Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-23 / 43. szám

6. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ „A NAGY VILÁGON E KÍVÜL”. A VILÁG LEGGAZDAGABB EMBERÉNEK HONVÁGYA VAN AMERIKA UTÁN Jean Paul Getty KONYHA SAROK HALÁSZLÉ OHAZAI HALÁSZ MÓDRA zás után téljünk be a dunaköm­­lődi halászcsárdába, ahol a konyhai halászléfőzést olyan tökélyre fejlesztették, hogy az már szinte utolérhetetlen. Ba­logh István üzletvezető-h. aki másfél évtizede vigyázza a halászlé izét, zamatát, készsége­sen bevezet a halászléfőzés rejtelmeibe. A munka igy kezdődik: Hajnalban gurul be az udvarra az ezüst pikkelyes, még tátogó halakkal megrakott ko­csi. Lerakják a vesszőből font kosarakat. Aztán nekilátnak a gyönyörű pontyok bontásának. Fejtik a belsőségről az ikrát, a tejet, a májat s erről az epét. A levágott fejeket hosszirányban kétfelé metszik, kiszedik a kopoltyui­­veket, a testet széles szeletekre darabolják, sózzák. A halászlé egyéb alkotórésze tálakban, ládákban már készen áll. Nem spórolnak semmivel. Ez a titka a kömlődi halászlének, amely teljesiti a latin mondás kívánal­mait: „Habet saporem, odorem, et colorem”, azaz: ize, illata és színe van. Hatalmas bográcsban szép sorjában beleteszik a hozzávaló­kat. Tíz személyre 3,30 kg élőhalat számítanak, ehhez 12 deka saját keverésű kalocsai paprikát (figyelmeztetnek, hogy a paprika ize nagyon fontos — ha kesernyés, olyan lesz a lé is.). Szárított, piros és zöld cseresz­nye (vagy csöves) paprika is kerül bele, meg paradicsom. (Minden kg halhoz 1-2 paprika és paradicsom.) Hagymából Alapiét nem csinálnak. Sze­rintük a hozzávaló anyagok sorrendje, és a főzés ideje dönti el a halászlé izét. Az edény aljára kerül a hagyma egy része. Elsőként a fejeket, farokrészeket teszik rá, ezekre ismét hagymát, sót. Fontos, hogy minden husréteg közé hagyma kerüljön. Az igy elhelyezett halra vizet öntenek, annyit, hogy a halat egy-két ujjnyira ellepje. Mikor a lé forrni kezd, belehelyezik a cseresznye­paprikát, a felszeletelt paradi­csomot (télen lecsót), az őrölt paprika felét. A halászlét náluk is tilos keverni, fakanál a közelébe se való. 15-20 perces forrás után — miközben végig teljes lángon ég a különleges, szabad tüzet utánzó tűzhely —, teszik bele a belsőséget és az őrölt paprika másik felét. Újabb 10-15 perces forrás után sózzák és még kb. 10 percig forralják a levet. Ha „derül” a lé, vagyis világosodik a színe, leveszik az edényt a tűzről. Pihentetik. Szűrik. Ada­golják. A jó halászlé átlátszat­lan, sűrű nincs egybefüggő zsírréteg a tetején. Ha jó az összes hozzávaló, megfelelően erős a tűz és megtaláltuk a helyes arányokat a hal, a hagyma, a paprika és a só, a viz között, éppen ilyen lesz az is, amit otthon a konyhában főzünk. Mi kell a halászléhez a hal mellett? Hagyma só, paprika, paradicsom, viz megfelelő arány­ban és megfelelően erős tűz. minden kg tisztitott halhoz, ízléstől függően, 1-2 fej (zúzva vagy darálva, szárítva kb. 5-7 dkg.). Sóból ízlés szerinti mennyiség kerül a lébe (1 kg halhoz kb. egy evőkanálnyi) vízből kb. 1-1,5 liter. A GYILKOS } UNALOM j CHICAGO — Amerikai (tudósok 23 különböző tevékeny­séget vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy milyen hatá­suk van több mint 2,000 emberre, és megállapították, hogy az unalmas elfoglaltság, amely nem igényel különleges ügyességet, és kizárja az önálló döntést, sokkal gyakrabban vezet félelemérzésekhez, dep­resszióhoz és lelki eredetű betegségekhez, mint a túlterhe­lés. Az orvosok például — a stressz és a megerőltetés ellenére | — kielégítőnek találják munká­jukat, mig a futószalag-munká- I sok, akik percre pontosan i leállhatnak, állandóan panasz­­í kodnak. A szakmai követelmé­­( nyéknek az egyén képességeihez I kellene igazodniuk, ellenkező i esetben ugyanis elkerülhetetle- I nek az egészség zavarai. Igazuk ; van azoknak, akik azt hangsú­lyozzák: már az üzemek tervezé­­' sénél ügyelni kell a fentiekre. LONDON — Huszonöt év és négy biliiá dollár újabb bevétel után, Jean Paul Getty, olajbillio­­mos hazatér Amerikába. Évente hat hónapot fog Kaliforniában tölteni. ,,1951-ben hagytam el Ame­rikát” — mondja a világ leggaz­dagabb embere ,,és még mindig honvágyam van. Amerika a legjobb hely a világon, s 'remélem, hogy nem sokat változott 1951 óta.” Paul Getty, számos sikerte­len operáció