Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-12-25 / 52. szám
12. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ HORTHYNÉ ÉS A SZÉLHÁMOS RÓBERT BÁCSI Irta: SIMA FERENC Volt budapesti olvasóink közül az idősebbek még emlékezhetnek a Kálvin téri városligeti levesosztásokra, az ócska, ütött-kopott kondérokra, az azokból kiszolgált, levesnek titulált löttyre, zavaros második fogásra, és tjljB|l|l ennek a jótékonysági akciónak az Kr— , „apostolára” , Róbert bácsira. £ Igen, arról a köpcös, kecskeszakáilu, enyhén karikalábu, bajuszos JjhHÉJHÍ Róbert bácsiról van szó. aki 1925—30 között úgy tündökölt a magyar jótékonyság egén, mint sima Ferenc előtte még soha senki, akit a köznyelv Apostolnak nevezett el és intésére bárhol leállt a robogó villamos is. A nyomorgó munkanélküliek tízezrei álltak Róbert bácsi kondérjai előtt hosszu-hosszu sorokban, rongyosan, nyáron csurom vizesen az izzadtságtól, télen dideregve a fagytól, hogy napjában egyszer legalább meleg „ételhez” jussanak. És akkor, azokban a nyomorúságos években, valóban az éhezők angyalának tűnt Róbert bácsi. A főváros szegényeiből általa kiválogatott párezer ügyesebb — idejükből úgy is futotta, mert nem kaptak munkát — járta a várost, főleg a cégeket és gazdagabb magánzókat a Horthy Miklós kormányzóné személyes ajánlásával ellátott ivekkel, hogy Róbert bácsi akciója szántára gyűjtsék az alamizsnát. Krisztussal és a kormányzóval fenyegetőzve egyre több és több pénzt hajszoltak fel. Az uralkodó pénzügyi és arisztokratikus körök igy tudomásul vették Róbert bácsi létezését, étkeztető akcióit és belenyúltak a zsebükbe 50—100 pengő erejéig. Róbert bácsi népkonyhájának az ötletét egyáltalán nem a véletlen szülte... A Horthy-rendszer első éveiben a főváros volt kénytelen felállítani — hozzáértés nélkül — ilyen népkonyhákat, hogy legalább némileg enyhítse a szegények szörnyű éhségét, hatalmas nyomorát. Ilyen levesosztó népkonyha állt a város több pontján, a főváros évi húszezer aranykorona értékű pengőt szavazott meg erre a célra. A népjóléti ügyeket dr. Sipőcz Jenő, akkori polgármester vezette, igy a levesosztóhelyeket Sipőcz-konyháknak nevezte a nép. A megszavazott összeg azonban csak csepp volt a tengerben, mert Budapesten akkoriban naponta hatvanezren tolongtak a népkonyhák körül. Ennyi éhes szájat a csekély fedezetből betömni nem lehetett, tehát — már az első évben bejeltették, hogy beszüntetik az egészet. Óriási lett a felháborodás, valósággal forradalmi a hangulat. Ebben a szorongatott helyzetben jelent meg Sipőcz alpolgármesternél egy köpcös, alacsony ur és bemutatkozott: — Feinschilbert Róbert török állampolgár vagyok, aki Budapesten telepedtem le és életem célja, hogy az emberiségnek jót tegyek. Azért jöttem, mert olvastam, hogy önök már nem tudják fenntartani a nélkülözhetetlen népkonyhákat. Adják át nekem a meglévő teljes be~endezést és én gondoskodom róla, hogy Budapest szegényei továbbra is megkaphassák a maguk levesadagjait. Sőt, teljes vagyonom feláldozásával hajlandó vagyok biztosítani naponta tízezer ember számára a második fogást i&! A főváros kapva-kapott az ajánlaton és azt sajtóértekezleten az ország tudomására is hozta. Engedélyt adva Róbert bácsinak a nemes célra szerete-adományok gyűjtésére is. Az arisztokrata körök igy figyeltek fel Róbert bácsi akciójára, igy vette a gyűjtőiveken meleg pártfogásába Horthy Miklósné is, „saját megtakarított zsebpénzéből elsőként jegyezve az ivre és utalva át Róbert bácsinak tízezer pengőt. És ha már a kormányzóné ilyen nemes példával járt elöl, hogyne féltek volna nem adakozni a hercegek, grófok, bárók és a pénzügyi világ arisztokratái? Róbert bácsihoz igy dőlt a pénz és ő különben is tehetséges szervező volt. Egy-kettőre rájött, hogyan lehet rendszeresen biztosítani a népkonyhák nyersanyagát, a vállalt tízezer, vagy akár több, második fogást is naponta... Az éttermekben, szórakozóhelyeken sok volt a maradék, részben, amit tányéiján hagyott a vendég, részben, ami az előre megfőzött ételekből visszamaradt. Róbert bácsi körbejárta Budapest valamennyi nagyobb éttermét és megállapodott a vendéglősökkel, hogy összegyűjtik