Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)

1975-11-06 / 45. szám

16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ ERDÉLYI TÁJÉK AZ ÉPÜLŐ KOVÄSZNA Kovászna (v.Háromszék megye) — Kovászna, napjainkban hirte­len, rohamos ütemben elkezdett épülni. Ez a kisváros annyi uj szállodával gyarapodik rövide­­■ sen, hogy a nagyobb központok is megirigyelhetnék, j Kovásznai posztó... kovász­arról beszélgettünk hogy milyen is lesz az, amikor Kovásznának kétszer annyit lovasott. művelt ember fog élni Kovásznán. Hogy könnyebb lesz könyvhöz jutni.) Az uj épületek és a régi város arca közti különbséget talán sehol sem lehet ennyire érezni. Az idősebb kovásznaiak nyelve még meg-meg botlik — s ma is gyakran mondják igy: ,, Beme­gyek a faluba.” Épül az qj szálloda-komplexum Kovásznán nai borviz... kovásznai motet­ták... fűszerüzem... Ennek a városkának jó neve van... A Tündérvölgy felé vezető utón uj lakónegyed, s az ut rette­netesen feltúrva. Most rakják le a kanáliscsöveket. De az egész kovászna olyan, mint egy nagy épitőtelep. Az uj szálloda mellett épül az újabb — s tovább a le­geslegújabb. Kovásznából szál­loda-város lesz. Fürdőváros. Borvizet isznak itt a tehenek is, s a kerekes kutakból sem édesvizet húznak; úgyhogy a hetedik szomszédig kell menni, ha húslevest akar főzni a házi­asszony, vagy ha a finnyánsabb vendéget édevizzel akarja megkí­nálni. De Kovászna nemcsak für­dőváros. A több, mint tízezer lakos közül — persze — nem mindenki a fürdővállalat vagy a megyei turisztikai hivatal alkal­mazottja. Vizi Gyulát, Kovászna pol­gármesterét kértem meg, hogy ebben az épülő labirintusban, ahol az ujságiró nemigen tud egyedül boldogulni, segítsen a tájékozódásban. Azt kérdeztem; milyen lesz Kovászna? Mindenki azzal kezdi, hogy Kovászna fürdőváros — pedig ez csak a válság egyik fele. Van iparunk, mezőgazdaságunk. Természetesen nem nehézipar, I hanem az, amit a környezet évszázadok óta felkínál. A környék őserdeire épültek a haj­mostani bútorgyár faragott stíl­bútort gyárt. A Lendület kisipari termelőszövetkezet 900 ezer lejes befektetéssel épit szintén egy butorrészleget. Bővitik a házi­szőttes gyártását is. Nyilvánvaló: az iparosodás megkövetel bizonyos városiaso­dást. Épitjük az ivóvíz-hálóza­tot, csatornázunk. Balneológiái jelentősége miatt kapta a város a Kovászna szállót, melyhez für­dőbázis is csatlakozik. S ebben az évben átadásra kerül a kettes szálló. Ez az egység négyszázhat­van személynek nyújt szállást. A szivkorházat is bővitik. Önálló fürdőbázist építenek ki. A szivkórház bővítésével lehetővé válik, hogy egy 250 helyes iskola-szanatórium léte­süljön 1980-ban. A városi kórház is kettős célt szolgál; elsősorban a város és a környék betegeit ápolja, de a máshonnan érkező vendégeket is itt gyógykezelik. A nőgyógyászat keretén belül uj osztály létesül, mely a meddőség gyógyítására szakosodik... A Kovászna-patakát „meg­­rendszabályozták”: a mederből eltűntek a még néhány évvel ezelőtt is ott sütkérező hatalmas kövek. Sajnálom. Talán kevés fürdőhely sokemeletes szálloda­sora mondhatja el magáról: „Olyan bővizű patak csobog előttem, hogy akár pisztráng is élhetne benne.” Fábián Ernő tanár barátom­mal sétálgattunk a városban, és A főtér sarkán már bonta­nak; kezd kialakulni az uj központ magva. A Pokolsár iszapnulkánja körül hamarosan olyan szállodasorok állanak, melyekre joggal lehetnek büsz­kék a kovásznaiak — a vendégek és az építők egyaránt. Az ember csodálkozik azon, hogy ezeknek a rendkívüli balneológiái lehetőségeknek csak olyan kis hányadát haszná­­ták ki régebben. De minden kárban van haszon is; igy most legalább modern, komfortos szállodákkal kezdheti Kovászna fürdővárosi létét. ... Kovásznának gyönyörű a fekvése. Ennél szebb csak a hir­telen ébredés-felkelés ebben a gyorsan fejlődő fürdővárosban. Vári Attila KODOLÄNYI MUZEUM YAJSZLÓ, Baranya megye Az ormánsági Vajszló múzeumot állít Kodolányi János emléké­nek. Az iró hosszú ideig ebben a községben élt, számos műve kötődik az Ormánysághoz és Vajszlóhoz. Az erdészet jelenlegi székházát alakítják át muzeum-s má, ahol az iró édesapja lakott és dolgozott, s a gyermek Kodo­lányi János nevelkedett. Az épület egy részében a Kodolányi-emlékeket helyezik el, amelyeket a család bocsát a muzeum rendelkezésére. Az