Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-03 / 27. szám

MAGYAR HÍRADÓ A KUVASZ, PULI ÉS TÁRSAIK Irta: KLAMÁR GYULA Érdekes könyv került a kezembe a napokban. Egy magyar orvos irta, dr. Buzády Tibor. Nem tudom hol lakik, lehet hogy Angliában vagy talán Svédországban, de az is le­hetséges, hogy mégis az utolsó: a nyugatnémetorszá­gi cime a helyes. A könyvet lapozgatva és fotográfiák aláírásait böngészve mind a három ország gyanús. Úgy tűnik, hogy Buzády Tibor ezekben az országokban próbálta eddig nem kis si­kerrel megkedveltetni a magyar kutyafajtá­kat. Ezeknek a kuvaszoknak, puliknak, pumiknak nagy rajongója lehet, noha nem állatorvos, hanem emberorvos.f,A magyar kutyafajták” című könyve egy amatőr kutya­barát műve, amelybe lelkesen szövi bele a magyar fajtájú kutyák dicséretét. A szép kiállítású könyv előszava hiányolja, hogy a magyar iskolákban nem tanulják meg a di­ákok biológiai órákon a magyar kutyák fajtanevét, holott ma már mindent elkövet az ebtenyésztők szövetsége a magyar kutyás­­tradiciók ápolására és a magyar kutyafajták továbbnemesitése érdekében. A könyvből kiderül, hogy nem kevesebb mint tiz „nemzeti fajtájú” kutyánk van,,, úgymint a puli, a fehér puli, a pumi, a mudi, a kuvasz, a komondor, a rövidszőrű és a drótszőrű magyar vizsla, az erdélyi kopó és a magyar agár. A szerzőt a szive a kuvaszhoz huzza, többször kijelenti, hogy ez a legszebb kutya. Csigó nevű kutyája — a fénykép után ítélve — valóban szép példány, olyan nagy mint egy jegesmedve és hallatlan barátságos. Stockholm egyik látványossága volt még tavaly, jobban megfordultak utána a svéd főváros lakói, mintha Brigitte Bardot tűnt SZÜLETÉSNAP Egy kisfiú, bársonyruhábar, térdén könyököl, eltűnődve. — Nyakán fehér zsabó. — Most messze jár. A szembogara mintha egyre nőne. A fehér hajú nagyszülők értetlenül körülguggolják. Szemlátomást fiatalodnak; fészekben ringatnak egy fiókát. Előbb fejét emelte föl; hasra fordult és mászni kezdett. Fölállt, s azóta mindenütt apró lábak tipegnek. A hasfalam belülről tapogatta kilenc hónapon át, amíg kihordtam. Most gondját viselem. Beszélgetek vele, akár magammal kiskoromban. * Alig határolódik el a föld az égtől, kisfiam, de működik a rejtett homokóra. Te csillagokat keresel a réten, s a félholdra fölülnél, mint a hintalóra. Nem tudsz az évszakokról. De szeretni képes vagy már. Hozzám simulsz. Most ősz van. A levelek lehullanak a fákról. Mindazt, amit nem ismersz, közel viszi hozzád a szeretet. Gutái Magda volna fel valahol a sarkon. A „Svenska Dagbladet” és a „Dagens Nyheter” — a leg­nagyobb svéd lapok — öles cikkekben szá­moltak be az első svédországi kuvaszokról. Nagyszernáció volt „svédben”... Bő leírásokat találunk a Buzády-könyv­­ben a leghíresebb magyar kutyáról, a puliról, amely ma már széles körben elterjedt a világon; megtalálható úgyszólván minde­nütt, ahol szeretik az intelligens, okos kutyát. Ő a legmagyarabb kutya, a terelő puli, amely szinte elől-hátul egyforma, az ember nem tudja, hol az eleje, hol a vége? Buzádi doktortól tudom, hogy legfőbb kü­lönlegessége a szőrzete, ez a zsinóros fekete vagy szürke, újabban pedig már fehér sza­lagokat, zsinórokat képező szőrzet. Bizonyá­ra sokan törték már a fejüket: kilát-e a puli a szemébe hulló sűrű szőrzet alól? Buzády doktor erre is válaszol: bizony kilát! A pulit a szőrfüggöny egyáltalán nem zavarja, meg­szokta, meg aztán ha mozgásban van a kutya, a szőrfüggöny minduntalan fellebben