Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-03-25 / 13. szám
16. OLDAL ■ TA.'f-T r. T-t------ÓGAHIP ÜAY pAM MAGYAR HÍRADÓ I---I FELHÍVÁS I MAGYAR—AMERIKA i Barangolás Vas megyében melynek lakói hivatásszerűen vállalták az őrzést. Egy-egy dombhát lakói az ősidőkben vérrokonok voltak, egy óriási család, amelynek családneve a szer névadója lett. Tizennyolc község alkotja az őrség településszerkezetét s ez a tizennyolc község s ez a tizennyolc község Magyarország népi építészetének, néprajzának, népi hagyományainak, muzeális értékeinek lelőhelye; olyan zárt néprajzi egység, amelyre hajdan kiváltságokkal felruházott őrtállók nemzedékei ráfaragták, ráé > építették, rákovácsolták a maguk ízlését, formai örökségét. Az Őrség, az őrtállók nemzetségei nem építettek sziklafalu várakat kiváltságaik őrzésére, nem akadtak közöttük Csák Máték, az őrségi nép a haza őrizetére vállalkozott, most pedig az évezredes szolgálat után a népi örökséget őrzi. Az őrségi falvak egyes szerei, mint mondottuk, fából épültek kerttel, karámmal, tágas udvarral, szántóföldekkel. Békeidőben hagyományos mezőgazdasági tevékenység folyt ezek körül a favárak körül, amelyek hadi időben jó szolgálatot tettek a védelemben. A látogató, aki az Őrséget felkeresi — s. hála a szerencsés kézzel végzett idegenforgalmi propagandának, egyre többen keresik fel mind Magyarországról, mind Európa sok országából —, mindenekelőtt a táj sajátos hangulatával ismerkedik meg. Ez a táj majdnem érintetlen, a mezőgazdasági művelés alatt álló szántók nyugalmas ritmussal illeszkednek az erdők, rétek, legelők rendszerébe. Az a kifejezés, hogy festői táj, talán nem is eléggé kifejező az őrségi tájat szemlélve, túlságosan gyakran használta fel és el a jelzőt az irodalom, ennélfogva nyugodtan I mondhatjuk, hogy az őrségi táj | több mint festői. Az érintetlen táj és az ősidők óta itt tanyázó ember együt! télésének jegyei alkotják az [őrségi tájkép egyedülálló sajátosjságát s persze, maguk a szerek j... Ahány beépített dombtetőt I számlál egy község földrajzi j alapterülete, annyi szerből áll az [őrségi falu. Őriszentpéter, a[ melyet az Őrség székvárosának [tartanak, noha nem város, nyolc (szerből áll, nyolc dombra épült, ja második legnagyobb szeri település pedig, Szalafő, hét dombra, mint Róma. S micsoda szép zengzetes nevük van a szereknek: Galambszer, Alszer, Baksszer, Piharszer, kovácsaazzal a szép eltökéltséggel őrzi és Templomszer. A hét dombra épült Szalafő leghíresebb szere a Pityerszer, ahol a szeri életmódot megőrző szabadtéri néprajzi muzeum mutatja be a szerek népének ősi életmódját, építkezését, szerszámait. De ne legyünk egyoldalúak, vegyük szemügyre Kőszeget is, amely Sopron és Szombathely közé ékelve, hosszabb távú pihenésre csábitó városka, s valóságos turisztikai gócponttá nőtt. Beszéljünk Bükfürdőről, erről a kis vasi falucskában kialakult gyógyfürdőhelyről, amelynek napjainkban az országhatáron túl szinte nagyobb hire van, mint a határokon belül. Ehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy Bük a nyugati határhoz legközelebb fekvő klimatikus gyógyhely, s tegyük hozzá azt is, hogy a Rába mentén még számos kutató fúrás kecsegtet hasonló gyógyértékű forrás felfakadásá-SZÖMBATHELY, Vas megye — Vas megyébe készülődve. Vas-megyei országgyűlési képviselőknek föltettük a kérdést: van-e Vas megyének olyan egyedülálló sajátossága, amely sehol az országban nem ismétlődik, amelyhez fogható Magyarországon nem található, amit akár a megye jelképének lehetne tekinteni? A honatyák össze se néztek, egyszerre vágták ki a választ, mintha betanulták volna: A szerek, amelyek a Magyarország nyugati határán elhelyezkedő megyének a határra tekintő, a határral szomszédos és jobbára párhuzamos dombsorain épült, ősi emberi települések, amelyek többek között arról nevezetesek, hogy lakóik a honfoglalás óta nem változtatták lakóhelyüket. Ezer évnél régebben irtották ki az erdőket ezeken a dombhátakon, hogy az irtáson felépítsék a szerekre sajátosan jellemző faházakat, egy-egy családi váracskát, arjVv í rfvrl/ .'rr.h^iu val, s akkor pedig a távoli jövőtől máris a közeljövő megvalósuló feladatai közé kerül egy olyan fürdőhelyvonulat megteremtése, amely mintegy kaput nyit a magyarországi gyógyvizek gazdag és változatos rendszeréhez. Hosszú, országjáró utazásunk vége felé egységes és megnyugtató képpel zárhatjuk a vasi krónikát, a nyugati határmegye ássál a szép eltökéltséggel őrzi és ápolja gyönyörű, tágabb otthonát, amellyel az ősi szerek lakói a honfoglalás óta. Kristóf Attila Citeradivat SZEGED — Rohamosan tért hódit a citera divatja — állapították meg Szegeden, az ország egyedüli hangszerkészítő vállalatának