Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-19 / 8. szám
MAGYAR HÍRADÓ SZERECSENVADÄSZAT A NAGY-ALFÖLDÖN Irta: SIMA FERENC I;/ még a kct világháború között történt, odahaza Magyarországon. Wolff János uradalmi főintéző ur a homoki majorból kormányozta Pallavicini őrgróf ur több mint százezer katasztrális holdacskából álló, sövényházi birtokát. Az uradalmat csak eligazgatta valahogy a főintéző ur, azonban a nem is nagyon népes családja csak igen mérsékelten respektálta a kedves papa főintézkedéseit. így lett aztán, hogy Wolf Feri fiatal ur — aki a pesti ■ Sima Ferenc egyetemen tanulta volna az orvostudományt — többet törődvén az ányási dohányfűző menyecskékkel, mint az anatómiával — egyszer csak elkezdett kókadni fakulni. Gonda Móric uradalmi doktor ur igen csóválta a fejét, amikor leendő kollégáját végigvizsgálta a baj megállapítása céljából. — Ez bizony tüdőkutykurutty — mondta — mégpedig igen előrehaladt állapotban. Erre nem oryosság a homoki poszahomok pora, sem az ányási menyecskék szemérmes pillantásai. El kell menni, Ferikém, levegőváltozásra, mégpedig olyan messzire, amennyire csak a papa buxája megengedi. És mivel ilyen kivételes szükség esetén, igen indokoltan, a papa buxája gyorsan feltöltődött a grófi joszágállományból, egy hét se telt belé, már vitte is Ferit az express Párizsba, onnan meg hajó Egyiptomba. Fél évig süttette magát Feri az egykori fáraók napjával. Mikor aztán hazajött, nem győzték hallgatni a majorbéliek azt a sok csodát, amit Feri látott, meg tapasztalt ottan messzire. Pedig az mind igaz volt, mert hiszen Feri hozott magával a piramis sarkából egy kis kődarabot, egy múmia nadrágszijának a csatját, a Nílus partjáról hozott a Mózes bölcsőjéből egy sásszálat, meg egy méteres kis krokodilust, amelynek a tízszer olyan hosszú mamáját éppen akkor lőtte agyon Feri, amikor egy vigyázatlan szerecsengyereket ketté akart harapni. De az öreg Gonda doktort nem azért hívták azelőtt Goldsteinnek, hogy Feri ilyen mihaszna dolgokkal elterelje a figyelmét a lényegről. — Azt is lássuk csak Ferikém, — mondotta — hogy mit hoztál haza a papa pénzéért a tüdődben! Es alaposan meghallgata, kopogtatta, szutyogtatta a fiatal ur tüdejét. A vizsgálat eredményével nagyon meg volt elégedve. — Nagyszerű, Ferikém, teljesen meg vagy gyógyulva!... De azért nem fog ártani még egy kis utókura, már csak azért sem, hogy ez a pompázatos csokoládébama színed nagyon hamar le ne fakuljon. Még pár hónapra eredj ki a kiserdő tisztására napozni, ami azután úgy megerősíti a tüdődet, hogy azon soha többé nem tud kifogni semmiféle nyavalya! Úgy is lett. És, hogy ne unja magát nagyon egyedül, kihozta magával Feri Szegedről egy napozásért rajongó barátját, és kitelepedtek a kiserdő tisztásán lévő csőszkunyhóba. És a kiserdővel szomszédos kukoricaföldek harmadosai rövidesen arra lettek figyelmesek, hogy az erdőben és a környékén meztelen fekete emberek mozognak. Feriék pedig napoztak rendületlenül. Az idő is nagyon kedvezett nekik, soha egy pici felhőcske se takarta el előlük a ragyogó napsütést. Mióta a hó elolvadt, egy csepp eső sem esett le az égből. De amilyen jó volt ez az idő Feriéknek, olyan nagy bajt jelentett a falubelieknek. Eső.nélkül elszáradt minden vetemény. ami pedig bizony nagy baj. Mert ha nem lesz krupmli, meg kukorica, akkor nem hízik meg a siildőcskeés nem lesz mivel zsírozni a télen. Szalonna se lesz a kubikusoknak, hurka, kolbász se a lakodalmakra. Hát ez már teteje a bajoknak!... Az öreg Ilona néni. aki ócska ruhát árult a piacon, jött rá leghamarább a baj okára. — Bizony, kedveseim, azért nincsen eső a határban, mert a kiserdőben vademberek vannak! Hm, ez az érvelés gondolkozóba ejtette az embereket! Hiszen a legöregebbek sem emlékeznek ilyen szárazságra, de arra se, hogy valaha szerecsenek lettek volna a kiserdőben. És vasárnap délután egy-egy spriccer mellett a Tóth Sándor kocsmájában alaposan megtárgyalták az ügyet. Azt sütötték ki, hogy el kell távolítani a szerecseneket az élők sorából. Hogy mi módon? A nagy uradalmi vadászatok, amiken a fél falu lakossága résztvett, mint hajtó, megtanította rá őket, hogyan kell az űzött vadat a hajtásban bekeríteni. Az elhatározást követte a tett. Másnap reggel kivonultak a határba és a kiserdő környékét jó messzire körülkerítve, hogy a szerecsenek ki ne maradjanak belőle valahogy, a hajtókört lassan kezdték szűkiteni a tisztás felé. Egy hiba lett csak a dologban. Az, hogy a hajtásba belekerült az éjjeli őtjáratról éppen hazafelé ÉLET ÉS TUDOMÁNY Miért ragjog a nap? Ez a kérdés egy marhaság — reagáltak többen is. De lehet, hogy csak zavarukban. Vannak vallásos nézetek és vannak közhelyek ...Van