Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
2. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ 4» Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hirnök) New Brunswick, N. J. Perth Amboy Herald (Híradó) Perth Amboy, N. J., Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J„ Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Híradó) Trenton, N. J. és Hungarian News (Belhlehemi Híradó) Bethlehem. Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Posta dm: Mail Address: P. O. Box 27, New Brunswick N. 1. 01903 Irodánk cime — Office Address: 11S SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK, N. J. 08901 Szerkesztőség cime: — Editorial office. 222 Amboy Avenue, Metuchen. N. J. 08840 Telefonszám: (201) 548-1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES. Editor Előfizetési ára: egy évre $15.00; fél évre $8.00, Subscription: $15.00 per year; $8.00 for Vi year. Külföldre $20.00 egy évre. Foreign Countries $20.00 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. Second class postage paid at New Brunswick, N. J. and at additional mailing office Washingtoni levél írja: SPECTATOR Henry Kissinger külügyminiszter állítólag sokkal közelebb van a kijárathoz, mint valaha, hogy visszavonuljon a közéleti tevékenységtől. Tekintélye a kongresszuson belül hanyatlóban van, különösen mióta egy kongresszusi bizottság kifejezte, hogy Kissinger a Kongresszus ellenére lépett fel, amennyiben nem volt hajlandó bizonyos államtitkokat a Kongresszusnak kiszolgáltatni. De kabinetjében is hátrányos helyzetbe került, mivel saját minisztérimán belül vannak riválisai. Egykori fenyegetései, hogy amennyiben a dolgok nem úgy mennek, ahogy ő azokat jónak tartja, lemond, ma már nem hatnának. Az egykori kisebb figyelmeztetések ma már sokkal komolyabbá váltak, olyannyira, hogy a politikai téren tapasztalt magatartása miatt hivatalból való felmentését mérlegelik. Kissinger egyik hive, főnökét megvédendő, nemrég igy szónokolt: ,,Mi hihetetlennek véljük, hogy egy kongresszusi bizottság Kissinger ellen lép fel éppen egy létfontosságú találkozó előtt, két héttel az amerikai elnök kínai látogatása és egy hónappal a vezető NATO képviselők találkozója előtt.” ' Egy másik washingtoni megfigyelő azonban ezeket mondta: ,,Ha egy kongresszusi bizottság tiz szavazattal kettő ellenszavazat mellett valakivel rosszallását fejezte ki, akkor ez annak a biztos jele, hogy az illető közéleti szerepe a vége felé jár.” Elég furcsa azt látni, hogy a dolgok ilyetén alakulása tulajdonképpen Kissinger saját tevékenységének az eredménye, aki már régóta elkeseredett és reménytelen csatát folytat saját magáért olyan helyzetben, amikor ő nyilvánvalóan kisebbségben van. így nem csoda, hogy még potenciális segítői is úgy érzik, hogy szinte lehetetlen Kissingeren segíteni. Robert McClory, Illinois-beii republikánus képviselő, aki a hírszerzési szervek munkáját vizsgáló kongresszusi bizottság republikánus korelnöke, mindent megpróbált, hogy valamiféle kompromisszumot dolgozzon ki, amelynek következtében elkerülhetnék a Kongresszus által történő nyilvános elítélést. Ö szintén ez ellen szavazott. De maga McClory is egyetért azzal, hogy Kissinger ugyancsak elutasítóan viselkedett minden, a kompromisszumra irányuló javaslattal szemben, s miközben mind a hírszerző szervek, mind a Fehér Ház együttműködött a bizottsággal és kiszolgáltatta ä kért anyagokat. Kissinger és az általa vezetett Külügyminisztériuma saját vonalát és saját szabályait követi — a többi szervtől eltérően. A bizottság azt próbálja kideríteni, hogy ki hozta meg az illegális hírszerzési és hasonló tevékenységekkel járó döntéseket. A bizottság megpróbálta felfedni, hogy mi történ azzal a fontos információval, amely a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló egyezmény szovjet félről történő megsértésére vonatkozott. Szintén megpróbálta felderíteni. hogy mi történt azokkal, illetve hova tűnt azok véleménye, akik olyan kérdésekben, mint például a ciprusi válság, ellentétes véleményeket hangoztattak. Valamennyi kérdésben Kissinger ugyanazt a politikát folytatta: nem hajlandó a létfontosságú információt kiszolgáltatni. A kongresszusi bizottság eközben egy olyan törvényjavaslaton dolgozik, amely biztosítaná, hogy egy kongresszusi bizottság pontosan és maradéktalanul hozzájusson mindahhoz az információhoz, amelyre szüksége van. KEVESEBBET ADNAK JÓTÉKONYSÁGRA AZ AMERIKAIAK WASHINGTON - Az átlagos jövedelemmel rendelkező amerikai családok 15 százalékkal kevesebbet adnak ma jótékonysági célokra, mint 1960- ban. Ennek eredményeképpen egy sor nevelési, vallásos, népjóléti, egészségügyi, művészeti