Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-08 / 2. szám

2. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ MAGYAR HERALD Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hirnök) New Brunswick, N. J. Perth Amboy Herald (Hiradó) Perth Amboy. N. J., Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J„ Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Hiradó) Trenton, N. J. és Hungarian News (Belhlehemi Hiradó) Bethlehem, Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Posta cim: Mall Address: P. O. Box 27, Now Brunswick N. J. 08903 Irodánk elme — Office Address: 21« SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK. N. J. 08901 Szerkesztőség cime: — Editorial office. 222 Amboy Avenue, Metuchen, N. J. 08840 Telefonszám: (201) 548-1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES, Editor Előfizetési ára: egy évre $15.00; fél évre $8.00. Subscription: $15.00 per year; $8.00 for Vi year. Külföldre $20.00 egy évre. Foreign Countries $20.00 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. Second class postage paid at New Brunswick, N. J. and at additional mailing office Washingtoni levél írja: SPECTATOR Karácsony és újév Was­hingtonban is a számvetések időszaka. Ilyenkor, valamennyi elnökválasztás előtt a washing­toni politikai aréna nagy változá­sai kezdődnek. A szövetségi kormány fajának öreg levelei elkezdenek hullani, ősz helyett télen. Ilyenkor a magasrangu hivatalnokok és államférfiak is gondolkozni kezdenek saját ma­gánéletükről, személyes ambí­cióikról és csalódásaikról. Az idei karácsony körül, szintén ez történt Washingtonban. Már jóval az előzetes válasz-; tásokat megelőzően, a kormány felbomlási folyamata megkező­­dött, amikor az alelnök, Rocke­feller, közölte, hogy nem kíván Ford alelnökeként indulni a választásokon. A szenátus re­publikánus vezére, Hugh Scott, Pennsylvániából, szintén közöl­te, hogy nyugdíjba vonul. Az elmúlt évek során a Szenátus és a Kongresszus képviselői közül többen mond­tak le mint valaha is, Ford elnök pedig nemrég leváltotta hadügy­miniszterét és a CIA igazgatóját. Morton, kereskedelemügyi miniszter lemondott, s szintén lemondott David Bruce az Egyesült Államok NATO nagy­követe. David Packer, a Repub­likánus Párt pénzalapjának ke­zelője szintén lemondott, s Kissinger ügyei sem a legjobban néznek ki ami hosszabb további pályáját illeti miniszteri rang­ban. Ilyen körülmények közepette senki sem látja világosan, hogy mi fog történni, nincs egyértel­mű belpolitika és külpolitika és nincs elég megbízható informá­cióforrás a legmagasabb kor­mányszinteken. Ford elnök Kínában, a Fülöp-Szigeteken és Indonéziá­ban járt, de látogatása okait a vendéglátó országok vezetői sem látják tisztán, nem beszélve saját kormányáról, amely túlságosan aggódik olyan konkrét ügyek miatt mint az adóügyek, az iskolásgyerekek buszai, abortusz infláció, munkanélküliség... és ki tudja hány hasonló probléma a hazai színtérén. Magasabb körökben újab­ban divatossá vált, hogy vezetők, mint a nemrég leváltott hadügy­miniszter, Schlesinger, vagy a CIA igazgatója, Colby, nyilvá­nosságra hozzák állítólagos ma­gánvéleményüket, amelyben éle­sen kritizálják a legfelsőbb köröket avagy olyan kompromi­­táló adatokat hoznak nyilvános­ságra mint például a CIA illegális tevékenységeit bizonyító anyagok. A Ford-kormányzat igy nem­csak a Kongresszussal álL „harcban” hanem azt komoly támadások érik saját „kollégá­ik” oldaláról is. Szintén komoly problémái vannak a Ford-kormányzatnak az Egyesült Nemzetekkel kap­csolatban. Az újonnan kineve­zett amerikai ENSZ nagykövet, Pat Moynihan élesen kikelt az ENSZ-ben általánossá való Ame­­rika-ellenesség ellen, s e téren oly messzire ment, hogy provokálta a Szovjetuniót, támadta a .Harmadik Világ képviselőit, de még a főtitkárt is megbotránkoz­tatta. Moynihan éles kritikája kel­lemetlen helyzetbe hozta Fordot és Kissingert, akik úgy vélik, hogy ENSZ nagykövetük túlsá­gosan messzire ment. A jöyő év világpolitikájában a közelgő személyi változások je­lentősek lehetnek. Amerikában egy nem-választott elnök, egy megosztott Demokrata Párt és mások vetekednek az elnöki és alelnöki pozíciókért. Kínában pedig a Párt elsőtitkára beteges­kedik. De nem kevésbé vannak bajban a nyugat-európai veze­tők, Angliában Wilson, Francia­­országban Giscard d’Estaing és az NSZK-ban Schmidt kancel­lár, akik képtelenek az inflációt és a recessziót megállítani és nem tudják biztosan, hogy a kapitalista rendszer tuléli-e a jelenlegi válságot. Annyi bizonyos, hogy az „öregek” távozóban vannak, ugyanakkor nem