Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-23 / 43. szám
MAGYAR HÍRADÓ 17. OLDAL MECSEKI KÉPESLAP A KILÁTÁS MISINÁRÓL PÉCS, Baranya megye — A malomkerék kalapos hölgy elragadtatott sikolyokat hallat: ,Ach... schön... sehr schön...!” A pepita zakós őszülő halántéku ur megállás nélkül fényképez. Az idegenvezető németül magyaráz a kíváncsian nézdegélő turistacsoportnak. A gyakorlatlan nyelveken botladozik a név: kén. Lankáin édes szőlőt, az uj bor Ígéretét dédelgeti, erdeiben vadakat és megszámlálhatatlan növényfajtát nevel. Mélyből feltörő hévize, egészséges levegője sok beteg embernek hozott már gyógyulást. A Mecsek déli lejtőjét autóutakkal, sétányokkal, kirándulóválnak! Nehéz lenne tanácsot adni annak, aki a Mecseket akarja megismerni. Annyit mindenesetre: feltétlen menjen fel legmagasabb csúcsai egyikére, a Zengőre, Tubesre, Jakab-hegyre, vagy akár a Misinára. S ha a mintegy 600 méter magasról körültekint, láthatja a hegység nagy részét. Láthatja a lábánál füstölgő gyárkéményeket, tízemeletes házakat, elhagyott régi szénbányákat, uj aknatornyokat. Láthatja a szelíd Tettye-fennsikot. LátKilátás Pécs és környékére Misináról ,,Metsek... Metsek... Mécsék.” Az ismertetőnek vége, az idegen vendégek a panorámabusz felé zsibonganak. Az. őszülő halántéku ur odaszól a malomkerék kalapos hölgyhöz: ,.Ezt a részt is megismertük. Igazán kedves látvány”. Igazán kedves látvány? Hm.. Úgy hangzik, mintha valaki egy Munkácsy-képre azt mondaná — cuki! A Mecsek-hegység nem kedves látvány. Több annál. Sokkal több! Emberrel közös történelme ősidőkre nyúlik vissza. Először j az ősember talált otthonra I mészkőbarlangjaiban, és kérte :— kapta a Mecsek kincseit. „Az építéshez követ és fát, az emberi élethez vizet, az iparnak ércet és homokot, a fűtéshez szenet ad a ! Mecsek évszázadok óta” — írja a pécsi útikalauz. A Mecseknek ezer arca van. A hegység kincseinek kiaknázására települt és virágzott fel az ipar Baranya megye déli részén. A sokféle munkalehetőség embereket vonzott, uj települések i születtek, városok nőttek és i fejlődtek a hegység lábánál. Ma | már a szén- és uránércbányásza| ton túl majdnem minden iparág i megtalálható a Mecsek környéhelyekkel tarkított parkerdő fedi. Ez már ,,könnyebb műfaj”, az üdülők hétvégi kirándulók paradicsoma. Ide nem szöges cipővel, hanem többnyire autóval érkeznek a XX. század modern zarándokai, a pihenni, kikapcsolódni vágyók. A gyerekek az állatkertet és a vidámparkot részesítik előnyben, mig a felnőttek a legszívesebben a hatalmas, impozáns pécsi tv-toronyhoz rándulnak ki, a Misinatetőre. Pedig van a parkerdőnek még sok szép helye. Csak... ahol fenséges panoráma tárul a szemlélő elé, ott a környezet tisztasága hagy kívánnivalót maga után. Ahol netán mindkettő megvan, ott viszont szomjazhat, éhezhet a természet szerelmese, a közelben nincs mód ilyen igények kielégítésére. Az egész parkerdőben összesen három étterem áll a kirándulók rendelkezésére, a Fenyves szállóban, a Dömör kapui turistaházban és a Misinán. Több szálló, több étterem kellene. Néhány elhanyagolt szép hely, műemlék is megérdemelné a felújítást. Tervek vannak, amelyek — reméli a parkerdő „törzsközönsége” — valóra is hatja, amint kis falvakat ölel körül gyengéden, utakat kigyóztat végig magán megadással, tavakat, gyönyörű erdőket őriz. Láthatja — és megérinti a Szépség! Németh Szilvia KÜLFÖLDI MAGYAR KRÓNIKA A zürichi magyar róm.-kat. plébánia és a Katolikus Státus szeptember 31.-én ülte meg védőszentjériek, Szent Istvánnak névünnepét. Az emlékbeszédet Salamon László O.C. tartotta. — A zürichi egyházközség meleg ünneplésben részesítette plébánosát, dr. Kerényi Györgyöt pappászentelésének 40. évfordulóján. A bázeli Kiss István 225 kg. szalámit ajándékozott a burgkastli magyar diákoknak, 400 kg.-ot a svájci Vöröskeresztnek, 100 kg.-ot a Kinderheimnak és ugyancsak 100 kg.