és társadalmi szervezet sokkal rosszabb anyagi helyzetbe került, mint azt az infláció és a recesszió indokolná. A ..Filantrópia és Közszükségletek Bizottsága” felmérése szerint azok az amerikai családok, amelyek évi bevétele 20.000 dollár alatt van (s amelyek az összes adomány ötven százalékát nyújtották!) elsősorban vallási szervezeteket támogatnak adományaikkal. A húszezren felül kereső családok viszont elsősorban kórházak, kulturális és nevelési intézmények fenntartását segítik adományaikkal. Az adakozások csökkenése jelentős a vallásos szervezetek terén: amig 1964-ben az összes adomány 49 százalékát kapták, addig 1974-ben csupán 43 százalékát. A bizottság ezt csökkenést a templombajárás és a parókiái iskolák látogatásának általános csökkenésével magyarázta. A társadalmi és kulturális jellegű donációk ugyanakkor növekedtek. A donációk összege 1973-ban a következő volt: Vallásos célokra 10,3 billió, nevelési intézményeknek 4,4 billió, egészségügyre 3,9 billió, népjóléti célra 2,1 billió, művészetre 17 billió, egyéb célokra 3.2 billió. Annak ellenére, hogy az összes donáció 50 százalékát az átlagos keresetű családok fizetik, az összlakosság 1 százaléka, a leggazdagabbak fizetik az összes donáció 13 százalékát. MIÉRT NE HIRDETHESSENEK AZ ORVOSOK? WASHINGTON - Az FTC, a szövetségi kereskedelmi bizottság a leghatározottabban felszólította az amerikai orvosi kamarát, hogy engedje meg tagjainak a hirdetést. Az amerikai orvosi kamarának 170.000 tagja van, akiknek nem etikus szolgálataikat hirdetni az árak megjelölésével. Raymond T. Holden, az amerikai orvosi kamara igazgatóságának az elnöke, valamint Max H. Parrott a kamara elnöke kijelentették, hogy továbbra is szembeszállnak minden ilyen jellegű törekvéssel. A két vezető szerint ironikus, hogy pont az FTC próbál megszüntetni egy olyan rendelkezést, mely szerintük a páciens érdekében egy nagyon fontos elvi törvénye volt a kamarának. A kamara szerint a páciensek, betegek ne hirdetés alapján menjenek az orvoshoz, hanem a szükség szerint. Az orvosi hivatást nem szabad „kommercializálni”, a kamara vezetői szerint. Az FTC érvei között viszont pont az ellenkezőjét állítják annak, amit a kamara mond. A páciens érdeke lenne az állandóan emelkedő árak mellett, hogy egy bizonyos verseny alakuljon ki az orvosi díjszabásokat illetőleg, mert a jelenlegi helyzet „sértése” az „antitrust” törvénynek. Az FTC nem akarja az orvosokat kényszeríteni a hirdetésre, de szabaddá akaija tenni a hirdetés lehetőségét, és mindegyik orvosra bízni a döntést. Arra a kérdésre, hogy a hirdetés csökkentené-e az orvosi vizsgálatok árát, Alfred Dougherty Jr„ az FTC egyik igazgatója kijelentette, hogy erre nem tud felelni, de az ellenkezője kétségtelen, hogy erősen befolyásolja a díjszabást. A hirdetési tilalom biztos, hogy nem eredményez alacsonyabb orvosi díjszabást. ATOMHÁBORÚ LEHETSÉGES (Folyt, az 1. oldalról) Thomas Schelling. a Harvard egyetem professzora, aki a „Fegyverek Ellenőrzése Szeminárium"-ot szervezte, igy nyilatkozott a nemzetközi ellenőrzés jövőjéről: „Annak ellenére, hogy én alapvetően optimista ember vagyok, az elkövetkezendő 25 év megfontolt elemzése alapján arra a következtetésre jutottam hogy nem leszünk képesek a világ atombombagyártását és az atombombák felhasználását nagyobb mértékben ellenőrizni 1999-ben, mint amennyire ma képesek vagyunk a .szombat esti speciális' heroin vagy pornográfia kereskedelmet ellenőrizni.” „S szintén igen ijesztő arra gondolni, hogy egy város egész lakosságát képes lesz valaki kiirtani, például egy olyan méretű atombombával, amelyet egy erős személy a hátán elszállíthat.” 1945-ben csupán néhány atombombával rendelkezett az Egyesült Államok. És az egész világ. Ma több tízezer atombomba van a világon, s közülük több képes 100-szor nagyobb területet lerombolni, mint a Hiroshimára ledobott atombomba. MEGHALT MRS. ELMER CHARLES PITTSBURGH - Az egész amerikai magyarság mély megdöbbenéssel vette a hirt, hogy a William Penn Fraternális egyesület országos elnökének, Charles Elemérnek az elmúlt hét elején meghalt a felesége. Mrs. Charles, született Kisb Mária, hosszabb ideje betegeskedett. de az utóbbi időben állapota javulást mutatott és igy a hirtelen halál még nagyobb fájdalmat okozott hozzátartozóinak. akik már felgyógyulásában reménykedtek. Mrs. Charles temetése az elmúlt kedden volt Springdaleben. A gyászoló család kérésére a ,, virágmegváltásokat” az elhunyt nevében a UNITED CHURCH OF CHRIST javára eszközölték a részvétnyilvánitók. Lapunk munkatársai és olvasói ezúton fejezik ki részvétüket és Charles Elemér veszteségében való együttérzésüket.
