Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-02 / 40. szám
4.0UDAL MAGYAR HÍRADÓ AZ OLAJLÁZ PRÁGAI LEVÉL CSESZLOVÁKIA - RENDŐRÁLLAM A repülőgépek percenként hozzák a modern kincskeresőket Alaszkába ŰRKOLÓNIÁK A JÖVŐ EGÉN PRINCETON, N.J. — Hosszú időn keresztül csak Gerard K. O'Neill professzor és a Princeton University hallgatói tekintettek az űrkolóniákra vonatkozójavaslatot többnek tudományos funkciónál. Kutatásaik azonban sok nyilvánvalóan észszerű feleletet adtak az űrkolóniák létesítésével kapcsolatos óriási kérdésekre. Egyre növekszik a reménység abban az irányban, hogy önellátó, önmagában létező minivilágokat lehet alkotni az űrben azoknak az anyagoknak és technológiai erőknek a birtokában, amelyek jelenleg felhasználhatók erre a célra. Dr. O’Neill és társai már készítik annak az űrkolóniának a tervét, ahol emberek ezrei lakhatnak majd. és amit még ennek az évszázadnak a vége előtt meg lehet valósítani. Az első kolónia O’Neill elképzelése szerint egy óriási henger lenne, ami körülbelül riportere, nem kerülte el senki figyelmet, hogy a helsinkii csúcskonferencián Csehszlovákia elnöke. Huszák, aki a párt vezetője is. reményét fejezte ki. hogy a deklaráció ünnepélyes aláírását követően a különböző társadalmi rendszerekben élő országok közötti kulturkapcsolatok gyarapszanak és kiszélesülnek. Ezek tehát a normalizáció pozitív eredményei, de a mindezekre vetülő árnyak száma sem kevés. A riporternő emlékeztet az éles polémiára, amely Dubcsek és Huszák között támadt, miután Dubcsek 6 évi hallgatását megtörve levelet intézett a parlamenthez, felszólalva az ország rendőrállam- jellege ellen. Huszák feldühödve reagált: a prágai tavasz, egykori álmodóiát "ellenforradalmi tevékenységgel", ..Csehszlovákia ellenes hazugságokkal” vádolva, felszólította őt arra, hogy csomagoljon és távozzék abba a burzsoá országba, amelyikbe szive vonza és csatlakozzék uraihoz és védelmezőihez. Dubcsek válaszlevele csak külföldön látott napvilágot, szembeállította benne saját makulátlan politikai múltját, Huszák — Dubcsek állítása szerint — "burzsoá és fasiszta" előéletével. A konfliktus kirobbanását — mintha a rendszer Dubcsek állítását akarta volna igazolni — rendőrakciók sorozata követte. íróktól elkobozták kiadatlan kézirataikat, Karel Kosikot. a filozófust megfosztották több mint ezer oldalas munkájának kéziratától. Ivan Klima. Ludvik Vaculik. Vilem Precan. Venek Sihan. Ivan Kadlecik — irók. történészek, közgazdászok, a házkutatást, kézirat-elkobzást egyikük sem kerülhette el. A csehszlovákiai "normalizáció" folyamatának tehát — összegezi tapasztalatait Jana Mikoska, az AFP francia hírügynökség munkatársa. számos csapdája, buktatója van és a pártsajtó előtt ez. nem titok. A Rude Pravo legutóbb aggodalmát fejezte ki a "belső rombolás" felett, amelyet - mint irta "kommunista-ellenes és imperialista erők" folytatnak az országban, kihasználva a detente' által nyújtott enyhülést. ugyanolyan távolságban keringne a föld körül, mint maga a hold. Egy ilyen űrkolónia létesítésének előrelátható költsége 30 billió dollár lenne. Az űrkolóniák létrehozása által csökkentenék a föld népességének számát, enyhítenék a természet kincseinek kimentését, és csökkenne az ipari szennyeződés. Most már az a kérdés, miként lehetne