után fizikailag igencsak megöregedett, talán leginkább egy egyiptomi múmiá­ra emlékeztet. De szellemileg Mr. Getty semmit sem örege- | dett, pedig már 83 éves. Egy 1957-es újságcikk szerint Paul Getty a világ leggazdagabb ; embere, akkor másfél billió dollárral. Ma, vagyonát négy millióra becsülik. Mr. Getty azonban úgy érzi, hogy a riporterek eltúlozzák az adato­kat, és egyébként is, mint egy angol újságírónak mondta: ,,Nei felejtse el, hogy egy billió dollár ma sokkal kevesebb mint 1957-ben az infláció következté-! ben.” Paul Getty Minneapolisban született, édesapja ügyvéd volt, aki később olajjal kezdett el foglalkozni. Apa és fiú együtt dolgoztak és Paul 24 éves korában kereste első egy millió dollárját. Amikor édesapja meg­halt, „csupán” egy félmillió ; dollárt hagyott rá, mivel ellenez­te fia házasságát. A bomba üzlet azzal kezdő­dött, hogy senki sem hitte el, hogy Szaud-Arábiában és Ku­­wait-ban olaj van. Paul Getty egy hatvan évre szóló szerződést kötött az arab országokkal, és kutatásokat kezdeményezett ott ahol senki sem számított olajra. Egészen 1953-ig kellett türel­mesen várnia Mr. Gettynek, amikor is felfedezték a világ leggazdagabb olaj-készletét, s ezzel Paul Getty egycsapásra billiomossá vált: ma a világ leggazdagabb embere. Egy újságíró megkérdezte Mr. Getty-t, hogy vajon ma is lehetősége van egy fiatalember­nek az ilyen gyors meggazdago­dásra? Lehetséges, hogy mások is elérhetik amit ő elért? j „Természetesen” — válaszolta : Mr. Getty — „bár talán egy kicsit komplikáltabb ma mint annak idején. Talán egy fiatal­* ember ma is elmehet Braziliába, vagy a Közel-Keletre és elkezd­het olaj után kutatni. Ha sikerül neki, ő lehet a világ második leggazdagabb embere.” A billiomos jelenleg Angliá­ban él egy XVI. század-beli kastélyban. A kastélynak 72 szobája van, 36 szolgáló, kilenc kutya és két oroszlán képezi az egyébként magányos billiomos társaságát. A világ leggazdagabb embere potom áron vásárolta a kastélyt i és a 700 acre-s parkot, arra I hivatkozva, hogy túlságosan | drága szállodákban laknia. A helyi taxisofőr szerint soha sem ad magas borravalót és ha nincs aprópénze, akkor a legközelebbi ut alkalmából min­dig elkéri a visszajáró pénzt. Lakásába egy utcai telefont szerelt be, mert felfedezte, hogy vendégei gyakran használták az ingyen telefont hosszas távolsági beszélgetésekre. Egy amerikai újságíró kéré­sére azt is elmondta a világ leggazdagabb embere, hogy jól esik neki, ha vendéglőben mások fizetnek és nem neki kell a számlát kiegyenlítenie. A világ leggazdagabb embere egyedül érzi magát, de reméli, hogy egyik fia magához fogja venni. Talán egyetlen más olyan étele sincs a magyar konyhának, mint a halászlé, amelynek készitési módjáról annyira me­gosztanának a vélemények. Van, aki azt tartja: többféle halból készüljön. A másik ember az ellenkezőjére esküszik. Erről beszélik, hogy egyszer egy „mesterfőző” azt mondta, hogy csuka is kell a halászlébe. A másik mester ezt hallván, levágta a vágódeszkára az irdalókést, zord arckifejezéssel megtörölte a kezét, leballagott a vízpartra, elrúgta a parttól a ladikját s szó nélkül elevezett. De csak azért szó nélkül, mert egészen példátlan önuralommal rendelkezett. Ám, ha nem igy lett volna. A halászok és halászléfőző mesterek kivétel nélkül egyetér­tenek abban, hogy a halászlét bográcsban, szabad tűz fölött kell főzni és kavargatni a világért sem szabad, mert „oda az egész”. Minden másban aztán eltérők a vélemények és az eredmények: — A szegedi halászlének olyan sűrű a leve s olyan piros a paprikától, mint a „legdühö­sebb bikának a vére”. — A Balaton menti halászlé­nek nem olyan sűrű a leve; ott sok hagymát használnak, s módjával paprikáznak. — A komáromiak, jól megválogatva, sok halból készí­tik. A paprikát, hagymát úgy adagolják, hogy a halászlé végül is „igaz magyar meber szájaize szerint való legyen”, vagyis se nem csipős, se nem köhögtető, mégse az asszonynép, hanem a férfiak igényének való, izes legyen. — A dunai halászok nem kóstolgatással döntik el, meg­főtt-e már a halászlé. Miért is kellene kóstolgatni, hiszen más a teteje, más az alja. A dunai halász két kezét a gőzölgő lé fölé emeli, s ha a tenyerére kicsapott a pára, s az ragadós, a bográcsot le lehet venni a tűzről. E kis gasztronómiai kalando­

Next

/
Thumbnails
Contents