Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-10 / 28. szám
MAGYAR HÍRADÓ 13. oldal MEGVESZIK-E AZ ARABOK AMERIKÁT? \E ve VESS t/A K Irta: TERJÉKI PÁL A fenti címmel rendkívül érdekes cikk jelent meg a Los Angeles Times-ban. Nemrégiben a dél-kaliforniai lakosság megdöbbenéssel párosult hitetlenkedéssel olvasta a hirt, hogy az arabok megvásárolták kedvenc kiránduló hajójukat, a nagy fehér gőzöst, — az ,,SS Catalinát”. Ez a hajó ötven éve szállítja az utasokat a Los Angeles-i partról Santa Catalina szigetre. A kicsi, de olajban gazdag sejkbirodalom Kuwait már előzőleg megvette South California partjának egy részét, közelében egy bűbájos szigettel, ahol ragyogó szállodákat, mulatóhelyeket szándékoznak építeni. A nagy szárazföld és sziget közötti rendkívüli járatokat az ,,SS Cataliná”-val bonyolítják majd le. Emberek millióinak szentimentális emléke fűződik e hajóhoz. Az első gyermekkori kirándulás Catalinára. Útközben gyönyörködni a repülő halakban, bámulni az AvalonHarbor váltakozó szépségeit. A ,,High School”-os években a „Labor Day weekend” fénypontja ez a hajókázás volt. MIT VESZNEK MEG AZ ARABOK LEGKÖZELEBB? A „Yankee Stadium”-ot? A „General Motors”-!?... A „United Airlines”-t?... A „New York Times”-ot? Ne gondoljuk, hogy a kérdések tréfásan hangzanak! Az araboknak meg van rá a pénzük, megvehetik. Hol szerezték ezt a tőkét?... Az amerikai fogyasztók zsebéből vették ki. Lehet, hogy gúnyosan hangzik, de igy van...! A szoros olaj kartellbe tömörült arab országok ránk kényszerítik a nem hivatalos világpiaci árak feletti olaj exportjukat.! Washington kezdi felismerni a probléma rendkívüli komoly voltát. Mindkettő, a Ház és a Szenátus az Adminisztráció áldásával elfogadott egy törvényt, amely elrendelte az ügy kivizsgálását. JELENT-E VESZÉLYT AZ ARABOK NAGYMÉRETŰ ÜZLETI TÉRHÓDÍTÁSA AMERIKÁBAN? Szigorú nemzet-biztonsági rendszabályokra van kilátás. Hozzák nyilvánosságra, kiktől vesznek és kiknek adnak el a Wall Street-i részvény-tőzsdén. Sokan hiszik, hogy az arabok rengeteg pénzt pumpálnak svájci bankokon keresztül az amerikai üzleti világba. Megélhetjük-e, hogy egy szép napon majd a Wall Street közepén vezetik kötőféken tevéiket a humuszos arabok? A legutóbbi hivatalos adatok szerint az amerikai tőkebefektetés külföldre hatszor több, mint az idegen valuta beruházása országunkba. Mindezek mellett vitatkozhatunk. hogy az arab tőkebeáramlás talán éppen a megfelelő orvosi recept sebzett gazdaságunk talpra állítására? Esetleg több munkaalkalmat teremthet ebben a nagyon is pénz szűke világban? Az arabok nem mutatnak túl nagy buzgóságot országunk felvásárlására. William Simon pénzügyminiszter szerint 1974 első nyolc hónapjában kevesebb, mint egy billió arab dollár vándorolt Amerikába, részvény (stock), és ingatlanbefektetésekre. Miért hát a nagy idegeskedés? A nap minden reggel felkel akkor is, ha az arabok ingatlanokat vesznek South Californiában, vagy Georgiában. Birtokolnak két californiai pénzintézetet, pénzt fektetnek Las Vegas kaszinóiba és hoteljeibe. Nézzük csak.-'^^g^^aí^fca/lb««Wík tükrében! 1973. év végén az olajkaratellbe tömörült arab országok csak négy billió „felesleges” tőkével rendelkeztek, amit határaikon kívül invesztálhattak. 1974 végére ez a szám elérte az 55 billiót. 