Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-16 / 42. szám
MAGYAR HÍRADÓ 17. OLDAL MAGYAR TAJAK ŐSZI BARANGOLÁS BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN KISKÖRÖS, Bács- Kiskun megye — Bács-Kiskun a legnagyobb megye hazánkban, a Dunától a Tiszáig nyújtózik. Ha Budapestről Kiskunhalas felé utazunk, vagy gépkocsival az 51-es. illetve az 53-as útvonalon Solton keresztül haladunk Kiskörös felé, érdekes, szokatlanul változatos tájat szemlélhetünk. Az emberi akarattól, kemény munkától megszeliditett táj még őrzi régi vonásait. A virágzó gyümölcsösök, szölőtej lepitések között homokdombok ! idézik a ..futó homokkal" vívott , százados küzdelmet. Sziksótól kimart, kopár rétek, fűóceánok, ligetes rónák, szabályos katonai rendbe sorakoztatott szőlőtáblák: ez mind a Kiskunság! A gyümölcsök ize. a hamvas kajszi barack, a pirosló cseresznye, a sötétszinű meggy, a szőlő zamata világhírt szerzett a termékennyé vált pusztaságnak, s méltán lett a Kiskunság ..Magyarország gyümölcsöskertje”! Érdemes elgyönyörködni ebben a mi szép gyümölcskertünkben. AKI FELKERESI BÁCSKISKUN MEGYÉT, az Petőfi Sándor. Katona József. Kodály Zoltán. Móra Ferenc és Nagy Lajos szülőhelyével barátkozik. Valamikora népek országútija'' volt. ma valóságos néprajzi múzeum. Megcsodálhatjuk a magyar, a szlovák, a német, a ' sokát- folklór századok lelkét őrző megnyilvánulásait. Csodálatos összhangban együtt láthatjuk a modern építészet üveg és beton felkiáltójelei tövében szerényen meghúzódó nádfedeles, fehérre meszelt parasztházakat, valamint a tarka-barka színű népviseletet és a modern öltözködés szinkronját. Kiskőrös ugyan nem kun település, mégis szervesen a Kiskunsághoz tartozik. ,,Mindössze" 260 évvel ezelőtt alapították az északi megyékből elszármazott szlovák telepesek. Itt született Petőfi Sándor. A ház, amelyben először pillantotta meg a napvilágot, ma emlékmúzeum. Csodálatos ,,skanzenként” áll a város centrumában, az óriási modern vonalú Művelődési Ház tövében! Érdemes megtekinteni az eredeti Keresztelési anyakönvvet. a keresztelési kancsót és az egyéb gazdag dokumentumgyűjteményt. Egészen jó állapotban látható az országban elsőként Kiskőrösön emelt Petőfi-szobor, melyet 1861. jul. 31-én lepleztek le. A szülőház közvetlen közelében van a hatalmas evangélikus templom, ahol a költőt megkeresztelték, e tényt emléktábla őrzi! Egészen egyedülálló múzeummal is dicsekszik még Kiskőrös. van Közlekedési Múzeuma! A szőlőtermesztés és borfeldolgozás régi eszközeit, hagyományait őrzi a Falu Muzeum, Nagy élményt jelent végignézni a virágzó szakszövetkezeti nagyüzemi termelést a határban, s ugyanakkor látni a magángazdálkodásnak is az eredményeit, látni a modern Állami Borpincészetet és a hangulatos — dűlő utak menten sorakozó — régi kis présházakat! Kiskőrös közelében kb. 12 km-re fekszik a 120 holdas, jódtartalmú Petőfi-tó, közkedvelt turistahely és kiépült campingpark várja az üdülőket. A BUDAPEST-BELGRÁDI FŐVONAL KISKÖRÖSNÉL ÁGAZIK EL Kalocsa felé. Gépkocsival 30 km-t kell megtenni elsőrendű utón. Közeledünk a Duna felé. Egvre szaporodnak a vadvizek, laposodik a talaj, a vízfolyások partját kis füzesek tarkítják, s az Alföld jellegzetes fáját, az akácot mindinkább felváltja a nyárfa... A kalocsai vasútállomás már Tneglepetéssel szolgál. Színesre pingált falak, festett perontartó oszlopok, pingált váróterem és tarka faldiszek ejtenek ámulatba. A kalocsai népművészetnek legjellegzetesebb műfaja a pingálás, ennek hire eljutott már az egész világra. A kalocsai asszonyok szabadkézzel, minden előrajzolás nélkül művészkednek. Diszitő művészetük rendkívül témagazdag: természethű és stilizált virágok, állatok — például páva, gólya — azután ágak. lombok szabályos és szabálytalan mértani ornamenszek. Jellemzőjük a színes tarka-barka sokasága. Élénk, de nem rikitó színeket használnak. De ugyanilyen világhírű a kalocsai hímzés is! A pingáló asszonyok” tiütik be, akik lila tintával előrajzolják a mintákat, tökéletes formaérzékkel. Ezután következik az úgynevezett pamuthimzés. Készítenek blúzokat, kötényeket, diszpárnákat, ágyneműt, térítőt, függönyt. Érdemes megtekinteni a Népművészeti Múzeumot. A kéttornyú székesegyházat I. István király alapította, az első kalocsai érsek Asztrik apát volt. ö hozta a szentkoronát II. Szilveszter pápától. Az érseki könyvtárat érdemes megtekinteni, benne érdekességként látható az. a Biblia, amely Luther Márton tulajdona volt, s a nagy reformátor saját kéziratos jegyzetei láthatók! A közös protestáns imaházunk méreteiben igen szerény, meghúzódik a nagy érseki város emeletes épületei között. Petőfi szavaival fejezem be: ..Hova szivem, lelkem mindig, mindenhonnan vissza-visszavágyott, Jjra láttam végre születésein földjét, A szép Kiskunságot! Bejártam a rónát. Melyet átölel a Tisza-Duna karja, ' ölében, mint kedves mosolygó gyermekét vz anya, ugv tartja..." Ponicsán Imre gond a megyében a bölcsődék és l óvodák hiánya, bár a tervidőszak végére az előirányzottnál hatvan• nal több bölcsődei férőhely létesül. DUNÁNTÚLI RIPORT A NÉPES BARANYA MEGYE PÉCS — Baranya Dunántúl legnépesebb megyéje. 1971-74 között az ipari létesítmények ; egész sorát avatták. Megépült a Beremendi Cementmű, jelentőj sen bővült a mohácsi farost-le- I mezgyár és átadták a Mechani; kai Labor Vállalat pécsi gyáregy- I ségét. 1973-ban a bányásznapra I készült el a Mecseki Érc-bányá- i szati Vállalat 4-es bányaüzeme ! és még a tervidőszakban munkába állhat a Budapesti Vegyiművek hidasi telepe, befejezik a Pannónia Sörgyár és a Szigetvári Cipőgyár rekonstrukcióját, a mohácsi kétezer vagonos gabo- j nasiló és a takarmányüzem építését. A megye városai közül Pécs fejlődött a legerőteljesebben. Befejeződött Uj-mecsekalja építése, ezzel egy időben hozzáláttak a kertvárosi uj lakótelep kialakításához. A tervezettnél mintegy 4(X) lakással több épül a megyében — 31.878 —, ez azonban a magánerős építkezések jelentős növekedésének köszönhető. mert az állami lakásépítési terv. várhatóan, csak 84 százalékra teljesül. A legnagyobb a lakáshiány a városokban Pécsett például jelenleg 10 ezer család vár uj otthonra. Mindez a megye aprófalvas településszerkezetével megyarázható. A 310 község egyformán kedvező fejlesztse nehezen oldható meg, igy aztán a lakosság egy része nkább a városokba költözik, ezt azonban a lakásépítés csak lassan követi. Változatlanul HALPUSZTULÁS