Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-08 / 15. szám
* & 'r11 íj 4. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ NEW YORK-I ÉLETKÉP Addig nym'tózkodj ameddig a takaród ér! NEW YORK — Miközben a város vezetői Washington felé tekintettek, hogy a szövetségi kormány vezetői nagyarányú kölcsönnel húzzák ki őket, avagy inkább városukat a kátyúból, a New York-iakban mintha csak jobban megerősödött volna a hit: „All Right — válságban vagyunk, mennek fel az árak, i bezárják az iskolát, csökkentik a rendőrök számát — de azért még mindig mi vagyunk az elsőszámú nagyváros.” Sajnos a csillogó látszat i mögött a valóság nem olyan rózsás. Előbb utóbb a ,,New York”-iaknak meg kell tanulniok, hogy a hároméves takarékossági program nem csupán egy látványos politikai aktus, hanem annak súlyos következményei vannak. Előbb utóbb a ,,New York”-iák többsége a saját bőrén fogja érezni, hogy mit j jelent az amúgy sem túl sok j iskola számbeli csökkentése, i hogy mit jelent a kórházi ágyak j számának csökkentése, a kevesebb tűzoltó és a kevesebb rendőr. S nem utolsósorban, hogy mit jelent az állami költségvetés csökkentése a foglalkoztatottság terén. íme néhány további intézkedés: Máris csökkentették a mentőautó szolgálatot igénylők költségtérítését. Júniusig 28 óvodát és 3 aggok otthonát zárnak be. A könyvtárak és kulturális intézmények éves költségvetését már idén egymillió dollárral csökkentik. Számos hivatali telefont leszerelnek: szobákból és autókból, s szigorúbban ellenőrzik a hivatalos helyekről történő magánhívásokat. A város urbanisztikai tervei is megszenvedik a költségvetés csökkenését. Lindsay polgármester idején kezdték el kidolgozni azokat a terveket melyeknek értelmében az egész város építészeti városrendezési jövőjét egységesen és központilag tervezik, humanisztikus és esztétikai szempontok alapján. Amikor azonban meg kell szorítani a nadrágszijat, akkor e szempontok a háttérbe szorulnak. Sokan jósolják, hogy a város egyetemi rendszerére is komolyan fog hatni a pénzügyi válság. A New York City University System igen fontos funkciót töltöbb be: magasszintű egyetemi oktatást nyújtott azoknak akik anyagilag nem lettek volna képesek a magánegyetemeken tanulni. Ha ennek anyagi támogatása csökken, akkor a' szégény de tehetséges fiatalok tanulási lehetőségei fognak csökkenni. A további takarékosság egyik fő területe: a munkabérek. Még kevesebb rendőr lesz és még kevesebb tűzoltó. Esetleg kilenc kórházat is be fognak zárni. Szinte biztos, hogy a városi egyetemi rendszer tandija jelen tősen fog emelkedni. A földalatti j járatok száma tovább fog csők- ‘ kenni. És ha a ,,New York”-iak nem is érzik az első pillanatban a saját bőrükön mindezt, előbb utóbb érezni fogják. Ahogy a város egyik vezetője mondotta: ,,Amit ma teszünk, az nem a mi választásunk, hanem egy harc az életért. A bőség politikáját felváltotta a szükség politikája.” UTINAPLÓ JUGOSZLÁVIAI PESLAP HERCEGNOVI, Jugoszlávia — Egész Hercegnovi ünnepel. A főutca sok száz éves apró házain színes villanykörtefüzér, lampionok lógnak a kapuk felett, a tenyérnyi kavicsokkal kirakott úttesten sárga, bolyhos mimózaszőnyeg. Ezer színben ragyog a szikrázó napsütésben ez az ódon hangulatú tengerparti városka. Mimózaszüret van Jugoszlávia e legkellemesebb éghajlatú területén, a Kotoriöbölben fekvő Hercegnoviban. A mimóza Ausztráliában honos, fás szárú növény. Olyan érzékeny, hogy mínusz három foknál már nemcsak virága, de gyökerei is elfagynak, elszáradnak. Senki sem tudja pontosan, hogyan került a világ e sarkába. Az öregek szerint valamelyik virágszerető tengerész hozta magával ide az örök tavasz honába, ahol soha nem kell Télikabát és sok házon még kémény sincs, mert januárban is megszokott hőmérséklet a plusz 16—18 fok. Mindennapos a felhőtlen, tiszta ég, az erős napfény és a kéken ragyogó tenger. A mimózaünnep tehát nem régi hagyományokon, évszázados megszokásokon alapuló esemény. A józan üzleti megfontolás és a táj adta, kellemes időjárási lehetőségek övezetéből született. ”Az emberek i\ják a hideget, a jeget és a havat, adjunk hát egy cseppnyi vigaszt arra, hogy nemsokára mindez eltűnik és megérkezik a tavasz.” így gondolkodtak a Kotoriöböl idegenforgalmi szövetségének vezetői. Hogy jól gondolták, azt bizonyítja az immáron hetedik éve ismétlődő és egyre nagyobb tömegeket vonzó mimózaünnepek népszerűsége, amelyek teli szállodákat és jó keresetet biztosítanak a téli hónapokra is. E hangulatos és vad szépségű tájon élők — jó üzletemberek. Szükség is van erre, mert a „fekete hegyek”, amelyek mint egy fal, körülveszik az országnak ezt a részét, nem tűrik a termőföldet. Az idegen lépten-nyomon tapasztalhatja, hogyan védik, óvják kőkerítésekkel azt a néhány méternyi területet, ahol a termőföld megmarad. Védik az erős széltől, az esőtől, hogy ne hordja szét, hogy