Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-18 / 51. szám

\2. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hirnök) New Brunswick, N. J. Perth Amboy Herald (Hiradó) Perth Amboy, N. J., Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J., Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Hiradó) Trenton, N. J. és Hungarian News (Bethlehemi Hiradó) Bethlehem, Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Posta dm: Mall Address: P. O. Box 27, New Brunswick N. J. 08903 Irodánk elme — Office Address: 218 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK, N. J. 08901 Szerkesztőség címe: — Editorial office. 222 Amboy Avenue, Metuchen, N. J. 08840 Telefonszám: (201) 548-1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES, Editor Előfizetési ára: egy évre $15.00; fél évre $8.00. Subscription: $15.00 per year; $8.00 for Vi year. Külföldre $20.00 egy évre. Foreign Countries $20.00 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. Second class postage paid at New Brunswick, N. J. and at additional mailing office Washingtoni levél írja: SPECTATOR Richard Nixon kaliforniai lu­xusszáműzetésében nemrég leve­let kapott. A levél Írója Mao Ce­­tung volt. Azt beszélik, hogy Nixon esetleg ellátogat Peking­­be, és esetleg amerikai nagykö­vet lesz — Kínában. S miért ne? Végül is a törté­nészek aligha találnak jobb poli­tikust, aki képes a maximumot kipréselni a rendszerből. Igazat szólva, sajnálatos, hogy ForcT elnök mind ez ideig nem jött elő semmilyen javaslattal, hogy hogyan lehetne Nixon száműze­tésének véget vetni. Azaz, csak látszólag. Szinte biztos, hogy Ford már régóta gondolkozik ezen. Végül is köz­tudott, hogy milyen régi barátok és politikai partnerek. S az is köztudott, hogy Nixon igen sokat segített Fordnak a múlt­ban. Ford elnök Nixon számára nyújtott amnesztiája azonban csupán egy kis segítség, amit bi­zonyára más is követ. Ford nem az az ember, aki cserben hagyja cimboráit. S különösen nem segítőit. Hiszen hogyan is lehetett volna Fordból elnök Nixon nélkül? Mégis, idáig úgy tűnik, hogy íz Egyesült Államok 38. elnöke igen keveset tett elődjéért, a 37. elnökért, kivéve a kegyelem kihirdetését. Amikor más elnökök bajban voltak, gyakran fordultak előd­jeikhez. Kennedy elnök, a kubai Disznó öböl csúfos veresége után gyorsan Eisenhowerhez rohant, hogy fényképük együtt jelenhes­sen meg a lapokban. Johnson is számíthatott Eisenhowerre viet­nami veresége idején. Amikor Nixon bekerült a Fehér Házba, rendszeresen utazgatott Johnson texasi birtokára. Jerry Ford azonban nem talál egy nyugdíja­zott elnököt, akihez a bajban fordulhat. Annak ellenére, hogy Ford gyakran utazott Kaliforniába, mindig óvatosan elkerülte San Clemente-t. Igaz, még mindig meglátogatják Nixont, röviden, nemzetbiztonsági szempontok miatt, azonban a volt elnök úgy érzi, hogy őt sokkal jobban elha­nyagolják, mint annak idején Johnsont — akit történetesen ő szokott meglátogatni. Ford még arra is vigyáz, hogy nagyon ritkán hívja fel cimborá­ját telefonon. Az azonban szinte elképzelhetetlen, hogy Washing­ton és San Clemente között valóban olyan ritkán telefonál­gatnak, ahogy azt Ford tanács­adói állítják. E telefonok azon­ban csupán udvarias csevegések. Ford elnök igen óvatos; nem akaija azt a látszatot kelteni, mintha elődjétől, Nixontól fo­gadna el tanácsokat. A nagy kérdés azonban továbbra is eldöntetlen: lehetsé­ges-e, hogy Nixon a száműzetés magányából ismét egy volt elnöknek kijáró hivatali tisztsé­get foglaljon el? Annak természetesen semmi akadálya nem lehet, hogy magánszemélyként Pekingbe utazzék, s látogatást tegyen Mao elnöknél. A két öreg róka bizo­nyára sokat tudna egymásnak mesélni arról, hogy mit tettek országaikért. Hasonlóképpen, Nixon szintén ellátogathatna Brezsnyevhez, Titohoz, avagy Ceausescuhoz — valamennyiük első osztályú, pirosszőnyeges fogadásban részesítette Nixont annak idején. Hasonló látogatások bizo­nyára nem ártanak Nixon nép­szerűségének jobban, mint legu­tóbbi „jóléti” golfmérkőzése a szakszervezeti nyugdíjalapból épített luxusüdülőhelyén. A valóságban azonban Ni­­xonnak igen kevés esélye van arra. hogy mint közéleti szemé­lyiség, avagy mint a Republiká­nus Párt képviselője nyilvános­ság elé kerüljön. Ettől pártja is óvná. Ha Nixon valóban segíteni akarja Amerikát, a legjobb az lenne, ha végre nyilvánosan beismerné bűnösségét és elismer­né a kárt. amelyet országának okozott a Watergate-üggyel. NEM SEGÍTETTEK EGY SEBESÜLTÖN RALEIGH — A 23 éves Bálint József, az észak-karolinai Raleigh város melletti munkahe­lyéről a legforgalmasabb utón hazafelé tartott motorkerékpár­ján. Balesetet szenvedett és