szeme előtt. Ekkor mi is láthatjuk nyílt, értelmes tekintetét, amely oly vonzóvá teszi minden kutyabarát előtt. A pulit fésülni nem kell, de szabad, sőt kell is néha fürdet­ni. Igénytelen, mindenféle konyhai hulladék­kal megelégszik — Buzády szerint azonban legjobban a magyaros kosztot szereti. Egyetlen hibája van, ha ugyan hibának mondható: sokat izeg-mozog, mert élénk vérmérsékletű, rendszerető állat. Mindent tud, amit egy kutyának tudnia kell és illik. Persze legtöbbet a terelésből, amire mondjuk San Franciscóban vagy Melbourneben nincs éppen szükség. Sajnos, mert amit ezen a téren, az egyenesen bámulatra méltó! A tavasszal fent jártam a tiroli havasok között egy paraszt tejgazdaságában: a teheneket minden reggel kihajtották a legelőre és estére hazaengedték őket. A gazda hatalmas és okos farkaskutyája igyekezett rendet tartani a tehenek között — de milyen kevés sikerrel. Ha aztán a gazda türelmetlenül rászólt gyámoltalan kutyájára, az odaszaladt hozzá és hátára hengergőzött: „Vakaij meg, simogass meg”. A gazda ilyenkor felém fordulva megbocsájtó mosollyal mondta: „Nem tehet róla, nem ért hozzá...” Bezzeg a puli! Azt írja Buzády, hogyha valakinek alkalma nyílik valahol egy terelő-versenyt megnézni, a világért se szalassza el, nagy élményben lesz része. Mert a puli azt is megműveli, hogy a kijelölt birkát hajtja ki a nyájból és csak azt, anélkül, hogy a többihez akár egy vakkantással is „odaszólna.” A pumi keveredésből származik, mégpedig francia és német terrier-jellegű kutyák vére is folydogál benne. Nem könnyű megkülönböztetni a pulitól, noha az ő füle, a puli lelógó fülével ellentétben, hegyesen felálló. A marha és a disznó mellé szeretik tartani a pásztorok, mert „szigorú” kutyus. Érdekes a fehér puli története. Minthogy a puliknál legfontosabb a szin egyöntetűsége (a tarka puli halálos bűn!) a fehér puli tenyésztési meggondolásokból év­tizedekig el volt tiltva. De néhány tenyésztő hűséges maradt a fehér pulikhoz és tovább tenyésztette őket, harcolt a jogaikért, mig aztán nemrég a kutyások nemzetközi szövet­sége Brüsszelben a fehér pulit külön fajtának elfogadta, noha csak éppen színben külön­bözik a fekete vagy a szürke pulitól. Kutya­9. oldal barátnak melegebb lesz a szive, ha olvassa Buzády doktor könyvét. UNCLE SAM VÁLLÁT NYOMJA 200 évvel az Egyesült Államok függetlenségének kivívása után az egész Szabad Világ terhe Uncle Sam vállait nyonya... DIRIB-DARAB Állatok véleménye rólunk: ,,Az ember alsóbb­rendű lény. Csak értelme van. Ösztöne nincs.”- o -Vajon hol lehet a szellem, amelyet kiszabadítot­tak a palackból?- o -Nem egy mű megismerése után az ember sajnál­ja, hogy az alkotó nem maradt meg az alapötleténél.- o -Korunk prófétája jelenbe látó képességekkel ren­delkezik.- o -A spártai neveléshez ütőképes pedagógusok kel­lenek.- o -A feledékenység az agy önvédelme. Rettenetes, amikor valaki mindenre vissza tud emlékezni. Az ilyen ember inkább emlékszik, mint gondolkozik.- o -Nincsen uj a nap alatt. Ami azt illeti, a Nap sem uj­- o -Nem vagyok spiritiszta, de hiszek a nagy szel­lemekben.- o -Nagy szerénytelenség elkívánni a világminden­ségtől, hogy olyan legyen, amilyennek mi elképzeljük.- o -Milyen irigyek a halak! Eleszik egymást egymás elől.- o -Neoritikusnak nevezzük azt az embert, aki légvá­rakat épit Pszichopatának, aki ott lakik. A pszichi­áter pedig az. akinek ezért lakbért fizet. Klamár Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents