Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-01 / 14. szám
tah.ía vr 16. OLDAL A- * iTr~* i-y MAGYAR HÍRADÓ MAGYAR VIDÉK L A PUSZTAIAK ÉLETE A DUNÁNTÚLON TAMÁSI, Tolna megye — Százszor elmentem már az országúton a puszta mellett,“ elhaladva mindannyiszor megfogadtam, legközelebb benézek egy kis ismerkedésre. Hogy pusztaiak élnek itt, azt messziről is láttam, helységjelző tábla sehol, vakolatukat vedlő hosszú cselédházak látszanak az útról, gödrös bejáró, egy csupasz udvar sarka tyúkokkal, kacsákkal, ugy-ahogy álló ólakkal, favágitóval. Az első ház előtt két asszony beszélget, egyikük totyogó kisgyerekre vigyáz: — zavard el a csibéket, na, zavard el gyorsan! — a másik a meszelést hagyhatta abba szusszanásra, mellette a lavór és a földön fekszik a vastag nyelű meszelő is. Két lakás van ebben a házban, az egyik az udvar felé teljesen nyitott, a másik előtt vesszőkeritéssel ha-4-tárolt kis belsőség, most éppen tele a meszelés miatt kirakott holmival. Összetekert szőnyegdarabon fekete kölyökkutya alszik békésen, föl se ügyel arra, hogy idegen érkezett. — Azt mondják meg, hol vagyok? — Értik a szót: — ez itt Simon major, Darány-pusztához tartozik, az állami gazdasághoz. A két asszony olyan egyforma korú, de nem tudnám megmondani, a negyvenen innen, vagy az ötvenen túl. Ruhájuk nem városi és nem falusi, első pillanatban arra gondolok: pusztai, de aztán inkább igy mondom magamban: j otthoni. A meszelő asszony tud többet mondani a pusztáról. A másik csak néhány hónapja költözött ide a családjával: — Tehenész volt az uram Enyingen, itt úgy mondják: csirás, nehéz munka az, belebetegedett. Az orvos is Amerikai — Szovjet közös űrprogram megnyilvánulása jelentős. Az egyik, a legnyilvánvalóbb, az az erő amely például a Holdat a Földdel kapcsolatos pályán tartja. Ugyanez okozza, hogy egy tárgy leesik a földre. Feltételezik azonban, hogy a gravitációs hullámok energia formájában is léteznek. Dr. Thorne szerint ezt elmélete alapján állapították. meg, s, mint mondja, „hacsak nem tévedtünk a fizika alapelveit illetően, ilyen hullámok léteznek.” Most kerülne először sor az elmélet bizonyítására is. Egyik gondjuk az, hogy a gravitációs hullámokat meg kell különböztetniük más jellegű hullámoktól másik fő gondjuk az, hogy a világegyetem az ember által' megfigyelhető részében ritkán kerül sor jelentős eseményre, , amely nagyobb mértékű hullá-.j mókát idézne elő. Mérgező színek NEW YORK — Az iparban nagy szerepe van a Red no. 2. nevű festékanyagnak, amelyet élelmiszerek, gyógysze- • rek, kozmetikai cikkek és üditő italok színezésére használnak. A hatóságok most megtiltották a Red no. 2. használatát, mert a vizsgálatok szerint káros az . egészségre, rákkeltő hatása is van. Legalábbis ezt állapította meg egy szervezet, amelynek feladata az említett iparoknak az ellenőrzése. azt mondta, ne végezze tovább azt a nehéz munkát. Itt volt lakás, hát ide pályáztunk. Bement az irodára, mondta, hogy el akar jönni. Bizony, nem akarták elengedne, de akkor elővette az orvosi papirt, aztán nem tudtak szólni semmit. A meszelő asszony invitálna be a lakásba, pedig, jaj nincs ám rend, azért csak menjek, üljek le. Kinézek az ablakon, az ut felé kis kert, de nem virággal ültették tele, hanem kerti veteménnyel, olyan gondosan, szépen, mintha minden rögét kézzel