egy ilyen nagy népességű kolónia számára megnyerni az embereket. hogy véglegesen ottmaradjanak. Jana Mikoska, az AFP francia hírügynökség (neve után ítélve feltehetően csehszlovákiai származású) munkatársa, 7 esztendővel azután, hogy szovjet, kelet német, lengyel és magyar csapatok bevonultak Csehszlovákiába a dubcseki ..ellenforradalmi elhajlás” eliminálására. Csehszlovákiába utazott, hogy a helyszínen tapasztalja az úgynevezett ..normalizáció" körülményeit. Az újságíró először azokat az eredményeket sorolja fel. amelyek igazolni látszanak egyfajta normalizációt. a kerékvágásba való visszazökkenést. A születési statisztika emelkedik és az 1974-es esztendőre csehszlovákiai viszonylatban rekordot ért el: 294.000 születés a 15 milliós lakosságú országban. Bizonyos árucikkek átmeneti hiánya ellenére az üzletek kirakatai különböző javakkal zsúfoltak, mind több az autó és a magántulajdonban lévő nyaraló. Sőt mi több, számosán azok közül, akik I9bb-ban elmenekültek, hazatérhetnek rokoni látogatásra. •Egv esztendővel ezelőtt, Írja a francia hírügynökség munkatársa. ez még elképzelhetetlen lett volna. Néhány sikert a kulturéletben is elkönyvelhet a kormány: Jiri Sotola, a költő, Bohumil Hraval és Vladimir Paral irók önkritikát gyakoroltak az uj írószövetség színe előtt. Az ujságirónő azonban a "svájci" iróniát érzékeli ebben a hirtelen-támadt készségben és a rendszer ömlengő dicsérésében alig titkolt maliciát. Egy másik ismert iró, Tomas Rezac 6 esztendei svájci emigráció után hazatért. Milan Kundere pedig, aki az "Elet — máshol” című könyvéért Meriicidijat kapott, a franciaországi Rennes-i egyetemre utazott előadások tartására. Korábbi aggodalmát, hogy elveszítheti csehszlovákiai állampolgárságát, ha huzamos időn keresztül emigráns módjára külföldön él — a hatóságok úgy látszik eloszlatták. Végül pedig. Írja Jana Mikoska. az AFP tesznek ki. A hires ..hotelláncok” — amelyek főleg amerikai tőkével működnek, s drága, négycsillagos vagy osztályon felüli nagyszállók tartoznak hozzájuk — egyelőre csak öt százalékot alkotják a francia szállóiparnak. SZEMTELEN ÉS ELÉGEDETLEN SZÁLLODÁSOK PÁRIZS — Csordogáló csap, nyikorgó ágy, csattogó ablaktábla — gyakran igy jellemezhető a francia szállodaipar — írja a Monde egészoldalas szezon végi értékelésében. A külföldi turista méltán panaszkodik a francia hotelekre: a nagy, elegáns szállókat kivéve általában csak franciául beszél a személyzet, a fogadtatás udvariatlan, nemtörődöm, a szobákat nem gondozzák, az ágyak, egészségügyi berendezések kétes tisztaságuak és mindezek tetejébe elképesztő árakat kérnek. Turisták az egyik oldalon — jogos panaszaikkal —, hotelesek a másikon, tele elégedetlenséggel. — A szállodaipar — mondják — több alkalmazottnak ad kenyeret, mint az. autóipar, kereken 525 ezer embernek. Ugyanakkor az állam i nem segíti a kisebb hoteleket, : sem adó-, sem kölcsönpolitikájával. Pedig az üzlet valutát hoz az országnak. A francia szállodaipar 1974- ben 17 milliárd frankos forgalmat bonyolított le. A szállók jelentős része kis és középméretű és 36 százaléka nem alkalmaz idegen munkaerőt, csak a család tagjai végzik a munkát. Tavaly 15.6"’” szállót tartottak nyilván, 390.792 szobával. Az egy-és kétcsillagos apró hotelek túlsúlyban vannak: 75 százalékot
