Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
4. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ VESZÉLYES SPORT A HEGYMÁSZÁS, MÉGIS SOKAN ŰZIK GENF, Svájc — Néhány lépésre a 3607 méter magas csúcsot jelző kereszttől megcsúszott egy kasseli turista, elvesztette egyensúlyát és svájci területről a 600 méterrel mélyebben fekvő olasz hegyoldalra zuhant. Látványosnak mondják annak az amerikainak halálos végű esését is, aki 1200 métert repült, mig fel nem akadt az Alpok szikláin. Az ez évi kétszáz szerencsétlenül járt hegymászó közül ez csak kettő, bár a hegymászó szezon még véget sem ért, amelyet az alpinizmus történetében, máris a legvéresebbnek tartanak. A hegymászás, a gerincek és csúcsok meghódítása még soh; sem volt annyira divatban, mint manapság. Nem csak nagyszámú hivatásos hegymászókkal találkozhatunk a magas hegyekben, hanem ezer és ezer amatőr veszélyes utaknak. Pedig ez a sport különleges felkészültséget kíván. A magas csúcsok nem ismernek tréfát. Egy-egy nehéz sziklafal megmászása a síkvidéki és városi emberben a felszabaidultság és a siker érzését kelti. Jogosan arra számit, hogy a hegyi túrák megedzik testét. A turisták egy részének elege van a zsúfolt strandokból, és a hegyekbe kívánkozik. Az alpinizmus nem nagy múltra tekinthet vissza. A XVIII. század közepéig Európa legmagasabb csúcsai érintetlenek voltak. Féltek tőlük. A sárkányok és szellemek otthonának tartották az ormokat. Az ember kerülte a magas csúcsokat, mivel — úgymond — Istenhez sem jó A profi hegymászóknak sem könnyű feljutni az ilyen sziklafalakra. túl közel kerülni. 1786-ban lépett először ember Európa legmagasabb csúcsára, a 4810 méter magas Mont Blancra. A következő évtizedekben azután meghódították a Grossglocknert, a Zugspitzét és a Jungfraut is. Legtovább a Matterhorn dacolt az alpinistákkal. Sokáig legyőzhetetlennek hitték. Vakmerő férfiak egész sora volt kénytelen visszafordulni a nehéz terepen. 1865-ben végre az akkor 25 éves angol E. Whympernek sikerült megmásznia a Matterhornt. Whymper, aki több alpinista szerszám feltalálója, egyszer megjárta a svájci határnál, amikor különleges létiárával Svájci területre akart lépni, a vámosok visszatartották. Azt hitték, hogy a szép svájci lányok hálószoba ablakain akar bemászni. Két évvel később már egy asszony is megpróbálkozott a Matterhornra feljutni. 4000 méter magasságban azonban az erős szél minduntalan belekapott szoknyájába, és félő volt, hogy a mélybe sodorja. Ezért visszafordult. A rossznyelvek szerint a meghátrálás igazi oka; szégyellte magát öt férfitársa előtt. Azóta már több száz azoknak a nőknek a száma, akik feljutottak rá. Egy 79 éves aggastyán és egy 8 éves kisfiú is megbirkózott már a Matterhornnal, amelyről az az mondás járja, hogy sebesültjei nincsenek, csak halottai. A ,,nők évében” japán és kínai nők megmászták a világ legmagasabb hegycsúcsát, a 8848 méter magas Mount Everestet. Igaz, ők nem szoknyát viseltek az úton, hanem korszerű ruházatban és felszereléssel vágtak neki az inkább férfiaknak való veszedelmes magasságnak. Az Alpok országai, Svájc, Ausztria, NSZK és Olaszország számolnak a hobbi-alpinisták számának további növekedésével. Egész sor óvintézkedést hoztak a szerencsétlenül jártak kimentésére. Hazánkban ugyan nincsenek olyan hegyóriások, mint az Alpokban és a világ más tájain, de az emberi könnyelműség és vakmerőség a mi hegyeinkben is okozhat tragédiákat. BÉCSI KÉPESLAP AHOL A MUZSIKA AZ ÉLETSTÍLUS FŐSZEREPLŐJE BECS — A hatalmas üvegajtók meglehetősen modemek. De a Bécsi Színház belseje ugyanúgy tündököl, mint mikor Lehár Ferenc járt itt. ,,A vig özvegy” operett előadását láttuk, kifogástalan volt. Sokszor láttam már operát, de ez az előadás maximálisan kielégítette várakozásomat. A közönséget is érdemes volt tanulmányozni. Az ezüst hajú öregektől elkezdve fiatal párokig mindenki megtalálható volt. Ugyanígy a szabadtéri színházban Badenben öreg és fiatal, sőt gyermekek élvezettel hallgatják a zenét. Ausztria a föld egyik legmuzikálisabb országa. Szinte minden vendéglő produkál helyszíni zenét, minden színháznak van saját zenekara, a parkokban mindenhol szól a muzsika. Na és természetesen itt van a hires Bécsi Gyermekkórus. Nem csoda, hogy az Állami Operaház volt az első, amit a háború után helyreállítottak. A fiatalabb korosztály egyforma érdeklődéssel és lelkesedéssel hallgatja a beat zenét, Strausst vagy Beethovent. Ilyen az osztrákok zene szeretete. Ez a szeretet korán elkezdődik a gyermekek körében. A városi parkban sétálva megálltunk