Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-29 / 18. szám

2. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ MAGYAR HERALD Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hirnök) New Brunswick, N. J. Perth Amboy Herald (Hiradó) Perth Amboy, N. J„ Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J., Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Hiradó) Trenton, N. J. és Hungarian News (Belhlehemi Hiradó) Bethlehem, Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Posta dm: Mall Address: P. O. Box 27, New Brunswick N. J. 0(903 Irodánk elme — Office Address: 216 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK. N. J. 00901 Szerkesztőség cime: — Editorial office. 222 Amboy Avenue, Metuchen. N. J. 08840 Telefonszám: (201) 548-1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES, Editor Előfizetési ára: egy évre $15.00; fél évre $8.00. Subscription: $15.00 per year; $8.00 for Vi year. Külföldre $20.00 egy évre. Foreign Countries $20.00 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. Second class postage paid at New Brunswick, N. J and at additional mailing office matot. íme néhány nagyváros állás-helyzete. 1970 és 74 között igy változott az állások száma, százalékkal kevesebb állás Az emigránsok i\j hulláma: ifjabb gond Amerikának DETROIT ST. LOUIS BALTIMORE PHILADELPHIA WASHINGTON CHICAGO NEW YORK 18,5 18,3 12,7 12,1 10,2 8.4 6.4 Washingtoni levél írja: SPECTATOR SEGÉLY KÍNÁNAK WASHINGTON - Mike Mansfield, a Szenátus Majority Leader-e kijelentette, hogy ő is egyetért Schlesinger volt had­ügyminiszterrel abban, hogy nem kellene kategorikusan elu­tasítani a Kínai Népköztár­saságba irányuló amerikai segély ötletét. Mansfield-et tartják általá­ban a Szenátus elsőszámú ,,Kina szakértőjének.” Schlesinger az amerikai te­levízió egyik jólismert vasár­napi politikai műsorában, a ,,Face the Nation” címűben utalt arra, hogy felmerült a Kínába irányuló katonai segély ötlete is, azonban sohasem vitatták hivatalosan ezt a témát. Mansfield szenátor kijelen­tette, hogy az Egyesült Államok­nak semmivel sem kellene ke­vésbé foglalkoznia a Kínába irányuló segéllyel mint a Szovjet­unióba irányúiéval. INFLÁCIÓ: NO. 1 PROBLÉMA NEW' YORK — A Harris Köz­véleménykutató Intézet egyik legutóbbi felómérése szerint az amerikaiak 94 százaléka tovább­ra is az inflációt tartja az őket leginkább aggasztó problémá­nak. Annak ellenére, hogy a gazdasági életnek kisebbfoku javulását többen érzik, a vá­laszadók többsége úgy véli, hogy az amerikai elnök elsőszámú feladata lenne a továbbra is ■ létező infláció megállítása. Amig az inflációt a vá­laszadóknak 94 százaléka tar­totta az elsőszámú gondunknak, a munkanélküliséget azok 85 százaléka. A kormányba vetett hit és bizalom visszaállítása legalább annyira fontos volt a válaszadók szerint mint az az elvárás az uj elnöktől, hogy ne emelje az adókat. WASHINGTON - Az uj bevándorlók sok szempontból a régiek utódjai. Helyzetük azon­ban igen sokban különbözik például a múlt századiakétól. Az egyik probléma az, hogy túl sok az illegális bevándorló. A másik, hogy az újonnan érkezettek, kü­lönösen a mostani gazdasági vál­ság alatt, sokáig kell, hogy vár­janak, mire az olyannyira óhaj­tott „javak” elérhetővé válnak számukra. Törvényesen 400.000 évente Legálisan jelenleg évente 400 ezer bevándorló érkezik az Egye­sült Államokba. Illegálisan: legalább plusz egy­millió A bevándorlási hatóságok szerint a 400,000 nem is okoz olyan gondot, mint a legalább egymillió illegálisan érkező. Legalább nyolcmillió illegális külföldi Az évente érkező egymillió illegális bevándorló azonban csak „plusz” — már legalább nyolcmillióan vannak itt. Ráadásul, mivel a legtöbb illegá­lis bevándorló Mexikóból érke­zik egy olyan csoporttal állunk szemben, amelyen belül a szüle­tési arányszám 40 százalékkal magasabb mint az átlagos ame­rikai szám. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy olyan idő­szakban, amikor a munkanélkü­liség túlságosan magas, több (Folytatás a 4. oldalon) Lengyelország, Magyarország a keleti blokk „vallásos oázisai” BECS, Ausztria — Az egyház­állam kapcsolata a két katolikus államban, Lengyelországban és Magyarországon megjavult. A kommunista blokk többi kelet­európai országaiban a Vatikán „keleti politikája” csődöt mon­dott. Noha az 1960 előtti idők valláspolitikája enyhült, az egy­házak helyzete mégse nevezhető ideálisnak, mert az állam fenn­hatósága érvényesül felettük. Magyarországon 10 évvel ezelőtt kezdődött az enyhülési korszak, amikor a Szent Székkel megkez­dődtek a diplomáciai kapcsola­tok s a csúcsponthoz az uj Prímás beiktatásával érték el. Lengyelországban, ahol a lakos­ság zömmel katolikus, kompro­misszum 1970-ben kezdődött Edward Gierek államelnök tü­relmi politikájával. A Vatikán­nal való kapcsolat mindkét ország esetében már nem az a formális diplomáciai kapcsolat, hanem együttműködés. Az államnak abból, hogy ren­dezte viszonyát az egyházakkal, (Folytatás a 4. oldalon) Az ma már nem újság, hogy Amerika legnagyobb városai bizonyos értelemben hanyatló­ban vannak. A kérdés csupán az, hogy ez a hanyatlás megállítható, avagy valamennyi amerikai nagyváros lassan de biztosan hanyatlik, miközben néhányuk esetleg ki is hal. Kevesebb lakos A statisztikák azt mutatják, hogy az egykor oly hires, kulturális, ipari és politikai köz­pontok lakossága fogyófélben van. Különösen az ország keleti részében nyilvánvaló ez a folya­mat. íme a statisztikai adatok. A nagyvárosokban élők 1,9 százalékkal csökkent A suburbokban élők 8,4 száza­lékkal nőtt A kisvárosokban élők 5 száza­lékkal nőtt Néhány nagyváros lakosságának száma 1970—73 között igy csökkent: Százalékkal kevesebb; MINNEAPOLIS 12 ST. LOUIS 10 CLEVELAND 10 ATLANTA 9 DETROIT 8 BUFFALO 8 PITTSBURGH 8 Vállalatok hagyják el a nagy­városokat, velük, együtt keve­sebb lesz az állások száma. New Yorkban például azt jósolják, hogy nem túlságosan hosszú TÚL SOK ENERGIA WASHINGTON - Egy non­profit kutatóintézet alapos ta­nulmánya azzal zárult, hogy „az elkövetkezendő 10-15 év során ténylegesen szükségünk van újfajta energiaforrásokra.” A tavalyi év során az Egyesült Államok több benzint használt fel mint a világ lakosságának kétharmada együttvéve.” „Nincs arra tovább lehe­tőség, hogy az amerikaiak igy folytassák az energiafogyasz­tást”-javasolják a tanulmány írói. Azonban sajnálattal állapít­ják meg, hogy nem sok jót várnak a közeljövőben az ener­giafogyasztás csökkentésében. 13 ÁLDOZAT PORT ARANSAS, TEXAS — A Mexicói öbölnél egy élet­mentő kapszula, amely egy süllyedő olajfuróállomástól volt hivatott az embereket meg­menteni, felborult és 13 személyt csak holtan találhattak meg a vihar után. Huszonkét személy menekült meg. Hatalmas hullámok, néme­lyik 20 lábnyi magas, vagy még magasabb, csapkodtak, s a vihar sebessége 50-60 csomó volt. Helikopterek érkeztek a hely­színre, s a dolgozók többsé­gét megmentették, azonban 13 személynek már csak a holt­testét találták meg. időn belül a jelenlegi állásoknak csupán a fele lesz. Miért hanyatlanak a nagyváro­sok? Nincsenek végleges, vagy egyértelmű vélemények; inkább viták az okokat illetően. Minde­nesetre a fő okok körülbelül ezek: A modern autóutak és egyéb technológiai változások. A bűnözés. Szegény iskolák, ma­gas adók, magas árak. A megoldás Még az okoknál is nejiezebb a receptet megtalálni,/íme az egyik javaslat, anjelyet éppen New York válsága kapcsán vetettek fel. Legyen az egész nagyváros területe egy egységes kormányzatu terület. Ennek következtében megszűnne az az ellentmondás, hogy a belváro­sok, a nagyvárosok központjá­nak költségeihez tulajdonképpen nem járulnak hozzá azok, akik a suburbokban élnek, miközben ők is fogyasztói a kulturális ke­reskedelmi javaknak, amelyeket a városközpont nyújt. A Ford kormányzat állás­pontja az, hogy valamennyi városnak ki kellene dolgozni a saját receptjét, hogyan oldja meg a nagyváros pénzügyi gondjait. Egyszóval, ne váljanak sokat a szövetségi kormánytól. Az állások A városok hanyatlásának van egy másik mutatója, talán még a lakosság számánál is világosab­ban mutatja a történelmi folya-

Next

/
Thumbnails
Contents