Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-08 / 2. szám

4. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ LIBANON KÖZPRÉDA? BEJRUT — lángokban áll, a Közel-Kelet és a hozzá közelesc térség városai máris megpróbál­ják megkaparintani maguknak a hamvakból az örökséget. Athén volt a leggyorsabb. Nagy hűhót csapott akörül, hogy harminc amerikai cég a görög fővárosba menekült. Arról nem esett szó, hogy az esetek többségében csak átmeneti átköltözés volt ez. Amman, Jordánia fővárosa az irodaépítés ,,boom”-ját éli meg, de egyre drágább a lakbér, olyan kereskedelmi szolgáltatá­sok pedig nem találhatók itt, mint amilyeneket Bejrut nyúj­tott. Damaszkusz talán menedé­ket nyújthatna néhány gazdag libanoninak, de a jelenlegi balol­dali kormányt ismerve, ez csak átmeneti jellegű lehet. Kairónak vannak esélyei, hogy visszanyelje régi előkelő helyét, az egyiptomi kormány meg is kísérli, hogy idecsalogas­sa a külföldi cégeket. Bahrein ma még csak kis üz­leti központ, de máris sok bankot és kereskedelmi ügynök­séget vonz. Közel akarnak kerülni ezek az Arab-öböl piacá­hoz. A Concorde is le fog szállni itt nemsokára. nincs joguk ahhoz, hogy egy csa­ládot tönkre tegyenek. Talán ki­nyílik a szeme és visszajön hozzám” — mondotta Bear. A MAKACS JAPÁN „KOPÖ” MRS. FORD UJ PORTRÉJA FELESÉGÉT ELVETTE A TEMPLOM CARLISLE, Pa. — Robert Bear bepereli temoloma presbi­terjeit — hogy visszanyelje fele­ségét és hat gyermeke't —, akik szerinte elidegenítették családját tőle. A 46 éves Bear 40.000 dollár kártérítést is követel, mert fele­sége nem tudta a burgonya-ültet­vényt megfelelően üzemeltetni. A „Mennonite” templom presbiterjei kiközösítették Beart 1972-ben, mert bírálta a vallás dogmáit és tanításait. Állítólag feleségének is megparancsolták, hogy tagadja meg férjét. Bear bírósági végzésért folya­modott a kitagadás megszünte­tésére. Bear kijelentette, hogy a templom megsértette vallássza­badsági jogát és ezért most egyedül alszik egy nagy és hideg farmházban. Ez a templom körülbelül 500 taggal rendelkezik Amerikában és Kanadában. A templom szintén az alkotmányra hivatko­zott, mely szerint polgári bíró­ságnak nincs joga beleszólni a templom tanításába és a vallás gyakorlásába. Bear tisztában van azzal, hogy ha meg is nyeri a pert, nem valószínű, hogy a templom alkal­mazkodik a végzéshez. „Abban reménykedem, hogy feleségem rádöbben, hogy a templom tanítása nem helyes és A RAJNA—DUNÁ­KÉT TENGERT PÁRIZS — Az Északi-ten­gert a Földközi-tengerrel és a Fekete-tengerrel kötné össze az a két csatorna, amelynek építését most tervezik. A Rajna és a Rhone közötti csatorna az egész Ruhr-vidéket érinti, amely Euró­pa első számú nehézipari köz­pontja, s az északi-tengertől köz­vetlenül jutnának el a hajók Marseille közelében a Földközi­tengerhez. Giscard d’Estaing francia elnök nemrég vázolta fel a nagyszabású terv körvonalait. A 140 mérföld hosszú csator­na, amely a Rajnát és a Rhone-t köti össze, 1985-ben kerül befe­jezésre. Az elnök hangsúlyozta, hogy ez a csatorna az európai orszá­gok „gazdasági és geo-politikai randevúját” jelenti, s egy hatal­mas lépést a fokozottabb gazda­sági kooperáció terén. RHONE-CSATORNA KÖTNE ÖSSZE A Rajna és p. Duna 65 mér­­földes csatornája még előbb, 1984-ben készül el, nyugatnémet beruházások eredményeképpen. Ez a csatorna 65 mérföld hosszú lesz és lehetővé fogja tenni, hogy •az Északi-tengertől a hajók a Fekete-tengerig jussanak el anél­kül, hogy az egész kontinenst megkerülnék. | A Rajna—Rhone-csatoma, í amely a hosszabbik, 24 lépcső építését követeli meg, mivel a szintkülönbség a két folyó össze­kötendő pontjai között 264 méter a tengerszint felett. A csatorna építése 5,6 billió frankot igényel. 