amit a család keresett, a legtöbb esetben a bérből. 80 százalék — 20 százalék Ma Amerikában a családok ötödé rendelkezik a gazdaság 80 százalékával. Ugyanakkor ezek a családok az adó alá eső bevételnek csupán a 43 százalékát kapják (még mindig sokkal magasabb mint az átlag, hiszen az összes családok 20 százaléka keresi az összes bevétel 43 százalékát.) A felső 5 százalék Valamennyi család 5 százaléka keresi az éves bevétel 15 százalékát. Azonban „elég” 31 900 dollárt keresni évente, s máris ebbe a legfelső kategóriába tartozik egy család. 18,7 százalék — 76,2 százalék De nézzük csak tovább a statisztikákat. Az összes családok 17,7 százalékának birtokában van a ipagántulajdon 76,2 százaléka. Hirdessen lapunkban!