-ot az Altersheimnak adott. Az írországi Dublin ben 71 esztendős korában elhunyt gróf Zichy Domokos. Az egyetlen nyugaton működő magyar gimnázium a burg kastl-i az uj tanévtől kezdve „Mindszenty József Magyar Gimnázium” nevet viseli. Párisban hosszas betegség után elhunyt Mikszáth Antal újságíró, Mikszáth Kálmán dédunokája. Egyike volt azon kevés magyaroknak, akik a hires Larousse Lexikon szerkesztőségében dolgozott éveken át. A pápa püspökké szentelte a magyar dr. Kada Lajost, akit egyúttal c. érsekké és Costarica-i nunciussá nevezett ki. A magyar pap-diplomata legutóbb a bonni pápai nunciaturán működött Corrado Baffile nuncius mellett. Az 51 éves uj pápai nuncius-püspök a középiskoláit a Zrínyi Miklós reálgimnáziumban, teológiai tanulmányait Esztergomban, illetve a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, külföldön jeles hallgatója volt a pápai Diplomáciai Akadémiának. Innsbruck egyik kórházában hosszú betegeskedés után elhunyt dr. Zágon József prelátus, apostoli protonotárius, a magyar emigráció egyik jelentős egyénisége. 1948 óta emigránsként élt Európában. Az első időben az Innsbruck melletti Mutters tiroli községben ütötte fel főhadiszállását. Ebből az időből datálódik a Békés-Dalos féle ijszövetségi szentirás uj kiadása, a Külföldi Magyar Katolikus Akció és ennek keretében a „Anonymus” római kiadóvállalat alapítása, majd a „Katolikus Szemle” megteremtése. Később a Szentszék is igénybevette szolgálatait: rábízta az olaszországi magyarok lelkészi ellátását s ő lett egyúttal az egész magyar emigráció lelki gondozásának apostoli vizitátora. A pápai magyar intézetet ő mentette át a jövőbe, s nevéhez fűződik a római magyar zarándokház megteremtése s jelentős részt vállalt annak idején a bécsi Pazmaneum restaurálásában. Mindezen tevékenysége elismerésül VI. Pál pápa rábízta az általa újonnan felállított szerv: az emigrációban és az egyáltalán idegenben élők lelki ellátását intéző kongregáció irányítását, amely tisztség miniszteri rangnak felel meg. Római otthona a S. Maria Maggiore bazilika lett, mint annak kanonokja. Három szívinfarktust állt ki, végül nyugalomba vonult kedvenc falujában Muttersbe, ám ott is tovább dolgozott mindaddig, amig erejéből tellett. Halála a magyar emigráció nagy vesztesége. TÖBB MILLIÓ ÉVES FATÖRZSEK SZILVÄSVÄRD, Heves megye— Szilvásvárad közelében több méter mélységből megkövesedett fatörzseket ástak ki a földből, amelyeknek korát több millió évesre becsülik, A szakemberek elmondták, hogy ezt a vidéket évmilliókkal ezelőtt tenger borította. A szigeteket és a partmenti erdőket a viz elmosta, s a fákat csendesebb öblökbe sodorta. Az állandó vulkáni tevékenység következtében a viz ; alá került fatörzsek megkövesedí tek. A most felszínre került . tüskökön jól megfigyelhetők az j évgyűrűk és az ággöcsök. Azt is \ megállapították, hogy a leletek j tölgy- és fenyőerdő maradványai. A Bükk hegység értékes növényi emlékeit a szilvás-váradi ; erdőmuzeumban helyezték el. KILÁTÓK A PUSZTÁN Kilátókat építenek a Hortobágyon. Legújabb nemzeti parkunkban ugyanis jó néhány fészkelő vagy átvonuló ritka madárfajta különleges védettséget élvez, s tartózkodási helyüket tilos megközeliteni. Most három „szemlélő” torony épül a pusztán: a csárdánál, a Hortobágy folyó partján és a Medgyes Erdő szélén, hogy zavartalanul lehessen tudományos megfigyeléseket végezni. Emellett a turisták is igénybe vehetik majd a kilátókat, s körültekinthetnek róluk a rónán. VÉDETT A ZSOMBÓI ÖSLÄP SZEGED, C’songrád megye — Védett területté nyilvánították Szeged közelében a Zsombó község határában levő őslápot és az azt övező erdőt, az alföldi lápterületek egyik utolsó maradványát. A cél a nyolchektáros terület flórájának megmentése, illetve a kipusztult fafajok és virágok újratelepítése. Elsőként élősövénnyel veszik körül a terület egy részét. A terület vizszintjének megtartásával a kiveszőiéiben levő mocsári teknősöknek, csikós hátú vízisiklóknak teremtenek kedvező életfeltételeket. A zsombói erdőben ^mesterséges odúkat helyeznek ki és a madarak téli etetéséről rendszeresen gondoskodnak.
