Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-24 / 30. szám
16. oldal MAGVA 11 Hl KA 1)0 ■INFOLTOK A MÚLTBÓL k GÖCSEJI FALUMÚZEUM üicsej, Zala megye, julius hó... Herczeg Rozi néni 84 esztenlős zalalövői parasztasszony föleszi ünneplő fekete ruháját, felüti kendőjét, s évente egyszer evonatozik Zalaegerszegre. Az lajvasuti megállóban leszáll, s rmét már csak néhány lépést eH tennie: belépődíj nélkül jut\í be ebbe az igy sosem volt, égis igazi faluba. A gakda öndatával és szigorával körülnéz: ndben tartják-e a portáját, me,eltek-e a tavaszon? Men ő bi)ny, minden évben ujracsinositta a házat husvétra. Nyugodtan utazik haza indahányszor. Évente újra kieszelik, egész évben virágok ilnak a házacska előtti kertn, a zsuptetőt talán még nálá,1 is gondosabb figyelem őrzi, a főgerendán is az eredeti >rmot találja. Már megkátráosodott, mert a füstösháznak szült épület két és fél százada . Amikor a hatvanas évek mázt PÉíELi TEMPLOM PÉCEL, Pest megye — 1722- i telepedett meg II. Rákóczi renc titkos kancelláriájának etője: Ráday Pál, feleségéc. Kajali Klárának péceli tokán. Nemcsak a helybeli lekezet élhette oltalma alatt artalanul hiteleiét, de védet'ője volt az egész magyarorgi református egyháznak. Ö az első egyetemes főgond. A mai templomot Ráday, unokája, Ráday Gedeon (II) ette. saját telkére, közvetlea kastély mellé. A Türelmi delet értelmében torony nélkivtil egyszerű, sima falfelükkel. belül boltives födém. Arányaiban a neobarokk k remeke. 1893-ban Szász oly püspök (a neves költő, ordító) jegyezte fel naplójápéceli látogatásakor: ”A plem torony nélkül is a zebb templomok egyike, as. ünnepies. szép temp- A következő évben, 1894 .is 24-én letetetett a torony köve. julius 22-én pedig már ronvgomb feltevésének volt ünnepe. Szép temploma entelcsének 185. évforduló- Pécel református népe adó nap keretében ünnepelleg. sodik felében egy kis győzködés és vonakodás után Rozi nénitől megvásárolták, olyan gondosan bontották, szállították és építették újjá, hogy még a korom patináját is megőrizték. Igaz, a biztonság és az utókor kedvéért védőanyaggal még rögzitették is. A zalai olajmező jó módot és gyors gyarapodást hozott Göcsej népének az ötvenes években. Néhány éven belül szinte eltűntek a régi házak, jelezvén, hogy ez az archaikus életforma megváltozott. 1963-ban véglegesen elhatározták: a táj sajátos, népi építkezését, népművészetét meg kell menteni. Az Országos Műemléki Felügyelőség, a Zala megyei Tanács és a Néprajzi Muzeum irányításával 1966—68 között úgyszólván a megye valamennyi üzemének, a jelentős állami gazdaságoknak, szövetkezeteknek közös munkájával felépült a falumúzeum. Mindenütt már csak egy-egy épületet vagy épületrészt találtak. Egy-két településből nem tudták a jellegzetes göcseji falut rekonstruálni. A több mint 30, kisebb-nagyobb építményt, 22 faluból gyűjtötték össze. Csak egy építmény áll immár évszázadok óta: a vizimalom. Az ötvenes évek elejéig működött, és dolgozott benne Mesterházi Gábor Főmolnár, aki tavaly halt meg. A szomszédban lakott, sokszor átjött, s magyarázta, hogyan is volt amikor ideálltak a nagy szekerekkel. rajta a buzászsákokkal, ő pedig indította a gépezetet. a viz pedig forgatta a kerekekeket. Egy ajtó nyikordul mélyen; fatartók, faszegek rögzítik. A több száz év alatt hány ezerszer, hány tizerszer nyílt és záródott! Siimeghy Valériával portáról portára járunk. Egy-egy ház az i-. dő és a társadalom különböző rétegeit mutatja be: milyen zsúfolt, sötét ez a felsőszenterzsébeti füstös ház! Hány generáció szegényparaszt családja lakott itt! — Én még éltem ilyenben, Zalatárnokon — mondja Horváth Antal. Nyugdíjasként őrzi az egyik portát, 23 évig a ruhagyárban dolgozott. — Most egy kicsit gyermekkorom hangulatát élem újra. Csak persze nyugodalmasabban, boldogabban. — Szivesen