Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-01 / 14. szám

2. OLDAL magyar híradó MAGYAR HERALD Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Himök) New Brunswick. N. J. Perth Amboy Herald (Hiradó) Perth Amboy. N. J., Free Press( Szabad Sajtó) Passaic. N. J.. Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Hiradó) Trenton, N. J. és Hungarian News (Bethlehemi Hiradó) Bethlehem. Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Paata cim: Mail Addraaa: P. O. Box 27. Nsw Brunswick N. J. 01903 Irodánk elme — Office Address: 216 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK. N. J. 01901 Szerkesztőség cime: — Editorial office. 222 Amboy Avenue, Metuchen. N. J. 08840 Telefonsam: (201) 548-1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES. Editor Előfizetési éra: egy érre $15.00; fél étrre $8.00. Subscription: $15.00 per year; $8.00 for Vi year. Külföldre $20.00 egy érre. Foreign Countries $20.00 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. Second class postage paid at New Brunswick. N. J and at additional mailing office Washingtoni levél írja: SPECTATOR Hubert Horatio Humphrey többek között arról hires, hogy 18 órás napi munkaideje van. Az utóbbi időben azonban nem emiatt került az érdeklődés középpontjába. A demokrata párt elnökjelö­lése során egyre többen vetik fel, léma. Amennyiben nem indul mint elnökjelölt, mindenki biz­tosra veszi, hogy Minnesota államban újraválasztják. Szená­tornak. A többségi vezér posztját is könnyen megszerezheti, állapí­tották meg a politikában járta-Hubert Humphrey, a nem pályázó ,Jelölt’ hogy ő lenne a párt legesélyesebb jelöltje. Lenne... De idáig nem indult. Sőt. Többször is kijelen­tette, hogy nem is kíván indulni. Sokak szerint Humphrey az egyetlen ember, aki indulhat a szenátorságért, a kongresszus többségi vezére, valamint az Egyesült Államok elnöke poszt­jaira — valamennyire, együtt. A szenátorsággal nincs prob­sok. Tehát marad az elnökség. Azonban Humphrey idáig nem indult az előzetes választá­sokon. Humphrey a múltban há­romszor kérte a demokrata pártot, hogy őt jelöljék az elnök­ségre. Kétszer elutasították — saját pártja. Nemrég azt mon­dotta, hogy amennyiben a párt nem talál éppen más vezért, akit az elnökségre jelöl, hajlandó lesz indulni. Legutoljára azonban ezt mondotta: hajlandó aktivan is résztvenni a kampányban. Humphrey 22 éve tagja a szenátusnak. Többször volt alel­­nöke is a szenátusnak. „Elhatároztam, hogy ezentúl az ut széléről nézem az esemé­nyeket” — mondotta nemrég Humphrey, majd igy folytatta: „amikor kampányoltam saját magamért, sokan csak ezt mondták: ,Na nézd csak, ez megint indul...’, elegem volt ebből. Sértett. Kértem pénzt és kértem támogatást, kértem, hogy rám szavazzanak és kértem mindent. Azután igy szóltam magamhoz: Nem, elegem volt, sérti a büszkeségemet az egész.” Ma azonban más a helyzet. • Ma egyre több cikk jelenik meg arról, hogy a demokrata párt igazi „jelöltje” éppen az lehetne, aki tulajdonképpen nem is jelölt. Egyre több közvélemény-kutatás mutatja, hogy Humphrey nép­szerű. Legutóbb a legerősebb ame­rikai szakszervezetnek Floridá­ban tartott gyűlésén számos szakszervezeti vezető is kifejezte azon véleményét, hogy Humph­rey lenne a jelöltjük. Egyikük ezt mondta: ,,Ha Hubert indul, ő lesz az Egyesült Államok következő elnöke.” Ma még a liberálisok is, akik valamikor visszautasították, csak várják, hogy mégis indul. Humphrey legutóbb igy rea­gált, amikor egy újságíró meg­kérdezte őt: „Ez az életem iróniája. Egyik leghihetetlenebb tapasz­talatom. A