A ZAGYVÁN SZOLNOK — Az elmúlt ! napokban tömeges halpusztulást figyeltek meg a Zagyván. A folyó Hatvan és Szolnok közötti szakaszán csaknem teljesen kipusztult az állomány. A középtiszavidéki és a Budapesti Vízügyi Igazgatóság együttes vizsgálata alapján megállapították. hogy üzemből származó ! szervesanyagok okozták a hal; pusztulást. Műszerekkel mérték meg a viz oxigéntartalmát és , ,/ámos olyan folyószakaszt találtak. ahol a viz oldott oxigéntartalma csupán 5 százalék volt a szükséges 90-95 százalék helyett. A vízügyi szervek szakemberei csütörtökön megkezdték a folyó ..levegőztetését", hogy helyreállítsák a biológiai egyensúlyt, elősegítsék a viz oxigéntartalmának növelését, a szervesanyagok gyorsabb lebomlását. A Szolnok megyei tanács | halászati felügyelősége megkezd! te a halállományban keletkezett kár felmérését. SZÜRETELTEK GYÖNGYÖSÖN GYÖNGYÖS, Heves megye -— 1 Gyöngyösön, Magyarország i egyik legjelentősebb történelmi j borvidékének központjában vi-' dám ünnepség keretében meg- j nyílt a ..gyöngyösi szüret” — hagyományokra épült — egyhe- i tes gazdag, színes rendezvénvso- ] rozata. A megnyitó ünnepségen i a gyöngyösi diákok hétszáz tagú í kórusa szüreti dalokat énekelt, majd a Gyöngyösi Játékszín részleteket mutatott be a ,,Gyöngyös Gyöngyi" cimű népi játék- j ból. Ezután az ötlovas fogaton ; érkező szüreti Karnevál hercege ' kihirdette az egyhetes programot. A gyöngyösi szüret szinpompás felvonulássíd zárult. ÁRULJÁK A MAGYAR CSIKÓKAT BÁBOLNA. Komárom iiTegye — A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát kereskedelmi irodája — az Agrária — szerdán tartotta meg Bábolnán a már hagyományos nemzetközi csikóárverést. All. ilyen aukcióra a hazai lótenyésztőkön kivid sok vendég érkezett. Csehszlovákiából. Jugoszláviából, Lengyelországból és az NSZK-ból. Ezúttal 55 angol telivért. másfél éves mén- és kancacsikót vezettek fel, köztük a hires Impreriál és Némó kapitány utódait is. A szakemberek úgy ítélik meg. hogy az árverés sikeres volt. Kétezer dollárt adtak például Némó kapitány leszármazottjáért, Cieelléért, az Edömér nevű csődörcsikóért és Pomádé király fiáért, Gombházért. A legmagasabb áron gazdát cserélt csikó Meladrium volt: ezért ké tezer-ötszáz dollárt adott egy csehszlovák állami gazdaság. Az árverésen el nem kelt lovakat ! hamarosan a budapesti galopppályára viszik, ahol megkezdik edzésüket. ÁRPÁD-KORI EML£K MADARAS, Bács-Kiskun j megye — Újabb Árpád-kori j emlékhely — falu, templom. [ temető — feltárását kezdte meg I a bajai muzeum Madaras község határában. Elsőként a 11. századtól a 15. századig használt sirmező feltárását fejezték be. A több rétegű temető érdekességei közé tartozik a 11 —12. századi, úgynevezett patkás sirok: a nagy sírok aljába kisebbeket ástak a tetemeket ezekbe helyezték el, s átfedték deszkalapokkal. A vij déken okleveles anyag csak a 14. századtól kezdve maradt fenn. így az újabb régészeti feltárás — az utóbbi húsz évben e vidéken folytatott ásatások eredményeivel együtt — a bizonyítéka, hogy a déli terület lakott volt az Árpád-korban. A madarasi sirmezöben előkerült S végű hajkarikák, gyöngyök, hajtűk és más leletek a bajai muzeum anyagát gazdagítják.