morzsolták volna. Ma is huszonhárom család lakik ezen a pusztán. Nagy tyuktelepe van itt a gazdaságnak tojóstyukokkal, a lányok, aszszonyok többsége ott talál állandó munkát, a férfiak a gépeken, rakodásnál, növénytermesztésben. Egy lány megkeres havonta kétezerhatszázkétezernyolcszáz forintot, a rakodó férfi háromezerötszázatnégyezret is. Családonként ezerhétszáz öl háztáji földet is kapnak, ezen laginkább kukorica terem, kell a disznóknak, baromfiaknak. Sok kacsát, tyúkot tartanak. A gazdaság mérsékelt díjért fölszántja a háztáji földet. Kecsege-pusztának sincs jelzőtáblája, az országúiról csak annyit mutat a nyíl: Tamási állami gazdaság. Itt kell letérni Fomád felé. Ezek már nem állami utak, hanem üzemiek, mezőgazdaságiak, mennyit kellene még építenünk ilyenekből is, tervszerűen, támogatással, hogy az esős idők ne tegyék annyira tönkre gépeinket, ne hagyják veszendőbe menni a terményt. Elkanyarodunk egy halastó mellett — ezekből a vizekből merült föl valaha a puszta neve? — át a vasúti síneken, tovább a sima aszfaltozott utón, gazdasági épületek, lakóházak tűnnek elő. Fiatal pár megy át az utón, tőlük érdeklődöm. Úgy nézem, házasok, a fiú vállas, szőke, jól megtermett, rövid ujju nyitott inge látni engedi a tetoválásokat, nemcsak ábrák, hosszú szövegek díszítik mellét, karját. „Világ csavargója” Meg: „Én vagyok az anyám átka.” Ilyesfélék. Az asszonyka apró termetű, koromfekete hajú cigánylány, ebben a melegben is vastag, piros harisnyanadrágban. Kezében tokban jókora tőr. Meg is kérem mutassa meg. Kézi munka, agancsnyéllel, rézbetéttel, a pengéje — amint megtudom — ekevasból köszörülve. — Jószág mellett vagyok, ha az időm engedi, faragni szoktam — mondja a férfi. — Mit? — Pásztorbotokat, ilyesmiket. _ *** Kecsege-pusztán hatvan család lakik. A törzsgárda itt is cseléd volt az uradalmi időkben, aztán fölosztották a földet, a semmiből kellett jószágot, lovat, fölszerelést előteremteni, fizetni a juttatott föld törlesztését (kevesen emlékeznek arra, hogy az ujgazdák, különösen a volt gazdasági cselédek nagy része kifizette a juttatott föld árát), aztán ahogy növekedtek a terhek, visszaadták a földet az ujgazdák és állami gazdasággá alakult Kecsegepuszta. Most diszbokros, fás, szép parknál kötünk ki, előttünk modern házak sora. Kétlakásos épületek, ez a sor kétszobás, összkomfortos lakásokkal. Természetesen működő fürdőszobával fölszerelve. Járda, szép kerítés, az ajtóig a beton mellett virágok, a kertben mintaszerűen vetemények ágyásai. Viz, villany, tehát televízió, rádió, sokféle háztartási gép van a pusztán, alsó tagozatos iskola egy férfitanitóval és egy leánnyal, a fiatalság egy része Tamásiban dolgozik, de itt lakik. Hétköznap van autóbuszjárat, ünnepnap nincs. Csak a munkaerőt szállítja a busz, az embert nem. Most, déli szünetben férfiak, asszonyok jönnek a puszta közepe felől, mindkét kezükben egy-két fagylalttölcsér, minden héten rendszeresen, ugyanabban az időben kijár egy magáncukrász magánautójával, magánfagylaltjával. Megéri neki. Boltja is van a pusztának. Vezetője kereskedelmi szakérettségis fiatalember, nemrég szerelt le, a választékra sem panaszkodik. Van két hűtőszekrényük, külön a húsárunak, külön a tejterméknek. Elég is, mert amit hoznak Tamásiból, hamar elfogy. Kenyeret naponta kapnak, most már