1000-től 3000 tonnásig teijedő hajók lesznek képesek úszni rajta. Marseille máris fellendülő kereskedelmi életet élvez, amennyiben a Szuezi-csatorna megnyitása jelentősen befolyá­solta a kikötői forgalmat. A város közelében levő Fos hatal­mas ipari központjától egy csa­tornát építenek a Rhone-ig, amelyet 1979-re fejeznek be. Ezáltal a Marseille-Fos komple­xum közvetlenül össze lesz kapcsolva a Ruhr-vidékkel, ami-TOKIÓ — Meneküljetek, időzített bomba van a kocsiban! — kiáltotta a bank pénzszállító autója mellé kanyarodó fehér motorkerékpáros rendőr Tokió közelében, Fucsu városkában. A gépkocsivezető és négy kí­sérője szót fogadott. Menekült. A szállítmányt a figyelmeztető rendőrre hagyta, aki — kirabol­ta az autót. Egymillió dollárnak megfe­lelő összeggel távozott. Az eset 1968. december 9-én történt. Az ügy felderítésével megbí­zott Jasuo Ishikawa felügyelő azóta nem vette ki szabadságát. 2553 napig kutatott. Tízezer ki­lométert utazott. Húszezer ház­ban, hivatalban járt. 116 ezer embert kérdezett ki. A készített jegyzőkönyvek magassága több méter. Most már az ötletes rabló nyugodtan felfedheti kilétét: ugyanis a japán törvények értel­mében már nem büntethető, mert bank- és pénzrablásra az elévülési idő hét év. A tokió televízió bejelentette: ha a tettes jelentkezik, a nézők­nek bemutatják, méghozzá „ke­rékasztal” beszélgetésen a ma­kacs felügyelővel. HALDOKLIK A FÖLDKÖZI-TENGER íme a ,,hivatalos” portré az el­nök feleségéről amelyet a Fehér Ház bocsátott ki. A fényképet múlt év novemberében David Hume, a Fehér Ház hivatalos fényképésze készítette. TERJESSZE LAPUNKAT BARCELONA — „Haldok­­lik a Földközi-tenger” — jelen­tette ki Jacques Cousteau, a, világhírű francia óceánkutató, akinek a „A tenger titkai” című sorozatát éppen ezekben a hetekben sugározza a televízió. A tudós szerint a Földközi-ten­ger élővilága felére csökkent az utóbbi években, s a legtöbb part­szakaszon nincsenek már sem halak, sem növények. Cousteau úgy véli, hogy néhány évtizeden olyan városokat, mint Barcelo­na, Nizza cs Genova, mivel addigra a Földközi-tenger „meghal” és vizében csak fertőző vírusok és baktériumok léteznek majd. A francia kutató drámai kijelentéssel fejezte be fejtegetéseit: „Ami ma a Föld­közi-tengerben történik, meg­mutatja, mi történik majd később a nagyobb tengerek­kel”... kor a Rajna és Rhone közötti nagy csatorna elkészül. Közgazdászok számitgatják, hogy kifizetődik-e majd annak idején a csatorna építésének hatalmas beruházása? Amennyi­ben a csatorna használati diját számítják, akár száz évre is szükség lehet, mire a költségek megtérülnek. Amennyiben azon­ban az ipari fejlődés felgyorsulá­sát, a növekvő munkalehetősé­geket és egyéb tényezőket is tekintetbe veszik, akkor a beru­házási költségek többszörösen megtérülnek, s évtizedek alatt. Sokan úgy becsülik, hogy ez a hatalmas méretű tervezet egymillió munkásnak biztosit lehetőséget a jövőben. A Duna—Rajna-csatornával együtt először a történelem során Európa különböző országait viziut fogja összekötni.

Next

/
Thumbnails
Contents