szakemberei az évről évre növekvő megrendelésekből. Egy évtizede még csak néhány százat készítettek, a* idén pedig már hatezer hangszi|r kerül le a gépesitett futószalagokról. Sokan lakásdisznek is használják, a lucfenyőből és jávorfából készülő, natúr szin ben fényezett, viszonylag olcsó huros hangszert. REGÉL A MÚLT A VADREGÉNYES FALUCSKA SZÍ RÁK, Nógrád megye — A cserhát Hegység vadregényes vidékén fekszik Szirák, Nógrád megyei falucska. Az ősi település avar és árpád-kori emlékeit a balassagyarmati Palóc Muzeum őrzi. Egykor mezőváros, a későbbi időben járási székhely. A falu 16. századi lakossága hamar elfogadta Luther tanait, Először egy kisebb templomot épitett arra a helyre, ahol korábban johanista zárda állt, majd később Mária Terézia külön engedélyével épült meg a mai templom és nyert felszentelést 1788. október 28-án. A copf stilusú, kecses tomyú templom boltíves belsejében az erkélyfalon ma is ott láthatók az egykori patronáló nemesi családok, a Róth, Teleki és Dégenfeid-családok címerei. A templom építésekor, az alapok ásásánál egy szobrocskát találtak, amelyet megőrzése érdekében a templom falának délkeleti élébe építettek be. A történészek feltételezése szerint az un. ,,Bafomet”-tel van dolgunk, amelyet a johanniták a Szentföldről hoztak magukkal és amely körül annak idején komoly inkviziciós per folyt. A betűk állítólagos titkos értelme: Jehova házának kulcsa. Az ugyancsak figyelmet érdemlő hatalmas oltár a szószékkel és két keresztelő medence a háború alatt megsérült s azokat mostani egyházfelügyelőnk. Bacsur Pál népművészi érzékkel hozta szépen rendbe. Kriptát emelt édesanyja, Wattay Borbála emlékére az áldozatos lelkű Telekiné, Róth Johanna. Ez szolgált a Teleki és Dégenfeld családok temetkezési helyéül is. Ide temették el Teleki Lászlót is. Sajnos a második világháború végén nem egészen tisztázott oknál fogva három napig tartó tűz során a kripta alagsorában levő koporsók m, _ égtek, köztük Teleki Lászlóé is. Földi maradványait más még fellelt csontokkal együtt helyeztek közös koporsóba. A kripta földszinti helyiségében, amely ma ravatalozóul is szolgál, svédgránit-tábla hirdeti a nemzet kegyeletét. Körötte hét életnagyságu női szobor fejezi ki a gyász fájdalmát. Telekiné és édesanyja emlékét őrzik gyülekezetünk szép úrvacsorái kegyszerei is. Érdemes megnézni az állami gazdaság irodáit magába foglaló szép Róth-, Teleki-, Dégenfeld-kastélyt is. Breuer Oszkár ZSINDELYTETŐS CSÁRDA PÁSZTÓ, Nógrád megye — A pásztói Béke Termelőszövetkezet festői környezetben, a 21-es ut mentén, a Cserhát lábánál zsindelytetős, a környezetbe szépen illő, hangulatos csárdát épit. A beruházáshoz a Belkereskedelmi Minisztérium 1,5 millió forinttal járul hozzá. A jövő év áprilisában nyílik az uj vendéglátóhely, amelynek szomszédságában, a tervek szerint, a Nógrád megyei idegenforgalmi hivatal húsz faházat épit majd fel. TERJESSZE LAPUNKAT Az Amerikai Egyesült Államok fennállásának 200. évfordulóján fordulunk mindazon írókhoz, költőkhöz és esztétákhoz, akik e hatalmas országban magyarul is Írnak, ezzel szolgálva az itt élő magyarajku lakosság irodalmi, kulturális és történelmi érdeklődését, ápolva az óhaza iránt való eszmei együvétartozást, ugyanakkor kifejezve befogadó uj hazánk iránt való nagyrabecsülésünket, hogy gyümölcsöző kapcsolatot teremthessünk Nyugaton működő, hasonló célú irodalmi körökkel, nemkülönben a Budapesten székelő Magyar írók Szövetségével — e célból megalakítjuk a Kossuth Irodalmi Kört. A Kör tagja lehet bárki, aki az Egyesült Államok területén él, és bármilyen jellegű, főleg magyar nyelvű szépirói tevékenységet folytat. A Kör célja, hogy publikáljon magyar, illetve angol nyelven olyan szépirodalmi, történelmi, esztétikai műveket, amelyek színvonala alapján azok megjelenése szolgálja a magyar kulturértékek ápolását. A Kör tagjai tagdijat nem fizetnek. A művek megjelentetésének költségeit állami cs magánszemélyek adományaiból finanszírozzuk. A Kör úgy működik, hogy évente belépti díjas előadásokat rendez, ahol az igényeknek megfelelően irodalmi kulturális (humoros, táncos, énekes), történelmi tárgyú előadásokat szolgáltat. A Kör kulturális megújhodás céljából csere-programokat tervez a londoni Szepsi Csombor, bécsi Bornemissza, a hollandiai Mikes Kelemen Körrel, valamint az élő, magyar irodalom, kultúra kimagasló képviselőivel az óhazában. A Kossuth Irodalmi Kői teljesen kötetlenül, de tervszerűen, alapszabály nélkül, de s megjelenésre váró munkák lelki ismeretes előkészítése melleti működik. Király László Erik Roman Mindenemmű információ, je lentkezés vagy adomány < következő címre küldhető: Dr. Király László 21 Balmforth Ave. Danbury, Conn. 06810