aztán a tudomáyos magyarázat. Helyesebben volt. Idáig az volt a tudomáyos magyarázat, hogy a nap energiájának a forrása a hidrogénatomok fúziója. Most viszont két vezető amerikai tudományos magazinban is közölték azokat a tanulmányokat, amelyek megkérdőjelezik a nap energiájával kapcsolatos korábbi tudományos nézeteinket. Szovjet és angol kutatók egymástól függetlenül jutottak arra a következtetésre, hogy a Nap lüktet mint egy szív vagy a pulzus, minden két órában egyet ,,dobbanva.” A Nappal kapcsolatom nézetek jelentősek az egész világmindenség megértéséhez: ugyanis az egész világmindenségről, például számos csillagról alkotott tudományos nézeteink nagyban alapulnak azokon a megfigyeléseken amelyeket a kutatók a Nap megfigyelésekor, végeztek. Egy ilyen forradalmi jellegű felfedezés (vagy tudományos hipotézis) ezért a világrendszer egészének a tanulmányozására kihat. íme néhány újszerű (ha nem is megerősített, de tudományos) feltételezés: Egy fekete lyuk a Nap közepén — javasolja egy elismert csillagász, az energiaforrása, ahonnan fokozatosan tőr a felszínre a napenergia. Kétszer alakult ki a Nap, két időben — javasolja egy másik, nem kevésbé elismert tudós. Az első időszakba a Nap gazdag volt femekben. Ekkor indult meg egy láncreakció, melynek égése most is folyik. Később alakult ki a felső réteg. A nukleáris reakciónak vannak „lassú” korszakai: ifjabb jégkorszakra is számíthatunk — mondja egy harmadik tudós. tartó csendőrjárőr is, éppen Gremingerőrmeste ur, az őrsparancsnok egy legényével. Greminger őrmester ur. aki már látott párszor karón varjut életében, rögtön érezte, hogy valami nem egyenes dolog fog kisülni ebből a felvonulásból. Elő is kapta a közelébe ért néhány hajtót, hogy hát mi történik itt? Az egyik, aki valamelyik szegedi kaszárnyából nem régen szabadult legény volt, tudta még a rendet, hogyan kell az őrmester urra| beszélni. — Jelentem alássan az őrmester urnák, a tisztáson lévő szerecsenekből kell kiszorítanunk a lelket, hogy eső legyen! Még pár mondat után tökéletesen megértette Greminger őrmester ur a tényálladékot. — Na, ti marhák. — mondta aztán a hajtóknak — igazán szerencsétek van, hogy én is belekerültem a marhaságotokba. Hát nem tudjátok, hogy az a barna fiatalember a Wolf nagyságos főintéző ur fia, a Feri fiatal ur? Az a másik pedig egy barátja neki Szegedről. Tűnjetek el, de hamar, amig nagyobb zaja nem lesz a babonás butaságotoknak, mert annak aztán az egész falu meginná a levét. A váratlan fordulat hire pillanatok alatt végigfutott a bekerítő láncon, és Greminger őrmester ur szavai varázslatosan gyors elillanásra serkentették a felajzott szerecsenvadászokat. így lett aztán, hogy Feri barátunk csak jóval később tudta meg a majorbéli szóbeszédből: mennyire hajszálon múlott, hogy barátjával együtt agyon nem verték a falubeliek, a barométer állásának megjavítása céljából. A negyedik nem jött elő egy pozitív válasszal arra a kérdésre, hogy honnan ered tulajdonképpen a Nap energiája? Mi annak a forrása? Azonban abban már biztos, mondotta kutatásai alapján, hogy nem a hélium fúziója a Nap energiaforrása, ahogyan idáig . .hittiikw, Jsrí Auiemzetközi tudományos körökben nagy viták folynak. Egymásnak homlokegyenesen ellentmondó vélemények keringenek. Egyben azonban valamennyi közös; a Nap energiájával kapcsolatban idáig vallott tudományos elképzeléseinket megkérdőjelezik. „Szemet szemért” (Folytatás a 8. oldalról) minimum büntetés”, mely szerint adott egy minimum, előre kiszabott büntetés, melynél lejebb nem lehet menni és melyet minden körülmények között le kell tölteni a fennforgó bűncselekményért. A Rabok Szervezetének szószólója Willie Holder szerint is a bűnözőket büntetni kell inkább, mint kezelni és még hozzá egyenlően megbüntetni függetlenül származástól vagy egyéni szükséglettől. Az is kiderült, hogy a jelenlegi szisztéma még a rehabilitáció szempontjából nem működött, és gyakran előfordul, hogy súlyos bűnözök egyáltalán nem kerülnek börtönbe. Ennek egyik oka a túlzsúfolt biróságok, a másik a túlzsúfolt börtortök. Ford elnök kijelentette a Kongresszushoz intézet beszédében, hogy egy rövid, de szigorú büntetés hatásosabb lehet, mint egy hosszú, de lanyha bebörtönzés. Természetesen egy bizonyos rugalmasság meg kell maradjon az uj rendszereknél is, mivel képtelenség egy bizonyos büntetést kiszabni az összes fegyveres rablásra vagy az összes elsőfokú gyilkosságra. Mindenesetre a bibliai „szemet-szemért, fogat-fogért” mondás is az bizonyítja, hogy a bűnt mindig annak megfelelő büntetés kell megtorolja. Úgy néz ki, hogy az itteni hivatalos szervek is rádöbbentek erre és bevezetik az egyöntetű, határozott büntetést. Juratus1