sebe­sülten feküdt az ut szélén. Próbálta megállítani az elhaladó autókat, de 900 autó elment mellette, mig végre egy hajlandó volt segíteni neki. Bálint József — aki a neve után ítélve kétségtelenül magyar — a kórházi ágyon kifejtette, hogy egyáltalán nem volt meg­lepve az autósok magatartásán, mert az eddigi tapasztalatai alapján igen keserűen látja em­bertársait, akik között azok, akik legtovább élnek, a leggono­szabbak, leszarkasztikusabbak, de végül is a „legboldogabbak”, Bálintnak eltörött az orra, egyik lába és hüvelykujja, elre­pedt a csípője és kitört 4 foga. KOMMUNISTA POLGÁRMESTER NAZARETHBEN JERUZSÁLEM — Tewik Zayad kommunista, nemzeti ér­zelmű palesztin költőt válasz­tották meg 5 jelölt között, 67 százalékos elsöprő fölénnyel Nazareth polgármesterévé. Za­yad mellett a 17 tagú városi tanácsba 11 kommunista került be. A választás eredménye meg­döbbentő volt az izraeliek szá­mára, mert ez annak a bizonyí­téka, hogy az Izraelben lakó 450.000 arab között is mindin­kább növekszik a palesztinaiak iránti szimpátia. Zayad kijelentette, hogy megválasztása után Nazarethet egy modern városnak akaija kiépíteni, de az izraeli vezetők félnek, hogy a 38.000 lakosú Nazarethből arab nacionalista központ lesz Zayad vezetésével és Izraelen belül egy palesztin bázis. „Jézus Nazarethben lakott 30 évig és Nazareth világhíres, de nincs benne egy autóbuszmegál­ló és nyilvános WC” — mondta a város szóvivője és ezért szavaztak a kommunista Zayadra. WALLACE IS, REAGAN IS LEHET ,HARMADIK PÁRT JELÖLT HARRISBURG - A jelen­­légi helyzet szerint mind Ronald Reagan, mind George Wallace őszintén azon igyekeznek, hogy megnyeijék a saját pártjuk el­nökjelöltségét. Reagan a repub­likánus párton, Wallace pedig a demokrata párton belül. Mindkettőnek az igazi ereje azonban azok között a választó polgárok között van, akik akkor szavaznának igazán rájuk, ha egy harmadik pártot alakitana­­nának, illetve annak színeiben lennének elnökjelöltek. A legutóbb levezetett közvé­leménykutatások eredménye annyira meglepő, hogy kétségte­len nagy súllyal esik majd latba a helyzet végleges mérlegelésé­nél. Addig, amig Reagan és Wallace a saját pártjukban akár Forddal, vagy bármely demok­rata jelölttel szemben meglehe­tősen alul maradnak, ha a „harmadik párt” jelöltjeként futtatják őket, akkor a kép lényegesen megváltozik. A legutóbbi Harris közvéle­mény-kutatás úgy tette a szava­zók elé a kérdést, hogy mi lenne a helyzet, ha Ford, Kennedy és Wallace lennének az elnökje­löltek 1976-ban. (Azért veszik Kennedyt, mert ő a legerősebb demokrata személyiség annak ellenére, hogy nem akaija a jelöltséget.) A fenti hármas harcban Ford 37,5 százalékot kapott, Kennedy szenátor ugyanannyit és Wallace 20 szá­zalékot. 5 százalék még nem határozott. Ez azt jelentené, hogy egyik nagy párt jelöltje sem nyerné meg a választást és a Képviselőháznak kellene dön­tenie. A Ford, Kennedy és Reagan hármas esetén az elnök csak 34, Kennedy 41 és Reagan 21 száza­lékot kapna. Tehát ebben az esetben ugyancsak a Képviselő­ház döntené el a választást. BREZSNYEV ÉLESEN BÍRÁLTA NYUGATOT VARSÓ — A Szovjet teljha­talmú vezetője, Leonid Brezs­­nyev a lengyel kommunista párt kongresszusán mondott beszé­dében éles szavakkal bírált egyes „befolyásos” nyugati kö­röket, akiknek sikerült az euró­pai biztonsági konferencia óta megmérgezni a nemzetközi po­litikai helyzetet. Általánosságban „rosszul értesültségről” és „rágalmak­ról” beszélt, miközben gondo­san kerülte a Washington és Moszkva között fenálló holtpont említését. Amig a szovjet blokkhoz tar­tozó országok „ideális” alapon követik a kitűzött célt, a „békét” és együttműködést, azalatt az „imperialisták reak­ciója” lerántja ezeket az ideálo­kat és „beszennyezik” az őszinte törekvéseket. Beszédében nem tett közvet­len utalást, de érezhető volt, hogy elsősorban Kínára és egyes nyugati kommunista pártokra utalt, melyeket „árulóknak” nevezett, akik sárt dobálnak a Szovjetre és hűséges követőire. A Nyugat elég erősen bírálta a Szovjetet Helsinki óta, mert nem követi a csúcskonferencián lefektetett elveket. Brezsnyev visszadobta a „labdát” mond­ván, hogy a Nyugat nem jár el a Helsinkiben aláirt szerződés szerint. WASHINGTON - Egy és fél billió dollárba kerül a már ki­adott 207 millió felett, hogy a lé­gierő C 5A jelzésű szállító gépei­ben megállapított hibát rendbe­hozzák. Proxmire szenátor sze­rint 30 Boeing 747-est vásárol­hatnának azon a pénzen, ami azt jelentené, hogy majdnem jobban járnának. 81 C 5A szállítógépet építettek, melyekből többet el­vesztettünk hibás konstrukció­ból keletkezett balesetek miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents