Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-06 / 19. szám
2. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Magyar MAGYAR HERALD Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hirnök) New Brunswick, N. J. Perth Amboy Herald (Hiradó) Perth Amboy, N. J„ Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J„ Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Hiradó) Trenton, N. J. és Hungarian News (Bethlehemi Hiradó) Bethlehem, Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Posta citn: Mall Address: P. O. Box 27, New Brunswick N. J. 0S90S Irodánk elme — Office Address: 21G SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK, N. J. 08901 Szerkesztőség cime: — Editorial office. 222 Amboy Avenue, Metuchen, N. J. 08840 Telefonszám: (201) 548-1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES, Editor Előfizetési ára: egy évre $15.00; fél évre $8.00. Subscription: $15.00 per year; $8.00 for Vi year. Külföldre $20.00 egy évre. Foreign Countries $20.00 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. Second class postage paid at New Brunswick, N. J and at additional mailing office Washingtoni levél írja: SPECTATOR 468 HALÁLRAÍTÉLT SORSA FÜGG A SUPREME COURT DÖNTÉSÉTŐL WASHINGTON - Több mint hat éves vita után a Legfelsőbb Biróság feltehetően nemsokára határoz a halálos ítélet ügyében. Úgy számítják, hogy idén júniusban hozza meg e magas testület döntését. fj. öl 468 halálraítélt 468 halálraítélt várakozik 30 államban arra, hogy esetleg ne hajtság végre a halálos ítéletet. Mire meghozza a Legfelsőbb Biróság a döntését, feltehetően 500-nál is többen lesznek. Sokan közülük az államok szabályos fellebbezési csatornáin vagy egyéb utakon keresztül, feltehetően kegyelemben részesülnek, s életfogytiglani börtönbüntetésre fogják átváltoztatni a halálos ítéletet, néhány százan közülük a gázkamrában vagy a villamosszékben fogják végezni. Az egyik megússza, a másik nem A halálos ítélet ellenzői többek között arra hivatkoznak, hogy teljesen önkényes a döntés és véletlenszerű, hogy ki „ússza meg” a halálos Ítéletet és ki nem: azok közül, akik mindenesetre életfogytiglani börtönbüntetést kapnának a halálos ítélet (Folytatás a 4. oldalon) Hova züllött a Pennsylvania Avenue? WASHINGTON D.C. — Amerika 200. születésnapjára az a 17 millió turista, akik az Egyesült Államok fővárosát meg fogják látogatni, meglepődve észlelik majd, hogy a hires Pennsylvania Avenue, mely parádék, felvonulások, történelmi események színhelye volt, úgy néz ki, mint egy huszadrangú jelentéktelen városka elhanyagolt utcája. Igaz ugyan, hogy az előirányzott restaurálási költséget, a 38,8 millió dollárt a kongresszus jóváhagyta, ám a Házzal még mindig harcban vannak azért, hogy elfogadtassák a költségvetést. A Pennsylvania Avenue nyolc tömbje öt kiürült épületet zár magába, hat emléktárgy-üzletet, hat talponálló gyorsétkezdét, három likőrüzletet s legalább egy kapualjban alvó csavargót minden reggelen. Úgy néz ki az avenue, mintha nem egy világváros, hanem egy rossz negyed lezüllött, ápolatlan, (Folytatás a 4. oldalon) JOHNSON ELNÖK KESERŰ GYERMEKKORA NEW YORK — Doris H. Kearns, a Harvard egyetem 33 éves professzora (államkormányzat) a nyár elejére egy könyvet jelentet meg, melyben feltárja a volt elnök keserű gyermekkorát és magyarázatot próbál keresni mindarra a jelenségre, mely kihatással volt L. B. Johnson cselekedeteire. Dr. Kearns, aki jelenleg Mrs. Goodwin, az ex-elnökkel 1967- ben találkozott a Fehér Házban, s mint White House Fellow, közeli kapcsolatba került LBJ- vel. Doris könyvének cime Doris H. Kearns ..Lyndon Johnson és az amerikai álom” lesz, s nemcsak azt tudjuk meg belőle, hogy a gyermek Johnsont az anyja állandóan