Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-04 / 49. szám

2. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ MAGYAR HERALD Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hírnök) New Brunswick, N. J. Perth Amboy Herald (Híradó) Perth Amboy, N. J„ Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J„ Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Híradó) Trenton, N. J. és Hungarian News (Bethlehemi Híradó) Bethlehem, Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday P°»l» dm: Mail Address: P. O. Box 27, New Brunswick N. J. 08*01 Irodánk elme — Office Address: 216 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK, N. J. 08901 Szerkesztőség elme: — Editorial office. 222 Amboy Avenue, Metuchen, N. J. 08840 Telefonszám: (201) 548-1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES, Editor Előfizetési ára: egy évre $15.00; fél évre $8.00. Subscription: $15.00 per year; $8.00 for Vi year. Külföldre $20.00 egy évre. Foreign Countries $20X0 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. Second class postage paid at New Brunswick, N. J. and at additional mailing office Washingtoni levél írja: SPECTATOR A kommunista és „Harma­dik Világ” kampány az Egyesült Államok ellen egyre inkább ellentmondásossá teszi az ame­rikai támogatást; az Egyesült Államok egyrészt anyagilag je­lentősen hozzájárul az ENSZ kiadásaihoz, másrészt az ENSZ- ben a támadások célpontjává vált. Az uj Amerikai ENSZ nagykövetnek, Dániel Patrick Moynihannak igen nehéz dolga van, amikor erélyesen visszauta­sítja a Harmadik Világ országai képviselőinek Amerika-ellenes diplomáciai hadjáratát és felszó­lalásait az ENSZ-ben. Mr. Moynihan, aki előzőleg a Harvard egyetem professzora volt, először hivatalbalépése után közvetlenül válaszolt kemé­nyen a Harmadik Világ országai­nak támadásaira. Legutóbb pedig az ENSZ-ben a cionizmus elleni legújabb határozati javas­lata ellen kelt ki. Moynihan hangsúlyozta, hogy ha „ez a határozati javaslat elfogadásra talál az ENSZ-ben lehetséges, hogy az amerikai anyagi támoga­tás csökkeni fog.” Amerikai diplomaták gyak­ran kérdezik külföldi kollégái­kat, hogy mit gondolnak, meddig fizeti még az Egyesült Államok az ENSZ költségei egy részét, amikor az Egyesült Nemzetek szervezete Izrael ellen fordult és a világ valamennyi szocialista mozgalmát támogat­ja-Az Egyesült Államok az ENSZ különböző bizottságai által meg­határozott éves hozzájárulásnak a 28 százalékát fizeti, amely a következő legjelentősebb hozzá­járuló, a Szovjetunió éves költségeinek a duplája. A Szovjetunió ráadásul rubelben fizet, amelyet mint pénzegységet Nyugaton nem fogadnak el, igy azzal a szocialista országokban vásárolnak a különböző ENSZ bizottságok vagy segített orszá­gok. A Szovjetunió ténylegesen nem érdekelt különösképpen az ENSZ különböző beruházásai­ban és nemzetközi terveiben, inkább politikai és diplomáciai téren érdekelt, mondotta egy gazdasági szakértő. A Szovjetunió és sok más ország szintén elutasítja bizo­nyos ENSZ tevékenységek anyagi támogtását, amelyeket illegális­nak minősítenek. Például a hatvanas évek elején a kongói operációt nem támogatta anyagi­lag a Szovjetunió, a kelet-euró­pai országok, Franciaország amig a Közel-Kelet jelenlegi békekötése katonai és egyéb költségeit a szocialista országok, s köztük Kina nem támogatják anyagilag. Az ENSZ pénzügyi tisztvise­lői egy valóságos „ válság”-ról beszélnek; gyakran még a havi fizetések kifizetése is gondot okoz, s az ENSZ éves deficitje, amely ma körülbelül $90 millió, évről-évre növekszik, majdnem négy millióval évente. Ugyanakkor azok az orszá­gok, amelyek az ENSZ költségei­nek csak kisebbik hányadát fizetik uralják az ENSZ közgyű­lését, amikor a politikai, diplo­máciai vitákra kerül a sor. A statisztikák azt mutatják, hogy a 10 legjelentősebb hozzá­járuló állam fizeti az ENSZ költségeinek 78 százalékát, amig a 70 legszegényebb hozzájáruló állam az éves költségeknek csupán 1,4 százalékát fizeti. E kisebb országok