1976 végére megsokszorozódik 200 billióra. NYÁR Zsombék zsámolyáról elindul a gólya. Fölötte a nyirlomb fürge lobogója. Menekül a mocsár lustája, a béka, Telt a vizirózsa, bogarak hajléka. Jön a borzas rigó. Billeg nyurga ágon. Éhes fecske bukkan föl a láthatáron. Muzsikál a nádszál, barangolók sipja. Sármányokat himbál fűzfavessző hídja. Toll-tarisznyás kócsag tűnődik a fényben. Várja karcsú párja. Mártózik a kékben. Vadkacsa zöld pelyhe, barka sárga bolyha, testvérként simulva keringnek a tóra. Játszadoz a tajték. Rejteget a nádas. Tojásait költi tüzes bögyű szárnyas. Fürkészik az éber. Szunyókál az álmos. Lapul meleg gallyhoz, ölelő mohához. Parányok meg nagyok, bolyduló világban. Csikós hasú dongó rabol a virágban. Szitakötő ejtőz liliom-harangból. Vörös gém válogat csapkodó halakból. Taraját az alkony fölemeli lassan. Fácánra ült csillag gubbaszt a magasban. ,9isí»irrtiivbu tsacwiűíí tiirafoi jltiGlIlWWctóiíb Tíz éven belül a Világbank bizalmas értesülései alapján, ezeknek a „kis országok”-nak a kezében le egy trillió dollár, több mint elegendő arra, hogy . NEW YORK STOCK EXCHANGE részvényeit szőröstől-bőröstől bekebelezzék!!! Saudi Arabia, a leggazdagabb ország különösen konzervatív az invesztálás területén. Megtiltotta . nagytőke hazai befektetését, mert ez ingerlné a harcr; kész, belföldi államosítás híveit. Ezért pénzüket szívesen helyezik Nyugat Eutópa-i és amerikai bankokba, részvényekbe, ingatlanokba. Kuwait megvásárolt;; 246 millióért London szivében a legnagyobb „real estate company”-t...! Az iráni sahnak 25 százalékos érdekeltsége van a Krupp acél művekben, ami az egyik legnagyobb ipari vállalkozás Nyugat-Németországban. A legutóbbi hetekben az IBM elnöke cáfolni volt kénytelen, miszerint az arabokkal adás-vételi tárgyalások vannak folyamatban. AzIBM a világ legnagyobb computer üzleti hálózata. Mi történhet, ha az arabok nyíltan, vagy titokban kezükben tartják az amerikai nagytőkét? Ilyen gazdasági befolyás a kezükbe adhatja a politikai hatalmat is, mind a bel-, mind pedig a külpolitika területén. A feudális társadalmi elmaradottságban élő emberek megérthetik-e az amerikai munkás küzdelmeit és jogait? Milyen megértéssel kezelnék a lég i szennyeződése elleni küzdelmünket, ami esetleg csökkentené az ő profitjukat? Háború esetén az arabok által dominált nagytőke szolgálná-e a mi országunk érdekeit? Nem! Nemzetbiztonsági szempontból kormányunk különböző gazdasági megszorításokat léptetett életbe. Idegen tőke nem ellenőrizheti a nemzetvédelmi fegyvereket gyártó cégeket, atom energiával foglalkozó vállalatokat, hírközlő szerveket /TV, Rádió, Sajtó/, a hajóipar üzleti ágait, stb. Máskülönben az amerikai gazdaság 'kapui nyitva állnak a külföldi tőke előtt. Úgy hírlik, hogy az arabok nagyobbrészt a svájci bankok titokzatos csatornáin keresztül hódítanak teret nagy, vállalatainknál anélkül, hogy kezüket láthatnánk. A probléma lényege nem az, hogy az arab tőke egyáltalán nem kívánatos. Azonban feltétlenül meg kell az illetékeseknek vizsgálni és határozatot hozni, hogy melyik tőketranzakció szolgálja nemzet érdekeit és melyik nem! Saját, egészséges, nemzetgazdasági vérkeringésünk érdekében Canada és a legtöbb európai ország szinte gépiesen felülvizsgálta és megelőző intézkedéseket tett a túlzott amerikai tőkebeáramlás ellen. Csökkentették az amerikaiak gazdasági befolyását. Ez az a lecke, amiből mi is tanulhatnánk barátainktól és szomszédainktól. Minél előbb, annál jobb. amig nem késő! Los Angeles, junius hó... (angol eredetiből) HUMOR A gondos anya; — Kisfiam, ne üsd Józsikát! Fájni fog a kezecskéd. *** — Felmondott a bejárónőnk — fogadja a hivatalból hazatérő férjet a háziasszony, — Azt mondja, nem marad, mert te gorombáskodtál vele a telefonban. — Igazán sajnálom, azt hittem, te vagy a telefonnál. *** — Mi leszel, ha felnősz? — Először is orvos, mert apám azt akarja, azután ügyvéd, mert mamám azt szeretné. És végül matróz, mert nekem Ahhost vuti‘.kieidv«W»l-»<^ .vanv.oj»t*
