Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-09-11 / 37. szám
16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ ERDÉLYI SZÍNFOLTOK A DELLÖI KOMPOSOK r.lDl-LL.O a Maros mentén.. I jdellőn a Maros-kanyar felső felében közlekedik a komp, e maroknyi falu „teherhajójaként". A helybeliek hídnak nevezik ezt a vizen mozgó forgalmi, szállító eszközt. Csakhogy ez nem mozog magától, nem motor hajtja, kemény munkát igényel a kezelése a komp húzása. Főleg az őszi kampány idején meg kell birkózni az időjárás viszontagságaival. Teherkoesikkal, pótkocsikkal naponként vagonszámra szállítják a termést Kerelőszentpálra. A tavaly is több mint 2000 tonnát szállítottak. Hzt a forgalmat felváltva két kompos bonyolítja le: kezük le nem esik a kötélről. A régi kompost. aki negyedszázadon át volt a ..Maros ura", Hidas Marcinak nevezték; még most — halála után — is igv emlegetik. Nyugdíjba távozásakor nem tartottak ünnepi beszédet, nem kapott érdemrendet — kitüntetésként csak a Hidas nevet kapta. Hisz a legöregebb ember sem emlékszik arra. hogy lett volna valaki rajta kívül ennyi ideig kompos. Mindenki huzakodott ettől a mesterségtől. Akkoriban Marci bácsinak nem volt munkatársa. Családostól a komposházban lakott. Éjjel-nappal helytállt, amikor szükség volt rá. Halála után a falu sokáig kompos-válságban szenvedett. Hónaponként. egy két évenként váltották egymást. Aki esetleg maradt volna, az nem volt megfelelő. Ezekben az időkben a Marosparti ut és a komp is el volt hanyagolva. Az emberek sokszor térdig jártak a ragacsos, tésztaszerű sárban, a kocsik, a szekerek tengelyig süllyedtek. A falu férfi lakossága a part mentén, a nagyobb kanyarokban védőgátakat épített. Az emberek állandó küzdelmet vívtak a természettel, de a Maros igv is nagyon a hegy lábához szorította a falut; elől viz. hátul hegy. s közbül a maroknyi falu méhszorgalommal dolgozó lakossága. mintegy 451) lélek. Most végre Marci bácsi hírnevéhez méltó emberek vették kezelésbe a kompot: Szakács József és Demeter János. Néhány napon belül egészen megváltozott a part képe. Az ut kikavicsozva. duplasoros bejárók vezetnek a kompig. A sok iszapot mintha elvarázsolták volna. A partot lefaragták, hogy ezzel is csökkentsék az iszap lerakodását 1 öbb köbméter földet kellett elhordaniok. Kezdeményezésükre és segítségükkel Komán József két felhúzó csigát készített, ami elősegíti a komp gyorsabb mozgását nagyobb terhelés esetén is. A komposház belső képe is megváltozott, rend és tisztaság mindenfelé. Úszik a komp. (Az előtérben Demeter János.) Szakács József a szolgálatos, l 'pp ebédel, s közben mindegyre az útra nyíló ablakot figyeli.nem jön-e utas. Van úgy. hogy kétszer-háromszor is félbe kell hagynia az evést... Nem szeretem váratni az -mbereket. mindenki siet. Azért még nem maradtam éhesen, sőt még jobban esik az étel — mosolvodik cl Jóska bácsi. — Janival jól megvagyunk, ő kezdte el a javításokat, most felváltva lniszonnégyórázunk. mindig azon igyekszünk, hogy minél nagyobb rendben hagyjuk munkahelyünket. Igaz. itt a rendcsinálás nemcsak sepregetésből áll. komoly munka. Ez a mi érdekünk is, nemcsak az átkelőké. Mindennap csinálnak valami újat. a szerszámok állandóan közügyben vannak. Valóságos versengés van közöttük. Jani a tegnap az iszapot hordta el. ezeket a nagy köveket meg én hordtam ide. töltést csinálok a vendéglőd elé. Ahol ma félbehagyom, ő holnap, holnapután folytatja — ropogtatja a szavakat Jóska bácsi. A szivattyú, mert azt szereltek a kompra, épp javítás alatt áll. (A kompfenékből ezelőtt lapáttal merték ki a vizet, most ezt a műveletet szivattyúval \< gzik ) • Nem várhatjuK. hogy a néptaíiács csinálja meg helyettünk. Mindenkinek ott kell elvégeznie a munkáját, becsületesen. ahová állították. Reméljük, a falu régi óhaja is nemsokára teljesedni fog Gyalogátjárót építünk. A jóváhagyást és az esetleges anyagi segítséget várjuk — kapcsolódik be a beszélgetésünkbe Nagy Ferenc brigádos. Kint gyenge szellő fudogál. Az utón a legfrissebb kocsinyomok is el vannak egyengetve. A komposház melletti karcsú jegenyefák ágai lustán hajladoznak; ezeket még Marci bácsi ültette ..