épület másik részében erdészeti kiállítást rendeztek be — össze-DEBRECENI RIPORT A KÁLVINISTA RÓMA ÉL ÉS MOZOG Debrecen, október hó... Szép város Debrecen. És most házai között ott folyik a Tisza, helyesebben: a Tisza vize. Kellett, nagyon kellett a viz, a huszonnegyedik órában érke­zett. A száznyolcvanezer lakosú városnak nincs folyója., vizét a felszín alatti kutakból merítette. *** Néhány hónapja, a tiszalöki vízlépcső születésének évforduló­ján, Papp Ferenc, a Debreceni Vízmű igazgatója karon kapta az ujságirót, és egy sötét kis helyiségbe invitálta. Ott vetített képekkel ismertette a Tisza, a Keleti Főcsatorna környezetala­kító, áldásos hatását. Ezután elővett egy százhetven éves dokumentumot, olvassa a ven­dég. „...hasznosnak látnám, ha Nemes Város üdülővel egy Canálist vonatna a Tiszától fogva Debrecenig, ottan ahhoz való nagy tót és Schleussent (zsi­lipet) készítetvén.” E sorokat Pécsi Mihály építész 1804 májusában irta. Az olvasás befe­jeztével az igazgató a következő­ket mondta: „Néhány hónap múlva itt van a városban a viz. Egy ember naponként 223 litert fogyaszt. Az elképzelések szerint 2000-re, a város lakóinak száma 3000 ezer és az egy főre jutó vízfogyasztás naponként 280 liter lesz. Ha nem hozzuk be azonnal a Tiszát, szomjan ha­lunk, megáll a fejlődés leállnak a gyárak. A talajvíz kimerülőben, már a Nagyerdő fáit is a pusztu­lás veszélye fenyegeti.” A viz megérkezett. *** Ősidők óta létezik, él a város. Már 1361-ben kiváltságokkal, biróválasztási joggal rendelke­zett, 1407-ben három országos vásár tartására kapott engegélyt. Itt élt, nevelkedett a két Hunya­­dy-fiu, László és Mátyás. Mátyás ezt sohasem feledte, s amikor ki­rály lett, árumegállitási joggal ruházta fel Debrecent és évente nyolc országos vásárt engedélye­zett. Kollégiumában már a XVI. század első felében elkezdték a reformált szellemű tanítást. A kollégium falai között tanult Csokonai Vitéz Mihály, Kazin­czy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Arany János, Móricz Zsigmond, Medgyessy Ferenc. Külvárosa újjászületett, annyi uj, emeletes ház épült itt, hogy talán kár is volna számok­kal rombolni az illúziót. De pati­nás belvárosa ma is legyőzhetet­­ílen. Itt, a Nagytemplomban, 1849. április 14-én az országgyű­lés két házának együttes ülésén, Kossuth Lajos olvasta fel Ma­­jgyarország függetlenségéről és a Habsburgok trónfosztásáról szóló határozatot. Kossuth egykori ka­rosszéke most is ott áll a templomban. A Bika szállóban lakott Széchenyi István, Wesse­lényi Miklós ., Vörösmarty Mihály, Bem József... Igaz is, Debrecen megyei jogú város, kétszer volt az ország fővárosa: 1849-ben itt folytatta tevékeny­ségét a szabadságharc kormánya és 1945-ben itt kezdte munkáját az ország ideiglenes kormánya. *** A város gazdag is. Bár hírét elsősorban történelmi szerepe tartja a közhitben, ma már ipa- Irával is méltán büszkélkedhet. A Gördülő Csapágygyár, a MÁV Járműjavító, legújabban a kon­zervgyár és nem utolsósorban a BIOGAL gyógyszergyár öregbiti jó hirét. Dr. Kovács András, a gyógy­szergyár igazgatóhelyettese és Kékesi Sándor, valamint Sebes­tyén Pál műszaki és gazdasági tanácsadók tájékoztatnak a gyár .legújabb eredményeiről. Az 1912-ben alakult REX Gyógyszer Vegyészeti Gyár utód­jában a BIOGAL-ban 1960 óta hatásos gyógyszerek készülnek és azóta minden évben újabb medicinákkal segítenek a beteg emberen. Most, négyéves kísér­let után. az asztalra tették a legujabbat: a Biosupressint, a leukémia (fehérvérűség) és a psoriasis (pikkelysömör) ellen. Uj készítményeik még, ame­lyekkel rövidesen a betegek is találkozhatnak, a trombózist gátló gyógyszerek, valamint viz­­hajtó és májvédő orvosságok. Egy érdekesség: az uj gyógy­szerek névadása itt, a gyárban történik. A közismert Maripen antibiotikum neve például úgy született, hogy a kutatómérnök azt mondta: legyen a szó első tagja Mari, mivel a feleségét igy hívják... SuhaAndor dani fürészmalmok, s az erdők ésszerű kitermelésére alapozva épitjük az uj bútorgyárakat. Kovászna a következő ötéves terv folyamán megkettőzi ipari kapa­citását Préseltlemez gyárunk lesz, előreláthatólag 35 ezer tonnát fog termelni évente. A függésben a Kodolányi-család­­dal. A körzeti könyvtár is ebben az épületben kap majd helyet.

Next

/
Thumbnails
Contents