megteremje azt a keveset, amire a ház körül szükség van. De ha a hegyek miatt nincs is termőföld, éppen e kőóriások biztosítják azt az egyedülálló időjárást, amely a Kotori-öbölben uralkodik. E csodálatos mediterrán kiima sokféle betegség gyógyítására alkalmas. A gyáraktól, üzemektől nem szennyezett tiszta levegő jó szolgálatot tesz az asztmatikus betegségben szenvedőknek és az igalói gyógyszállókban melegített termálvízzel gyógyítanak sokféle reumát és izombántalmat. Az éghajlat még egy lehetőséget adott a Kotoriöbölben élők kezébe és ez a különleges, az országban másutt meg nem élő növények telepítése és termesztése. Nemcsak a mimóza érzi magát otthon e SAN FRANCISCO — Az FBI ügynökei olyan információhoz jutottak, mely szerint egy kubai ügynök is részt vett az egyik terrorista csoport tevékenységében. Ez a csoport merényletet akart elkövetni Ford elnök ellen tájon. A narancsfák, mint nálunk az akác, az utcák széleit szegélyezik — karnyújtásnyira lógatva sötétsárga gyümölcseiket. Pálmák láthatók, fényes levelű magnóliák, eukaliptuszok, libanoni cédrus és a kaktuszok sok fajtája. Csomókban virítanak a kaméliák, együtt a hagyományos mediterrán növényekkel, a mirtusszal, ciprussal, szegfűszeggel, naspolyával és gránátalmával. Található itt fa és virág Kínából, a Kanáriszigetekről, Dél-Amerikából, az Arab félszigetről, a Kaukázusból, a Malájfélszigetről. Herceg- Inovi egyetlen óriási virágoskert. A város történelme azonban nem olyan derűs és színes, mint mai arculata. Néhány harcias, minden furfangra kész tengerész és kereskedőcsaládot telepített e területre 600 évvel ezelőtt Tvrtko bosnyák király. Célja az volt, és ezt parancsba adta az idetelepülő alattvalóknak, hogy az akkor már jelentős kereskedelmi központ, Kotor, és a szabad köztársaságu Dubrovnik meggazdagodott és éppen ezért Számára veszélyes uraitól „észszel,” furfanggal vagy erővel” elszerezze a nagy jövedelmet biztositó vászon- és sókereskedelem monopóliumát. Arról már nem szól a fáma, sikerült-e a jnagyratörő király terve és milyen (szerepet játszottak ebben a hercegnoviak. Tény azonban, hogy a Kotori-öböl hamarosan a kereskedelem és a tengeri szállítás központja lett és sok száz évre teremtett gazdagságot és jólétet az ittlakóknak. E korok tanúja a Hercegnovitól néhány kilométerre levő Perast városka, amelynek házai ebben az időben épültek, és amelynek múzeuma gazdag anyagot tár a látogató elé. Perast, Hercegnovi és a Kotori-öböl sok más városa tengeri vitorlások építésével, tengerészneveléssel is foglalkozott. A XVL században még csak 60 vitorlás hajójuk szelte a tengert, a XVII-ben már száz, a XVIII-ban pedig 300 vitorlás hajóból állt a perasti flotta. Jó hirű tengerésziskolája keménykötésű és harcos vizi embereket nevelt, akik féltékenyen őrizték földjük szabad életét, kereskedelmét és gazdagodását. A környék lakói azonban elfeledkeztek az időről. Nem vették észre a változást és nem figyeltek fel a vitorlás hajókat legyőző gőzhajók megjelenésére. Amit századokon át megteremtettek, az néhány évtized alatt elveszett. A tragikus évtizedek után fordult e partrészek népe a virágok, növények termesztéséhez. A csodás magánkerteknek hire ment a világban, egyremásra érkeztek a vendégek. Lassan kialakult az idegenforgalom, amely ma már a tengerpartra épített szállodáival, uszómedencés kertjeivel — iparrá fejlődött ezen a tájon. A turistaszezon a mimóza ünnepével kezdődik Hercegnoviban. A délelőttöket különböző versenyek töltik ki, a délutánokat a város közelében levő mimózaerdőkben töltik a vendégek — virágszedéssel. A mimózaünnepet álarcosbál zárja, amelyben mindenki részt vesz a városkából és a legügyesebb, legötletesebb maszkokat természetesen díjazzák. Nyárádi Éva Az arabok katonai fölénye -(Folytatás a 2. oldalról) fölénye 19-szeres. — Az arab országoknak háromszor annyi hadihajója és tengeralattjárója van, mint Izraelnek. A Pentagon szakértői szerint Izrael az arab katonai fölény ellenére is győzhet egy eljövendő háborúban, azonban vesztességei túlságosan nagyok lennének. AZ ARAB ORSZÁGOK KATONAI EREJE Nézzük a számadatokat részletesebben: — A hat arab országnak 1509 katonai repülőgépe van, Izraelnek csupán 426. Ami szintén fontos: az arab országok 62 legújabb tipusu szovjet MIG- 23-as repülővel rendelkeznek. Izraelnek az Egyesült Államok idáig nem szállitott hasonló fejlettségű gépet. — Az arab országokat első sorban az 1973-as arab— izraeli háború óta látta el a Szovjetunió fegyverekkel. Ez azt jelenti, hogy mindenből a legmodernebb felszerelést kapták. — Az araboknak 2530 szakképzett pilótájuk van. Izraelnek csak 1100. — Izraelnek csupán 800 repülőgép-elháritó rakétája van. Az araboknak 15.285. — Az arab flotta 49 hadihajóval és tengeralattjáróval rendelkezik, az izraeli csupán 18 rakétával felszerelt hajóval és egyetlen tengeralattjáróval^