rémisztgette, hogy Johnson már nem él, s hogy az apja állandóan a fiú férfiasságát tette próbára, hanem azt is, hogy a volt elnök éppen az elmondott lelki motívumok következtében állandóan megalázott valakit, s fizetésképpen annyi sértést okozott másoknak. amennyi csak tőle telt. így fizette vissza az anyai bántalmakat. Az apjának se maradt adós. A reakció abban nyilvánult meg, * hogy folyton az erejét bizonygatta, azt hogy ő milyen igazi, bátor férfi. (Folytatás a 4. oldalon) „CIGAnyéLET” AMERIKÁBAN SPOKANE, Washington — Szent József napja van, igy a cigányok a több száz éves hagyományoknak megfelelően ünnepelnek. Az étel is a hagyományos: sültmalac, töltöttkáposzta és cseresznyésrétes. Nem messze máris táncolnak, a tradicionális cigánytáncot járják. De van itt minden más, nemcsak sült malac, marhahús és csirke, a legkülönbözőbb sültek, s persze jó borok hozzá. KARAVÁNOKBAN UTAZNAK Évekig a cigányok karavánokban haladtak, ide-oda vándoroltak ebben a nagy országban. ugyanúgy mint máshol. Színes ruháikról még akkor is felismerték őket, amikor az autók és lakókocsik alapján csak turistáknak nézte volna őket az utazó. AZ ENERGIAVÁLSÁG UTÁN NEM VÁNDOROL TÖBBET A CIGÁNYNÉP A sors iróniája az, hogy a benzin árának ugrásszerű növekedése még az évszázadok óta vándorló cigányokat is arra késztette, hogy hagyjanak fel a vándorlással. Ugyanis lovaskocsival már nem jár a cigány, az autó, pláne a lakókocsi meg sokba kerül, ha gazdája állandóan vándorú ton van. NEM ERŐSZAKOSAK Az amerikai cigányok szervezeteinek vezetői úgy érzik, hogy ma már szinte minden etnikai kisebbségnek, feketéknek és indiánoknak, bevándorlóknak és kínaiaknak meg vannak a védőszervezeteik. A cigányokról meg valahogy megfeledkeznek Amerikában, talán (Folytatás a 4. oldalon) Amennyiben valakinek egyetlen bevételi forrása az, amit keres (és a legtöbben ilyenek vagyunk), jó ha tudja, hogy amit májusig keres ebben az évben, azaz négyhónapos teljes keresete a különböző adókra megy el. Ezt hívják viccesen (azaz, pardon, keserűen) igy: ,,A 122 napos adó”. A szövetségi, az állami és a helyi adók együtt ugyanis az éves 12 hónapból ennyit visznek el: a harmadát. Az nem sokat számit, hogy most mit gondol az olvasó, aki esetleg olyan keveset keresett, hogy úgy érzi, éppen elege volt megélnie. Szinte mindenki eleget dolgozott ahhoz, hogy jól megéljen. Minden nyolc órából, amit dolgozott az ember, tulajdonképpen négyet nem a keresetéért dolgozik, hanem azért, hogy kifizesse az adóit. Az 1975-ös és az idei adócsökkentés ellenére sem változott ez túl sokat. Az adók jelentik a legnagyobb családi kiadást. Vajon hány amerikai család tagjai gondolták végig, hogy az adók jelentik a legnagyobb kiadásai között? Pedig egy legújabb statisztikai vizsgálat szerint ez a helyzet, legalábbis a közepes bevétellel rendelkező családok körében. Ez azt jelenti, hogy lakbérre, vagy a család havi élelmezésére a családok többsége kevesebbet költ mint az adókra. íme egy kis statisztika, érdemes végiggondolni: Ebből a táblázatból *tehát kiderül, hogy az amerikaiak elsősorban azért dolgoznak napi nyolc órát, hogy kifizethessék adóikat. Ugyanakkor azt is jó tudni, hogy ez az össznemzeti átlag, sem a leggazdagabbak (akik sokszor kevés adót fizetnek, olykor semmit), sem a legszegényebbek nem fizetnek ilyen magas adót. Mégis, az elgondolkoztató, hogy mit kap ebből vissza az átlagos amerikai? ADÓK, A NYOLC ÓRÁS . ’ MUNKAIDŐ SZÁZALÉKBAN KIADÁSOK: ,, - , összes adó: 2 óra 39 perc Szövetségi adó 1 óra 41 perc Állami és helyi adó 58 perc Étel és ital 1 óra 5 perc Lakás, ház 1 óra 32 perc Ruházat 29 perc Utazás, közlekedés 39 perc Orvosi ellátás 25 perc Pihenés, szórakozás 19 perc Minden egyéb 52 perc