töltelékárut is, rendszeresen májat, tejfölt, túrót. A kis bolt forgalma átlagosan havi százötvenezer forint. Ennek nagyjából a fele az élelmiszer ára, fele az italé. Tartós fogyasztási cikkeket nem árusítanak. *** Mióta Siófoknál lekanyarodtunk az útról Tamási felé, majd minden kilométernél rakott teherautók jöttek velünk szembe. Pótkocsival hozták a jószágok tömegét. Ságvámál majdnem . nyakonöntött vödörrel egy férfi, aki a teherautón álló marhákat frissítette: az útról zúdította rájuk a vizet. De vittek disznót is, birkát is, nyulat kivételesen nem láttunk. És ahonnan ez a rengeteg hús áramlik az országba, ott gyakorlatilag soha nem lehelt friss húst kapni. Csak ha. sátoros ünnepen a gazdaság jutta, vagy ha maguk vágnak. Nem mintha megoldhatatlan volna. Hiszen van már előrecsomagolás a világon, a pusztai boltnak van villanya, hűtőszekrénye és a hűtőkocsik szállítást is alkalmazzák már hazánkban is. De valami feledéjkenység vagy más ok miatt a hústermelő pusztákon és a kis falvakban nincs hús. Szépen lehetne élni Kecsegén. Az ut jó, még a szórakozást is meg lehet találni a közeli Tamásiban. És, amint mondtam, éppen vasárnap nincs autóbusz Tamási felé se. A boltvezető fiatalember kint fekszik a szép parkban, leteritett pokrócon és hallgatja a táskarádiót. A jószággondozó fiú pedig kiül az istálló elé és rézveretes tőrével botokat farag. Sípos Gyula A fejlődő Szoboszló HAJDÚSZOBOSZLÓ, Haj. du-Bihar megye — „Azon a bizonyos napon reggel hat óra körül a lyuk megindult, majd a viz- és gázhozam fokozatosan nőtt, és hozzávetőlegesen egy óra múlva már körülbelül 14 — 20 méterig vert fel az iszapos viz, sőt nagyobb lökés mellett az a toronytetőig is emelkedett.” Győri M^jetkó István furómester emlékszik igy az éppen félévszázados eseményre. 317 napos fúrás után elkészült az egyes számú hajduszoboszlói hévízkút. Hajdúszoboszló, a vásártér és a Bánom-szőlőskert közötti eredményes fúrások révén most már nemzetközi hírű fürdőhely. Az egykori eredményes fúrásnak köszönheti várossá válását. S ez a félévszázados szenzáció ma is létezik, évente egymillió vendéget vonz. Nemcsak a reumások találhatnak itt gyógyulást, a gyógyvízzel jó eredménnyel kezeltek több ontmeszesedéses beteget is. PASADENA — Amerikai és szovjet fizikusok egy uj űrrepülési technikát javasoltak melynek során igazolni fogják a gravitációs hullámok létezését és különböző kozmikus eseményeket tanulmányoznak. A csillagá szatnak egy uj ága alakul ki: a gravitációs asztrológia. Olyan jelenségeket vizsgálnak mini például a világűrben történő „balesetek” amikor két csillag összeütközik. Dr. Kip S. Thorne elméleti fizikus, a California Institute of Technology profesz szóra és Vladimir B. Braginsky a Moszkvai Állami Egyetem pro fesszora javasolták a közös programot. A program rendki vül pontos órákat követel. Ezek tervezésén most dolgoznak. A kísérletet az teszi aktuálissá, hogy jelentős kozmikus esemé nyekre, mint például két csillag összeütközése, csak ritkán kerü sor. A tudósok szerint ha mosi nem kezdik el a programot akkor legalább tizévig ismét nen kerül sor ilyen eseményre. A gravitációs hullámoka először Einstein jelezte, elméid kutatásai alapján. A fizikuso elméleti fejtegetésekből indulna ki: csupán hipotézis volt, hog ilyen hullámok léteznek. A gravitációs erők három fő