beköltözne ismét egy ilyenbe? — Semmi pénzért, kérem! Elmúlt az a világ. Szép családi kertes házam van itt, Egerszegen. A pince előtt egy vastag, különös ivelésű fát gyermekek állnak körbe: — Mi ez, mire jó? — kérdezik vezetőjüktől. — Borkorcsolya — magyarázza nekik. No, azért nem az, amit ma a torok jobb kedvű öblögetésére eszegetünk. Bár ez is csúszni segítette a bort. Csak a nagy hordókban. A kocsi végéhez illesztették, s a kétfelé futó ág tartotta, vezette a görgetett hordókat. Kaszáló, locsoló emberek: a rendfenntartó brigád. Mindig akad dolguk. A verebek ellen készül szövetség; ki kell zsuppolni és irtani őket, mert eszik a zsuptetőt. Ezért vásárolt légpuskát a muzeum. Bizony elég sok gondot jelent a tetőzet rendbentartása. Rozsszalmából készítik, ma már csak magánosoktól tudnak venni, akik szerződésre termesztik a múzeumnak. Eddig évente 40-50 máza elég volt pótlásra, de most majd több kell, mert a házak javát újra kell zsupolni. A dabronaci olajmalomtól visszafordulunk. Az egész falut belátjuk; a teskándi ut mentéről való keresztfa pompás szentszobrai egy ismeretlen parasztművész hírét éltetik, a csődéi faház, füstösházak, porták, haranglábak őrik a múltat. Néhány építmény még idekerül a közeljövőben; két pincét és egy század eleji falusi iskolát terveznek felépíteni, majd egy kódisállásos téglaházat a harmincas évekből. Mert már lassan ez is különle-1 gességnek, múltnak számit. Nemrégiben vita volt arról, hogy egy-egy táj jellegzetes épitméményét elszállitsák-e a szentendrei országos szabadtéri falumúzeumba, mint például a szatmári Nemesborzováról a haranglábat? Zalából csak olyan épitmény került el, amely a göcseji falumúzeumban már megtalálható. így a táj néprajzi jellegzetességét a maga teljességében őrizheti meg ez a gyűjtemény. A több százados porták mellett fúrótornyok emelkednek, különféle gépek láthatók: az olajmuzeum. Sokan kifogásolják, miért rontják ezzel a környezetet? Az idillt. Aki Göcsej tájait járja, sokszor láthatja: a régi pincék, présházak közelében fúrótornyok állnak. Mezőgazdaság és ipar. századok élete, s a modern üzem együtt van jelen. Ez együtt: Göcsej. Múlt és közelmúlt. Tanulság és emlékeztetés végett. A jövőnek. Ablonczy László Viharkarok Csongrád és Bács-Kiskun megyékben SZEGED — A vasárnap délutáni felhőszakadás nyomán súlyos belvizhelyzet alakult ki Makó városban és környékén. Alig több mint két óra alatt 100 milliméter csapadék hullott. A város mélyfekvésű részein házak százai rongálódtak meg, a határban pedig teljesen megbénultak a mezőgazdasági munkák. A vasárnapi felhőszakadás következtében Kecskeméten is házakat öntött el a belvíz. Két nap alatt 200 segélykérő bejelentés érkezett a tűzoltósághoz, és 9 családot kellett átmenetileg szükséglakásba költöztetni. Hasonlóképpen súlyos károk keletkeztek Csongrád megyében. Az elemi csapás legnagyobb mértékben a szegedi Tsz-t sújtotta. A gazdaság gabonatáblájára 40-60 milliméter csapadék hullott, ezért hétfőn még rizskombájnokkal sem tudtak megindulni. A gazdaság dolgozóiból belvizmentesitő munkacsapatokat alkottak, amelyek a levezető árkok mélyítésével próbálnak utat nyitni a felgyülemlett víznek. Néprajzi expedíció GYŐR — Megkezdte munkáját Győr-Sopron megyében a 10. néprajzi és helytörténeti expedíció, amelyben néprajzkutatók, egyetemi hallgatók és iskolák honismereti szakköreinek diákjai vesznek részt. Ezúttal a mosonmagyaróvári körzetében mentik a gyorsan pusztuló néprajzi-helytörténeti emlékeket. A vidék nemzetiségi jellegű: a horvát és a német ajkú lakosság együtt él a magyarokkal. Ijjas József kalocsai érsek aranymiséje A budapesti Egyetemi Templomban készült ez a felvétel Ijjas József kalocsai érsek arany miséjéről. VI. Pál Pápa meleg hangú levélben üdvözölte a jubiláns főpapot.