számára a hulladékot, a fel "'em dolgozott, harmadnapos káposztát, fás karalábét, fonnyadt zöldséget is, amit ő aztán megfőz a szegényeinek, illetve kiszolgál nekik. A karikalábu apostol eljutott a Honvédelmi Minisztériumba is, kieszközölve — Horthyné ajánlását lobogtatva — ann ngedélyét, hogy Budapest laktanyáiból ő kap az egyébként moslékba szánt pfplmarndéko. ..csarnokban is naponta össze-ÉLET ÉS TÜDŐ. iÁNY SZEXEK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK A férfiak agresszivabbak, mint a nők. A lányok beszédesebbek, mint a fiuk. A fiuk a matematikához jobban értenek, mint a lányok. A fiuknak jobb a távolságérzékük. Több mint 1400 tanulmány átnézése után a pszichológusok rájöttek arra, hogy a nők és a férfiak közötti karakterisztikus különbségek a fent említett négyre csökkennek le. A kutatások kimutatják, hogy a köztudatban élő különbségek nem állják meg a helyüket. Még az is megdőlt, hogy a nők anyásabbak, mert szinte minden jelentésben jócskán előfordul olyan férfi, aki csecsemőt és gyermeket kifogástalanul ellát. A nemek közötti pszichológiai különbségek már más kérdés, s szinte lehetetlen biztos választ találni az ezzel kapcsolatos kérdésekre. A férfias vagy nőies jelleg életünk legelején belénk bélyegződik, annál is inkább, mert tudat alatt történik. A közlés két részből áll: minden egyes személy nemcsak megtanulja a szerepét, amely akár nőies vagy férfias, de egyúttal azt is teszi, amit a társadalom elvár tőle, függetlenül a szextől. A közlés sokszor olyan erős, hogy a természeti jeleket is elhomályosítja. Erre sok példa van, mert rengeteg olyan személy van, akinek a leletei rejtvény számba mennek, ui. nem lehet a nemüket megállapítani belőlük. Gyakran az orvos, aki a gyermekkel a születése után foglalkozik, hibásan állapítja meg a nemét. Társadalomkutatók úgy gondolják, hogy a söpörtette a hulladék káposzta- és salátaleveleket, az árusoktól begyűjtött népkonyhájának minden eladatlanul maradt és későbbi árusításra már alkalmatlan gyümölcs- és zöldségterméket. Rövidesen olyan nagymennyiségű étel és nyersanyag gyűli össze naponta, hogy Róbert bácsinak külön fuvarosokat kellett fogadni az elszállításhoz és helyiségeket bérelni a tároláshoz. Közben a pénzgyűjtés lankadatlan szorgalommal folyt tovább — pedig alig volt kiadás — és a kormányzóné is kiállt Róbert bácsi akciója mellett: „Az éhezőknek adakozó napot” hirdetett meg a sajtóban és a rádióban az egyik vasárnapra, amikor a ferenciek temploma elé kiállva sajátkezűleg is csörgette a perselyt Róbert bácsi javára. Ez a legmagasabb pártfogás törte ki Róbert bácsi nyakát. Olyan elbizakodott lett, hogy az összegyűlt — és természetesen fel nem használt — milliókból két bérházat és magánpalotát is vásárolt. A saját nevére, mert nem volt senkije. A lapok ezt kiszagolták. És kitört a botrány,! mert kiderült, hogy Róbert bácsinak egy ócska fillérje sem volt, amikor a népjóléti akcóba belevágott. Bíróság elé került, de ügyesen védekezett: — Én a szegényeket nem loptam meg, mert nekik mindent megadtak, ami kellett, hisz az első év után már mindenkinek kétfogásos ebédet juttattam. Én csak okosan gazdálkodtam abból, amit a gazdagok juttattak, főként a főméltóságos asszony támogató, szives nyilatkozataira. Horthyné védencét igy nem Ítélték el, csak kiutasították Magyarországról, meghagyva bérházait és magánpalotáit, amiket Bécsben letelepedve azután jól eladott.-------——--------------1------------------------------------------férfiasság és nőiesség közőtiTkülönbség egyébként !§ egyre gyengül. Ebből a homoszexuálisoknak lesz valami előnyük, jóllehet nem valószínű, hogy növeli a számukat, mert az emberek egyre nyíltabban beszélnek ezekről a dolgaikról és igy segíteni lehet a helyzeten. Elméletileg elképzelhető egy olyan társadalom, ahol a férfiak és nők nemi szerepe alig különböztethető meg. Azonban nem valószínű, hogy ez a közeli vagy akár a távolabbi években bekövetkezik. A tudósok hisznek a nemek szexuális szerepe közötti különbségben. „Én örülök, hogy ez igy van — mondja Mr. Phönix, egy biológus. — „Nem vagyunk azonosak, de tudunk együtt dolgozni.” Barna Xeréz CSALÁDI SÍRBOLT