egy zenekar közelében, Strauss keringőket játszottak a zeneszerző születésének 150. évfordulója alkalmából. Az emelvény alsó lépcsőjén több tiz éven aluli gyermek kupogott és mozdulatlanul hallgatták a zenét. Még egy emlékezetes eset történt velem ezzel kapcsolatban. Bucsuvacsoránkat fogyasztottuk a hotel kíilönszobájában és szórakoztatásunkra osztrák házigazdánk egy harmonikást hozatott, Josef Scheidl-t. Ragyogóan játszott, egész este szórakoztatott minket dalokkal, GOROGORSZAGI JEGYZETEK AZ APOSTOLOK NYOMÁBAN ÓKORI ROMOK KÖZÖTT ATHEN, Görögország — \Z Akropolisz Athén legjeliemeőbb és leghíresebb látnivalója. i \z egykori fellegvár a Krisztus j előtti évezredben ragyogó szentémai szemmel is a tizenegyedik kedett a város fölél. Ma romjaiban is lenyűgözően fest a modern fővárosból alig nyolcvan méterrel felnyúló hosszúkás dombon. A feljáratától balra csupa sziklából álló kis domb húzódik. A sziklatömb aljában j bronztábla, rávésve görögül Pál apostol athéni beszéde, melyet az Apostolok Cselekedetei 17. részében olvashatunk. Ez a sziklás domb az Areopágusz, amelyen Lukács evangélista útirajza szerint Pál prédikált az athéni érdeklődőknek és filozó- i fiai iskolák követőinek. Felmásztam a sziklába vágott, romlott lépcsőkön a domb köves tetejére. | A domb aljában terül el az ókori i város egykori piactere, az agóra, amely annak idején a közélet színhelye is volt. Lukács leírása szerint a tér nyüzsgéséből vitték az Areopágusz csendesebb helyére a köréje gyűlt embereknek I Jézusról beszélő apostolt, hogy k zelebbit halljanak az újszerű vallásról. A helyszín átélése az athéni | prédikációt — ahogyan az Apostolok Cselekedetei Írója, Lukács megformálta — a helyzethez illő keresztyén igehirdetés remekmű(vének láttatta velem. Annyira belevág a korabeli Athén képébe és az ott élt emberek lelkivilágába ez a beszéd, hogy a maga újszövetségi különlegessége ellenére sokkal nagyobb figyelmet érdemelne tanulmányozása a mi korunk igehirdetői és hívői részéről, mint amilyenben részesül. Nem részletezhetem, mert akkor másról már nem írhatnék. Az alvilágban a holtak árnyéletét igen szomorúnak tartották. Megértjük hát két atléta archaikus szobra előtt a delfi múzeumban, miért mondhatta a mitológia az istenek hálájának, hogy az ,,örök alvás” jutalmát kapták haláluk után e testvérek az anyjuk szeretetéért. Az Odüsszeia legmegrázóbb része mai szemmel is a tizenegyedik ének, ahol Homérosz a hősét a holtak leikéivel találkoztatja és beszélteti. A feltámadás hírénél kezdve könnyű klasszikusoktól egészen Broadway slágerekig. feldulobbat, elgondolkoztatobbat, nagyobbat nem mondhatott volna Pál az athénieknek. Más vonásai is azt igazolják e missziói prédikációnak, hogy hallatlanul valóságizű, a görög életbe és lelkiségbe vágó volt. Az ókori hires Korinthus ma már csupán rommező, mellette kis faluval. A mai — egyébként jelentéktelen — város nyolc kilométerre északkeletre fekszik tőle. Ó-Korinthosz múzeumában Augustus császár szobra ragadott meg. A múzeumhoz csatlakozó archeológiái területen, az egykori piactér, az agóra közepe felé találtam rá a római helytartó emelvényének maradványára. A mintegy két méter magas építmény hepehupás tetején botladozva kőtáblát veszek észre. Lentről nem látható, rajta görögül és angolul 2 Kor 4,17, szövege. A romon piros pipacsok nyílnak. Az ég borult volt, csepegni kezdett az eső, de nem tudtam elhagyni egyhamar a helyet. A kőbe vésett bibliai sorok arra a jelenetre céloznak, amikor Ap. Csel. 18, 12-18 szerint ide a római helytartó elé hurcolták vádolói. Sőt találóan jellemzi az idézet Pál korinthusi hosszú munkásságának sok belső és külső küzdelmét, amelyet a két korinthusi levélből jól ismerünk. A legfclemelőbb érzésem Pál Apostol nyomában teljes azonossággal kerített hatalmába Athénben és Ó-Korinthoszban. Az Areopáguszról felfelé tekintve az Akropolisz csodás szentéje' magasodtak a görög istenek ti. sz teletére. Lefelé tekintve az ókori Athén piacterét látta lüktető életével és Hephaisztosz kiemelkedő templomával. Ó-Korinthoszban ki emelkedésre épült Apollón temploma, ma is törpévé lesz a turista hatalmas, vastag dór oszlopai tövében, ahonnan az egész agórát át lehet tekinteni. Milyen hallatlanul merész remény éltette Pált, amikor itt a korinthusi piactéren törékeny alakja fölé magasodott a görögség leginkább tiszteletben részesített istenségének erőt sugárzó temploma, körülvette az idegen hiteket valló, tülekedő népáradat, és szembe kellett néznie a római világbirodalom helytartójával! Veöreös Imre