örök tanuknak". úgy érzem, mintha nyujtózóilna a természet. Demeter József KÜLFÖLDI KRÓNIKA A bécsi Collegium Hungáriáimban november 13-tól 27-ig Gink Károly fotóművész alkotásai láthatók. Fürstenfeldben és Wiener-Neustadtban magyar grafikai és kisplasztikái bemutatót szerveznek. *** A Római Magyar Akadémia az elmúlt tiz évben Olaszországban végzett magyar ösztöndíjasok alkotásait Firenzében, majd 1976 elején más olasz városokban állítja ki. *** Bartók Béla halálának 30. évfordulója alkalmából dr. Kárpáti János, a zeneművészeti főiskola tanára előadást tartott a párizsi Magyar Intézetben ,,Bartók Béla és a mai magyar zeneművészet" címmel. Az előadáson Pierre Citron, a Sorbonne professzora elnökölt, akinek Bartók-monografiája az évforduló alkalmából jelent meg harmadik kiadásban. *** A párizsi Kölcsönösen Segélyező Magyar Egyesület emlékünnepet rendezett Yerres-ben, ahol Rákóczi Ferenc két évet töltött 1715 és 1717 között. Az emlékünnepségen Veress péter, hazánk párizsi nagykövete és dr. Szigethy Pál, a magyar egylet tiszteletbeli elnöke megkoszorúzták az emlékoszlopot, majd Szigethy Pál és Yerres város alpolgármestere beszédet mondott. Ez év nyarán töltötte be Alszeghy Zoltán, a római Gregoriana hírneves tanszékvezető professzora 60. életévét. 1939 óta él Rómában. 1946-tól az egyetem hittudományi karán a dogmatika tanára. Harminc éven át a katedrán és az egyetem épületében meghúzódó, forrásművektől roskadozó szerény otthonában egyházi és civil hittudományi hallgatók ezreit nevelte és tanította. Nevét és műveit ismeri az egész keresztény tudományos világ, szerepe és hatása a hagyományos és a ,,modern" teológiában vetekszik más, nyugati, nagynevű profeszszorokéval, jóllehet ő nem teremtett „iskolát”. ÓHAZAI képeslap A CSILLAGVÁR BALATONSZENT-GYÖRGY, tisztázódtak de felderítetlen Somogymegye — Keszthelyről délre, a Marcali vidékén húzódó dombok lábánál fekszik Balatonszentgyörgy. A községet voltaképpen csak a neve köti a Balatonhoz. Az útikönyvek is elsősorban a csillagvárról. a vidék egyik legérdekesebb műemlékéről beszélnek. A vastag falu, csillag alaprajzú „erőd" erdő szélén áll, idilli szépségű táj óriás fái között. A csillagvár nem nagyságánál, építészeti jelentőségével, inkább rejtélyes eredetével került az érdeklődés homlokterébe. Hosszú ideig végvárnak hitték. Erre vall az olaszbástyás nagy várak mintájára, csillag alakban, vastag, ostromálló falakkal lőrésekkel, belső kuttal, vaspléhvel borított ablaktáblákkal és eredetileg toronnyal épült erőd. Ám a szorgos levéltári kutatás megállapította, hogy a balatonszentgyörgyi csillagvár sohasem volt erőd. A XIX. század elején a környék földesura, gróf Festetics László építette. S bár az eredeti feltevéshez képest a csillagvár ilymódon 120 évet fiatalodott — érdekességén, kuriozitásán ez mit sem változtatott. Születésének körülményei maradt és valószínűleg marad is a szándék, amely a különc grófot megtervezésénél és megépittetésénél vezérelte. A veretes vaskapun belépő látogatót ma muzeum fogadja, végvári vitézek hajdani otthonát eleveníti fel. Megismerhetjük, milyen volt a katonák szobája, az öreg kemencében telente most is fellángol a rőzse és a pince szomszédságában hatalmas, fából készült szőlőprést láthatunk: jó százötven éve itt ért véget a szüret, innen került a hordókba a környező szőlők édes-erős leve. A boltíves szobák falain törökkori fegyverek, kardok, lándzsák, alabárdok függnek, és az : egyik terem padlóján kis ágyú ; mellett golyóbisok hevernek. A I korabeli füstös konyha, a 'pince-börtön, a mély belső kút ! mind a régmúlt századok hangulatát teszi tapinthatóvá. Ahogy Keresztury Dezső irta 11963-ban: „Lehet, hogy nem a valóságot idézte fel, ki megálmodta e házat. De régi lángok csapnak fel itt a kék magasba, melyen századok hossza szállt át... Mi elmúlt, annak kedves mását teremtsük újra képzeletben.” VILÁG, HÍRADÓ, SZABADSÁG, NÉPSZAVA REJTVÉNYPALYAZAT. E HETI KÉRDÉSÜNK: Ha elveszünk belőle, nagyobb lesz, ha hozzáteszünk, kisebb lesz. Mi az?