látható, hogy egy erőteljes uj politikusnemze­dék váltja fel őket. TOVÁBBI ADÓCSÖKKENES VÁRHATÓ IDÉN WASHINGTON - Az ame­rikaiak idén jelentős adócsökke­nésre számíthatnak, mondották a kongresszus és a kormány kép­viselői. Ford elnök maga is kijelen­tette, hogy idei „State of Union” beszédében jelentősebb adócsök­kentéseket fog javasolni. Richard Cheney, az elnöki iroda vezetője nemrég megerősítette ezt a tervet. McFall kaliforniai képviselő azt nyilatkozta, hogy a Kong­resszus körülbelül az év közepére egy jelentősebb adócsökkentést javasolhatna, amennyiben arra szükség lesz. A jelenlegi adócsökkentés ugyanis csupán ideiglenes, s további lépésekre van szükség ahhoz, hogy az adók összege ne emelkedjen. A tavalyi adócsökkentés ösz­­" szege 17 billió dollár volt, amely körülbelül 2—6 dollár közötti csökkenést jelentett hetenként a legtöbb dolgozó esetében. Ford elnök azt javasolta, hogy idén 28 billió dollárral csökkentsék az adókat. MEGSÉRTETTÉK AZ OROSZOK A SALT EGY]DW j I&NYT? WASHINGTON - Az úgy­nevezett FEGYVERKEZÉSI és LEFEGYVERZÉST ellenőrző ügynökségnek a volt vezetői, William C. Foster és Gerard C. Smith az elmúlt héten kérték Ford elnököt, hogy adjon ki egy „fehér papirt”, tisztázó jelentést azon a köztudatban keringő felfogással szemben, hogy a Szovjet megsértette-e a jelenleg érvényben lévő (Arms Control and Disarmament Agency) volt vezetői aggodalmuknak adtak kifejezést a nagy közönség között hallható vádakkal kapcsolatban, mely szerintük nemcsak, hogy helyrehozhatatlan kárt okoz a szerződéseknek, hanem a fegy­verkezés bármilyennemű jövő­beni ellenőrzésének. A vádak, miszerint a Szovjet­unió megsértette az 1972-es SALT egyezményt, a Kongresz­­szusban hangzottak el, és korábbi magasrangu tisztviselők is hasonlóan nyilatkoztak, mint például Melvin R. Laird, volt hadügyminiszter. Henry Kissinger, külügymi­niszter, Donald Rumsfeld, ha­dügyminiszter és ennek elődje, James Schlesinger ezzel szemben azt állítják, hogy semmi bizonyí­ték nincs arra, hogy a Szovjet megsértette volna az 1972-es SALT egyezmény bármely Írott pontját. KÍNA SZERINT A SZOVJET ÉS AMERIKA HÁBORÚT AKAR TÓKIÖ — A kínai kommunista vezetők szerint Amerika és a Szovjetunió egy iy világháborúra készülnek fel és kettőjük közötti fegyverkezési verseny olyan lázas gyorsasággal halad előre, melyre még nem volt példa. A hatalmában csökkenő Ameri­ka mindent elkövet, hogy megtartsa, amit lehet, mig a szovjet revizionisták el akaiják Amerikát érni, sőt szeretnék elkerülni. A Peking People’s Daily lap szerint annak ellenére, hogy a két nagyhatalaom háromszor is megegyezett bizonyos nukleáris fegyverkezési limitálásban, mé­gis mindegyik megegyezést a gyakorlatban még nagyobb ha­tású nukleáris fegyverek gyártá­sa követte. Foster és Smith szerint az elnöki nyilatkozat nagy szolgála­tot tenne abban az irányban, hogy visszaállítsa a polgárság bizalmát abban az irányban, hogy Amerika képes ellenőrizni a fegyverkezéssel kapcsolatos szerződéseket, illetve azok meg­tartását. Az 1972-ben kötött megállapo­dás 1977-ben jár le. A Ford kormány próbálkozik a szerző­dés meghosszabbításáról is a támadó nukleáris fegyverekre való kiteijesztéséről tárgyalni. IRÁN: FIZESSETEK VAGY NEM LESZ OLAJATOK... WASHINGTON - Az im portált olaj ára továbra is emel­kedni fog, s ha az amerikaiak­nak nem kell a drágább olaj, keressenek más energiaforrá­sokat — mondotta Irán amerikai nagykövete. „Nem kell olajat vásárolnia Amerikának. S ha az európaiak nem akarják, nekik sem kell. Ha az árát túlságosan drágállják, miért nem néznek más energia­­források után? „így nyilatkozott Ardeshir Zahedi nagykövet, egy vezető amerikai hetilapnak. Zahedi szerint az olajforrá­sokkal rendelkező országokat okolják az áremelkedésekért, holott a nyugati országokban az infláció az olajat produkáló országok gazdasági életére nega­tiv hatással van. A nagykövet javasolta, hogy az élelmiszerek és egyéb létfon­tosságú termékek árát az olaj árával kellene összhangba hozni: ha például a cukor és gabona ára emelkedik, akkor az olajé is emelkedni fog, ha csökken, akkor az olaj ára is csökkenni fog: „Mindnyájan ugyanabban a cipőben járunk” — mondotta Zahedi, Irán amerikai nagy­követe. FELGÖNGYÖLÍTI TITO AZ ELLENZÉKET BELGRÁD — Egy évig tartó bírósági eljárások eredménye­képpen Jugoszláviában vagy 200 személyt ítéltek börtönbüntetés­re, akiket a rezsim ellenségének tartanak. Közöttük volt Vladi­mir Dapcevic, aki Tito partizán társa volt, de később Moszkva mellé állt, amikor Tito szakított az oroszokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents