Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-30 / 44. szám
magyar híradó 9. oldal KÉRDÉS — Mikor mond egy édesanya nemet? 77 éves vagyok, 44 évig dolgoztam üzemben. 3 fiút neveltem egyedül korai válás után. A két idősebb rendben van, a legfiatalabbal van problémám. Sándor 50 éves, katona volt, aztán egyetemre járt, de az álma az volt, hogy zenész legyen. Elég jól játszik, de nem annyira jól, hogy bekerüljön, az élvonalba. Minden pénzemet ráköltöm, mert kér. Havi 260 dollárom van, ami teljesen elmegy. Másik két fiam szid, hogy miért csinálom ezt, miért nem küldöm el dolgozni?! Mel nem szereti a rutin munkát és még mindig azt reméli, hogy hires valaki lesz belőle. Hogy tudjam elutasítani? Nagyon szeretem őt. Soha nem nősült meg. Mit tegyek? VÁLASZ — Egy fillért se adjon Sándornak ezentúl. így soha nem fog állás után nézni, mert tudja, hogy anyja ott van a háta mögött. Mondja meg neki, hogy anyagilag teljesen kimerült. Nem mindenki tudja azt csinálni, amit szeret vagy megálmodott. Itt az ideje, hogy Sándor férfi legyen, ön pedig, 77 éves fejjel, megérdemli a pihenést. EGY VÉRADÓ — Nagyon őrülten, mikor olvasói figyelmét felhívta arra, hogy ellenőriztessék vérnyomásukat. De ajánlhatta volna azt is, hogy teljesen ingyen ellenőrzik azoknak, akik vért adnak. Gyors, fájdalommentes és kimutatja, ha valami betegsége van, amiről azonnal értesítik. Én évente kétszer adok vért. Úgy érzem, sokkal többet nyújtanak nekem, mint amennyit én adok. VÁLASZ — Az Isten áldja meg önt. És kedves olvasók, akik 17 és 65 év között vannak, önök is adhatnak vért. Az egyetlen bank a földön, amely inkább vért, mint a pénzét kéri: a Vöröskereszt Vér Bank. *** KÉRDÉS — Eljegyeztem magam, aztán az esküvő napját is kitűztük 16 hónappal ezelőtt. De an\ikor közeledett az időpont, pánikba törtem ki. Valami okból kifolyólag a házasság megfélemlít, pedig biztos vagyok benne, hogy szeretem a vőlegényemet. Már rengeteg ajándékot kaptam, amikor úgy döntöttünk, hogy áttesszük az esküvő napját későbbi időpontra. Kérem, mondja meg, mit tegyek az ajándékokkal ebben a késői időpontban? Még mind az eredeti csomagolásban van! Lehet, hogy lesz esküvő, de az is lehet, hogy nem! VÁLASZ — Küldje vissza az ajándékokat! Ne azok miatt menjen hozzá vőlegényéhez. A következő alkalommal biztosan határozottabb lesz és nem lesznek ilyen problémái. KÉRDÉS — 30 éve vagyunk házasok és minden érzés kihűlt bennünk egymás iránt. Az utolsó 10 évben egyszer sem aludtunk közös ágyban. 5 éve tudom már, hogy mást szeret a férjem és össze is házasodnának, ha szabadok lennénk. De férjem velem van kötelességből. Mindketten nagyon rosszul érezzük igy magunkat, de szükségem van rá biztonsági szempontból. Én soha nem dolgoztam és nem tudnám eltartani magam. Ezenkívül hozzászoktam ehhez a társasághoz és nem akarok 51 éves fejjel ly életet kezdeni. Mi a véleménye? VÁLASZ — Először is azért, mert őn soha nem dolgozott, az nem jelenti azt, hogy nem is tud. Ilyen okból kapaszkodni egy férfibe^.nem helyes dolog. Mié*1 nem ülnek le, és beszélik meg ezt együtt? .Lehetséges, hogy félje segítségével talál egy kellemes munkát és ott megismerkedhet uj barátokkal is. Ha félje ilyen határozottan érzi kötelességét, valószínűleg anyagi támogatást is nyújtana. Ha a beszélgetésnek nem is lesz eredménye, kár semmi esetre sem származik belőle. Reklamáció — Kérem, én nem ilyen cellához szoktam! EMLÉKEZZÜNK! HERMAN OTTÓ TERMÉSZETTUDÓS Ez évben volt 140 esztendeje, hogy a Zólyom megyei Breznóbányán megszületett Herman Ottó, a haladó szellemű, kiváló magyar természettudós. Rendkívül sokoldalú ember volt: rovartani, madártani, növénytani, néprajzi, nyelvészeti, őslénytani munkásságán kívül jelentős politikai, közéleti tevékenységet is kifejtett. A kiegyezés után mindvégig kitartott függetlenségi elvei mellett, halála napjáig Kossuth Lajos hive maradt. ,,A szó és a toll remekmivű mestere” hét esztendős koráig egy szót sem tudott magyarul, szülei német nemzetiségűek voltak. A magyar nyelvet oly tökéletesen megtanulta, hogy a magyar nyelvtudomány is részt kért Herman Ottó szellemi örökségéből. Művészi színvonalon rajzolt: több művét maga illusztrálta. Tanítványai és tisztelői méltán nevezték ,,az utolsó magyar polihisztor”-nak. A természet szeretetét édesapja, a szerény jövedelmű kamarai orvos plántálta Herman Ottóba. A Bükk vadregényes vidékén — Alsóhámorban — nevelkedett. Ez a gyönyötű környezet, a szabad természet varázsa — az atyai példához hasonlóan — egy egész életre való, mély nyomot hagyott a fiú lelkében. „Gyermekéveim legszebb emlékei bükkerdőből mosolyognak felém. Hányszor osontam ki a házból, mélyedtem be a bükkösbe, az egyetlen templomba, amelyben igazán szivem és eszem szerint tudok ájtatos lenni!” — emlékezett a már ünnepelt tudós A bükkerdő című elbeszélésben gyermekkorára. Herman Ottó nem az egyetem falai között szerezte bámulatos tudását, hanem önművelés (autodidxis) utján! Nem végzett soha egyetemet, csupán segédlevelet szerzett a lakatos szakmábán. Tudásszomját fáradhatatlan munkabírással és vasszorgalommal elégítette ki. 1854-ben géplakatosként dolgozott Bécsben, szabad idejében a természetrajzi múzeumban Karl Brunner irányításával a rovartant tanulmányozta. 1857- ben besorozták az osztrák hadseregbe,, leszerelés után a lengyel és az olasz szabadságharcban harcolt. 1864- ben hazatért és megpályázta a kolozsvári muzeum konzervatóri állását. Herman Ottó révbeért. Kolozsvár magasszintű szellemi életébe hamar beilleszkedett. A muzeum gyűjteményét gazdag anyaggal gyarapította. Itt irta első tudományos dolgozatát, itt készült fel igazán a későbbi nagy feladatok ra. Kilenc esztendő után elhagyta Kolozsvárt. A Tér mészettudományi Társulat megbízta a magyarország pókok monográfiájának megírásával. A nagy mű else kötete 1876-ban jelent meg, s egycsapásra híressé tetű szerzőjét. A „Magyarország pókfaunája” úttörő je lentőségű a magyar természettudományos irodalom ban. Herman Ottó e művében — a népnyelv tapaszta latait felhasználva — számtalan szakkifejezést alko tott. Ezután sorra jelentek meg a tudományt népsze rűsitő munkái: A magyar halászat könyve. Ősi nyo mok a népies halászatban. A madárvonulás elemei, talán legnépszerűbb alkotása: A madarak hasznáró és káráról. Herman Ottó nevéhez fűződik a Természetrajz Füzetek c. folyóirat megindítása, a Madártani Intéze megszervezése és az ornitológiái szakfolyóiratnak, a: Aquila-nak szerkesztése. Évtizedekkel ezelőtt felismerte a természetvédelem jelentőségét. „Én annak a nemzetnek nyujtanáir a pálmaágat — írja égyhelyütt —. amely kiteijeszti jó indulatát, védelmét és gyámolitását a nálánál alsóbb rendű élőlényekre..’’ Herman Ottó kezdeményezte a madarak és fák napjának megünneplését. A múlt évben ismét felújították a amgyar iskolákban a „pompáját kibontó természetnek e szép ünnepét”. H-U-M-O-R — Hallotta? Smithék mégsem válnak, sőt, nagyon békésen és boldogan élnek együtt... — Ne üljön fel az ostoba pletykáknak! Az emberek annyi rosszat összebeszélnek...- o -Az utcán megy két barát. Szembe jön egy nagyon csinos miniszoknyás lány. Elragadtatással mondja az egyik férfi: — Ez igen. De csinos! Barátja legyint: — Három gyerek... — Mit beszélsz?! Nem létezik, hogy ennek a bűbájos fiatal lánynak három gyereke legyen! — De neked van...- o -A bolondokházában a látogató megszólítja az egyik kertészkedő ápoltat, aki éppen az érett epret szedi: — Mondja kérem, trágyázza maga az,epret? — Nem, én porcukrozom, dehát én bolond vagyok!- o -Nem igaz, hogy a feleségek mindenben ellentmondanak a férjüknek. Bizonyságul egy megfigyelés. A félj megfordul egy nő után a strandon, s megjegyzi feleségének: — Ugye, csinos? A feleség is szemügyre veszi. — Ha arra a festett hajú, ráncos arcú, hamis szempilláju, rossz alakú, ikszlábu nőre gondolsz, tényleg csinos.- o -A tárgyaláson igy mennydörög az ügyész: — Bűnösnek tartom betörésben a vádlottat, hiszen megtalálták nála a betörőszerszámokat. — Ha ez bizonyíték, akkor ugyanilyen alapon az ügyész ur házasságtöréssel is vádolhat — védekezik a vádlott.