múltban, amikor nagyon nagy szükségem volt az, emberekre, hogy segítsenek, csak nehézségekbe ütköztem... Ma azonban jobban bizom magamban, mint valaha is.” Változik Amerika álláspontja a Szovjetunióval szemben WASHINGTON - Edmund S. Muskie, Jacob K. Javíts és Abraham A. Ribicoff szená­torok legutóbb több kérdést vetettek fel az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió kapcso­latáról. Az amerikai külügymi­niszter, Kissinger maga is csak bírálatot váltott ki amikor a Szovjetuniónak Angolával kap­csolatos politikájáról szólt. Az Egyesült Államoknak a Szovjetunióval kapcsolatos kül­politikáját egyre többen birálják az elnökválasztási kampány kap­csán is. Kissinger nyilvánosan is és magánszemélyként is kijelen­tette, hogy a detente politiká­ja bizonyos értelemben veszély­ben van „Amennyiben a szov­jet kalandorpolitika (itt most Angolára is célzott) tovább folyik” — tette hozzá. Kissinger szerint amennyi­ben a Szovjetuniót nem ál­lítják meg ilyenirányú törek­vései megvalósításában, hamaro­san a Közel-Keleten és más területeken is sikerrel avatkoz­hat be. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti megegye­zés ugyanis elsősorban atomfegy­vereket érinti, amelyek világ­­katasztrófát okozhatnak. Kissin­ger és mások szerint, miköz­ben a detente politikája elhá­rította az atomháború közvetlen 35 MILLIÓS CSALÁS WASHINGTON — Nagyszabá­sú műkincshamisitást lepleztek le a hatóságok. Legalább 35 millió dolláros csalásról van szó. Az ügy magában foglal egy sor Dél-Amerikából származó műtárgyat amelyeket a vámható­ságok fedeztek először fel. Számos amerikai városban dolgoztak együtt a nyomozók, amig e nemzetközi műtárgyha­­misitó szervezetet leleplezték. New Yorkban sajtókonferen­ciát tartott Vernon D. Acree, a vámhatóságok képviseletében, és elmondotta, hogy 15 hónapja folyik a nyomozás. Egyelőre nem adta ki a neveket, mivel további nyomok után haladnak. A hatóságok dolgát az nehe­zítette meg, hogy a bűnszövetke­zet nem titkolta a tárgyakat amikor a vámon bejöttek, sőt, azokat eredeti, s értékes műtár­gyakként vallották be. Még a vámot is ennek megfelelően fizették. Mr. Acree felhívja a nagykö­zönség figyelmét, hogy óvatosak legyenek, amikor „eredeti” dél­amerikai műtárgyakat vásárol­nak Amerikában; ki tudja hány hamisítvány van már forgalom­ban. Viscount Montgomery, a népsze­rű ,,Monty”, a II. világháború hires angol főparancsnoka el­hunyt. veszélyeit, a Szovjetunió stra­tégiai és taktikai szempont­ból fontos hadállásokat épit ki, előretör, a hagyományos, el­­sorban a nemzeti felszabaditási és helyi harcok terén. Példaként többször hozzák fel Angolát. Ammenyiben viszont az erők egyensúlya igy változik, akkor ez a változás csak a Szovjetunió javára és az Egyesült Államok kárára történik. A birálatnál azonban van egy még nehezebb dolog is: s Kissingernek, valamint Amerika más vezetőinek ezzel kell szem­benézniük: ha ez igy van, ahogy mondják, mi legyen Amerika válasza? 106 amerikai ügyvéd tiltakozik BELGRÁD— Tito jugoszláv elnök egy petíciót kapott, amelyben 106 vezető amerikai ügyvéd követeli, hogy bocsássák szabadon Srdja Popovicot, egy belgrádi ügyvédet, akit március 10-én egy évi börtönbüntetésre ítéltek egy kijelentéséért, ame­lyet egyik ügyfele védelmében tett. Az Emberi Jogokért Harcoló Nemzetközi Liga elnöke, Jerome J. Shestack, közvetítette Titonak a petíciót. Mr. Popovic, az elitéit ügyvéd többek között statiszti­kákat idézett annak igazolásá­ra, hogy védence néhány negativ kijelentése Jugoszláviáról nem állt távol a valóságtól.

Next

/
Thumbnails
Contents