Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-22 / 17. szám
6. OLDAL. MAGYAR HÍRADÓ SZERETET ÉS ERŐSZAK A CSALÁDBAN BOSTON — Az erőszak legalább olyan természetes az amerikai családban mint a szeretet, mondották a szociológusok egy felmérés eredményei alapján. A három bostoni szociológus azt javasolta, hogy szükség lenne a családon belüli erőszak alaposabb tanulmányozására. ,,A legnehezebb dolog azt vizsgálni" mondotta Richard J. Gelles szociológus, - ,,ami egy családon belül folyik. Gyakorlatilag nincs más megoldás mint ott lenni a családban, vagy e legintimebb dolgokról kérdezni a család tagjait.” ,,Képzelje el” - folytatja a szociológus, - ,,hogy odamegyek egy családfőhöz és ezt kérdezem; mondja megverte a feleségét? Milyen választ várhatunk egy ilyen kérdésre? Természetesen senki sem fogja bevallani,, hogy veri a feleségét. így aztán főleg, olyan információra kell, hogy támaszkodjunk, amely nem közvetlen, másodkézből való. • vagy nem tükrözi az igazságot.” íme néhány adat; Két városban folytatott felmérés tanulsága szerint ugyanazok a házaspárok akik határozottan állították, hogy szeretik egymást általában azt is bevallották, hogy erőszakos eseményekre került sor közöttük az elmúlt év során. Minimum egy millió, de minden valószínűség szerint 10 millió családban verik a gyereke-WASHINGTON - A Legfelsőbb Bíróság elutasitotta a lengyel szervezeteknek azt a beadványát, hogy a „lengyel viccek” ügyében állást foglaljon. Ez azonban nem bátortalanitotta el a lengyel kisebbségek vezetőit, hogy tovább harcoljanak a lengyelek gunyolása ellen. „Mindaddig keressük a megfelelő bíróságot, ameddig a két. A gyilkosságok közül számos esetben a családtag ölte meg a másik családtagot. A válások 20 40 százalékában a válás oka a fizikai erőszak, rendszerint a feleség ütlegelése volt. Detroitban a jelentett fizikai erőszakos eseteknek' a fele házaspárok között történt. Mindazonáltal, állítják a szociológusok, a családon belüli fizikai erőszakról az esete' nagy többségében nincsenek adataink. televízió állomások nem szüntetik meg jelenlegi gyakorlatukat, ahogy bizonyos népeket sztereotipizálnak és sablonosán mutatnak be” — mondotta Thadeeus L. Kowalski chicagói ügyvéd. Mr. Kowalski a Lengyel- Amerikai Kongresszust képviseli az ügyben. Az amerikai-lengyel szervezet az ABC televízió hálózat egyik műsorában el-Az amerikai lengyelek harca a gúnyolódás ellen TÚLZSÚFOLT BÖRTÖNÖK WASHINGTON — A növekvő bűnözések niat ma az Egyesült Államokb. i ; következő dilemma élőt* állnak az igazságszolgáltatási szervek: vagy több börtönt építenek, vagy még több bűnözőt engednek szabadon, vagy hagynak a börtönön kívül. A börtönök szerte Amerikában veszélyesen túlzsúfoltak. Norman Calson, a Börtönök Szövetségi Irodájának igazgatója szerint a probléma elviselhetetlen. És a jövőben a helyezet még rosszabb lesz. Ha csak nem teszünk valamit. Néhány államban úgy döntöttek, hogy szabadon bocsájtanak többszáz elitéltet mielőtt azok letöltöttük volna a börtönbiinte tésüket. Több biró szerint a bűnözők egy része számára nem is megoldás a börtön, igy amikor az ítéletet kiszabják, igyekeznek a lehető legrövidebbre szabni azt, illetve sok esetben felfüggesztett börtönbüntetést szabnak ki. A túl zsúfolt börtönök a zavargások, börtönlázadások forrásai. Legutóbb Maine (Tennessee) és New York városokban került sor börtönlázadásra. Az egyik legrettenetesebb lázadás színhelye Attica volt. ahol több mint negyven személyt öltek meg. John Flanagan, a Wisconsin! egyetem jogászpro fesszora szerint a közeljövőben további börtönlázadások r a kerülhet sor. A jogász szerint a túl zsúfolt börtönök nemcsak a lázadásnak forrásai, hanem az elitéltek egymás elleni erőszakos cselekedeteit is előidézik. A bűnözPs ugyanakkor növekszik. A börtönök fenntartásának költségei csillagászati számokat érnek el. Mi a megoldás? Uj börtönöket építeni? Nem elitélni a bűnözőt? Csökkenteni a börtönbüntetés időtartamát? Erről folynak ma a viták szerte az. országban. ATTICA, NEW YORK — 1971-ben 43 foglyot és börtönőrt öltek meg a hires Attica börtönlázadás során. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem teszünk valamit a börtönviszonyok megjavítására, hasonló lázadásokra még számithahangzott négy / lengyeleket gu- bizonyos időt adni a bírált nyoló vicc ellen indított bírósági személyeknek vagy intézméeljárást. A viccek 1972 augusztus nyéknek, hogy azok válaszol- 10-én hangzottak el a Dick hassanak a bírálatra. Cavett show-ban. Mr. Kowalski A televízió felajánlotta, hogy a műsorral egyenlő hosszúságú gy bocsánatkérő levelet írnak, időt kért, hogy az amerikai azonban megtagadta az időt, lengyelek válaszolhassanak a mely alatt a lengyelek válaszolrégebbi műsorban szerintük hattak volna. A chicagói bíróság sértő kitételekre. Az „egyenlő elutasitotta a lengyel csoport idő” elve az amerikai rádió-és fellebbezését, amikor első kérételevizió egyik közismert gya- sükre negativ választ kaptak, korlata: amikor például egy Mr. Kowalski szerint a politikai csoportot vagy más lengyeleket igen kedvezőtlen és intézményt bírálnak, a bíráló sértő módon mutatják be az programot leadó állomás köteles amerikai televízióban. A BETÖRÉSEK MEGAKADÁLYOZÁSÁRA HOGYAN ALAKÍTSUK erődítménnyé a házunkat? NEW YORK — Amikor Amerikában valaki nyaralni megy, de gyakran még akkor is, amikor csak vásárolni, biztosan megfordul a fejében: vajon kifosztják-e a lakásunkat mialatt távol vagyok? A kérdés indokolt: A betöréses lopások száma, hasonlóan a többi bűncselekményekhez, állandóan növekszik. Ki tudja hányféle szerkezetet és módszert találtak ki a tolvajok ellen. Úgy látszik azonban, hogy a technikai csodák magukban nem oldják meg a problémát. Miután egyre több „technikai csoda” mondott csődött, a lakásokat és házakat tervezők nagyobb figyelmet fordítanak a bűnözés megelőzésére. Arra a következtetésre jutottak ugyanis, hogy a későbbi felszerelt csodamasinák nem sokat segítenek. Amire szintén csak hosszú idő után jöttek rá a bűnözés ellen harcoló szervek, avagy a póruljárt lakók, tulajdonképpen igen egyszerű: a bűnözés elleni leghatékonnyabb védekezés a jó lakóhelyi közösség. Nincs olyan technikai csoda,amely ezt helyettesítheti. Sajnos sok elővárosban, vagy modern lakóházban a hagyományos értelemben vett lakóhelyi közösségnek nyoma sincs. A szomszédok sem ismerik egymást — ha valakihez betörnek észre sem veszik. William Quigley, Oklahoma City egyik ismert építésze is tudja ezt^ „Sajnos, addig amíg a kézi lőfegyverek használatát nem korlátozzuk, s amig a bűnözés problémáját általában meg nem oldjuk, nincs más választásunk, mint a védekezés”-mondja. Be is mutatja tervét: egy olyan családi házra gondol, amely majdhogynem egy kis erőd. Oklahoma City leghatékonyabb védekező-rendszerével szerelte fel az általa reklámozott házakat. Magas fal veszi körül a házakat és kerteket. Az uj lakótelepen lakók csak egyetlen kapun át juthatnak be a területre. Ezt az egyetlen kaput 24 órás szolgáltban őrzik. Valamennyi házat felszerelték betörés és tűz elleni riasztóberendezéssel. Elég egy gombot megnyomni és a felfegyverzett őrök ott teremnek. Mennyit fizet mindezért a kerítése mögé zárt lakó? Minden egyes ház ára 100,000 dollár felett van. Ezen kívül havonta jelenleg 175 dollárt fizet az a „szerencsés” aki a százezerért megvette a házat. Lehet, hogy megvédik. De ennyiért?... Amerikában ma a riasztó- és védekezőberendezések gyártása és forgalmazása igen jó üzletnek számit. Az emberekben van valami félelem, s ebben az állapotban sokan mint valami csodaszertől a beteg gyógyulását, úgy várják a legújabb „a legmodernebb” „a leghatékonyabb” műszaki berendezéstől a társadalmi probléma, a bűnözés megoldását. Ahol sikerült a bűnözést jelentősen lecsökkenteni, szinte minden esetben más volt a módszer: legtöbbször a lakók maguk fogtak össze, s kialakították a bűnözés elleni legjobb módszert: a valamikor élő, de újabban, hanyatló lakóhelyi közösséget.