egyrésze ráadá­sul a múlt évi hozzájárulást nem fizette ki (amennyiben egy ország két évig nem fizeti meghatározott hozzájárulását, akkor elveszti ENSZ-beli tagsá­gát.) E problémák ellenére az ENSZ továbbra is fontos nemzet­közi fórum. Ahogy egy nyugati diplomata mondotta: „A világ az átalakulás korszakát éli. Az ENSZ nemrég a nyugati orszá­gok által uralt nemzetközi fórum volt. Ma a nyugati országok nem uralhatják tovább e nemzetközi szervezetet mint az ötvenes években. Nekünk is fel kell ismernünk, hogy mi a mi valóságos helyzetünk.” SZOVJET— KELETNEMET SZERZŐDÉS: EGY LÉPÉS HÁTRA? BONN, Nyugat-Német­­ország — Október 7-en a Szovjetunió barátsági és kölcsö­nös segítségnyújtási programot irt alá Kelet-Németországgal. Ez a szerződés a korábbi, 1955-ben és későbbi 1964-ben kötött szerződések megújítása. Az egyezmény hangsúlyozza, hogy az európai biztonság legfontosabb feltétele az államok határainak tiszteletben tartása. A szovjet-kelet-német egyez­mény fontos része a Berlinnel kapcsolatos megállapodás. Az 1964-ben kötött legutóbbi szer­ződés hangsúlyozta, hogy Nyu­gat-Berlin egy önálló, független terület. A mostani szerződésből azonban kihagytak az 1964-ben írott meghatározást. Szintén kimaradt egy másik mondat egy régebbi megállapodásból, amely annak idején (1971-ben) elismer­te Nyugat-Berlin és Nyugat-Né­­metország jogát, hogy egymással szoros kapcsolatokat építsenek ki. Természetesen a megegyezés egy szót sem ejtett a két Német­ország egyesítéséről. Az esetleges egyesítés említését a kelet-német Alkotmányból már régebben eltörölték. Egy másik pont is figyelemre méltó. Az uj egyezmény kimond­ja, hogy valamennyi szocialista országnak internacionalista kö­telessége a szocializmus vívmá­nyait megvédenie. Ez azt jelent­heti, hogy ha például a Szovjetuniónak katonai problé­mái lehetnek Ázsiában, akkor a kelet-németek segítségét is elvár­ják. A Nyugat-német politikusok i úgy vélik, hogy az uj egyezmény l egyáltalán nem változtatta meg a Nyugat-Németországgal és Nyu­gat-Berlinnel való jogi kapcsola­tokat, s az nem változtatja meg Nyugat-Németországnak a két Németország esetleges egyesíté­sére irányuló célját. UNDBERGH, A „MAGÁNYOS SAS” UTOLSÖ PIHENŐHELYE MARI LAND KORMÁNYZÓJA ÁRTATLANSÁGÁT HANGOZTAJA BALTIMORE — Marvin Mandel Marryland-i kormány­zót és 5 üzletembert a Nagy Esküdtszék korrupció miatt vád alá helyezett. Hosszadalmas kivizsgálás után a Nagy Esküdtszék által emelt vád sze int az 5 üzletember megvesz­­tecette Mandel kormányzót an­nak érdekében, hogy úgy irányít­sa az állami törvényhozást, hogy lényegesen emelkedjék a Marl­boro lóversenypálya értéke, melyben üzleti érdekeltségük van. Mandel pénzügyi érdekeltséget kapott két ingatlan komplexum­ban, melyek közül az egyik Baltimore megyei irodaépület, amelynek egy részét a Sociel Security béreli, és, más szövetsé­gi ügynökségek. A vád alá helyezés után Mandel sajtókonferencián ártatlanságát hangoztatta és kijelentette, hogy minden rendelkezésre álló mó­don védekezni fog a váddal szemben. HANA, Maui, Hawaii — Charles Lindbergh a kis Kipahu­­lu templom kertjében találta meg azt a nyugalmat, amire egész életében vágyott. A „magányos sas” idejött utolsó éveit élni, ahol gyönyörű környék. Itt temették el hawaii stílusban, megtöltve sírját láva­­kóvekitel. Bár Lindbergh soha nem tudott megszabadulni a nyilvá­nosságtól. Több mint egy évvel halála után még mindig akad­nak látogatók, akik leróják tisz­teletüket annak az embernek, aki 48 évvel ezelőtt először repülte át az óceánt. A kicsi templom 12 mérföldre van Hana-tól, amit egy misszio­nárius épített és Lindbergh jó barátja volt. A templomkertben a zöld minien árnyalata megtalálható. Lindbergh egyszerű, jeltelen sirja kicsit távolabb a többiektől, egy nagy fa árnyékában van. „Véleményem szerint a világon a legszebb helyet választotta” — mondotta Edward Pu a Nemzeti Park erdőkerülője. Egyszerű sírban, a Kipahula Hawaii Church udvarában nyug­szik Charles Lindbergh

Next

/
Thumbnails
Contents