Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-09-04 / 36. szám
MAOYAB HÍRADÓ 17. oldal RENDHAGYÓ RIPORT SÁROSPATAKRÓL A BÜSZKE SÁROSPATAKIAK ÉS A CSALÓDOTT LÁTOGATÓK SÁROSPATAK, Bo-sod, A- att — állítólag keveset fogyaszbaiy, Zemplén megye — Au- tottak a diákok — bezárták, gusztus hó... Hová mehetnek ősszel, télen a — Sárospatak kellemetlen diákok, akik most nyaralnak? meglepetéssel fogad. A vasutál- Moziba és a csodálatosan szép lomás előtt nincs autóbusz. A iskolakertbe, ahol most elszórt belváros két kilométernyire. — papírdarabok, szalámihéjak, ü- Csak egy órát kell várni a buszra rés konzervdobozok jelzik a — Tréfálkozik egy odavalósi —, turisták gondatlanságát és a jobb, ha nekivág, túrázik, ezt takaritószolgálat hiányát, csinálja mindenki. Mi mindent láttam Sárospa-Valóban, Sárospatakon takon? Helyesírási hibáktól majdnem mindenki gyalogol, hemzsegő hirdetéseket a mesebe- Néha elhúz egy-egy kocsi, li házak ablakaiban, egy bormotorkerékpár — a többiek bélyüzletet, ahol Tarr Ödön mennek, kutyagolnak elszántan, tulajdonos várja kedves vendégeolykor botladozva a macskakö- it, csúnya kirakatokat, egyetlen veken, a felszedett úttesten, szál taxit, amely hármas-négyes Mert természetesen Sárospata- csoportokban szállítja az utasokon is utat építenek, csatornáz- kát, friss virágcsokrot II. Rákócnak, az egyik térnél ahol zi Ferenc szobránál, nem műkőközépkori ásatásokat dem, dő közlekedési lámpákat, frissen valóságos csatatér ’’ ija a festett iskolafalakat, ósdi kolléturistát. De ezen a .tatéren gium tövében hipermodern óvosenki nem volt. Márn..nt senki, aki utat épített volna. Három munkást láttam üldögélni a vár tövében. Egy óra múltán még mindig ott voltak, hűsöltek az ősi falak árnyékában. Ismerős kép. Botladozva, de áhítattal sétáltam az utcákon. Kicsi, olykor földbe süppedt házak. Rajtuk tábla: műemlék. A tanácsháza boltíves falai között modern gondokkal küzdenek. Lakásépítés, iskolázás, városfejlesztés. Az újjáépített, illetve rekonstruált templomban kiállítás, orgonakoncert világhírű művészek közreműködésével. A szálloda valamikor kolostor volt. Az étteremben a kolostori hangulatot gyermekcsoport zaja veri fel. Sok a kiránduló, sok az útközben betérő, hátizsákos, térképes, iránytűt vizsgáló. Itt a kolostor szomszédságában megnézik a Rákóczi-várat, amelynek udvarán Pannónia motorkerékpár túrázik. Egyéb látnivalókról, tudnivalókról, Sárospatak nevezetességeiről hiába kér prospektust, ismertetőt a látogató. — Még a múlt ősszel elfogyott — közli sajnálkozva a szállodaportás, aki mindössze tizenhárom szoba felett diszponál; ennyivel várja Sárospatak nyáron az idegenforgalmat plusz fizetővendég-szolgálat. Kevés. Az egykori kolostorban világi bosszúságok. Étterem működik, de a hangulatos eszpresszót ismeretlen okok midaépületet, sok virágot és nagyon kevés járókelőt este nyolc után. Sárospatak — mondják — korán tér nyugovóra. Mit tehetne — a szórakozóhely kevés. A fiatalok elmennek Miskolcra vagy Pestre dolgozni, itt van helyettük a tanulóifjúság, a háromezer diák, aki ősszel, télen és tavasszal lüktetővé teszi ! a város életét, fiatalossá az öreg utcákat. Modern házak is épülnek, természetesen, s a Bodrog partján szól a gitárzene. A strand szűk, szegényes, de aki a vizet szereti, bárhol fürödhet a folyóban. Sárospatakra büszkék a sárospatakiak, s még büszkébbek lennének, ha a sok látogatót nem fogadnák kisebb-nagyobb bosszúságok. Sárospatak öntudattal viseli régi rangját, de újakat is akar szerezni. Hogy hogyan — ez még, azt hiszem, nagy kérdés 1975 nyarán a hegyláncok övezte ősi városkában. Bende Ibolya A MÚLT NYOMÁBAN A HONFOGLALÁS FELTÁRÁSA BUDAPEST — A nyár az ásatások évadja is. Dolgoznak a kutatók országszerte. Az egyik legfontosabb téma lényege az ^ásatási helyek nevéből is kiderül: Szabolcs, Pusztaszer, Visegrád. Hét esztendeje határozta meg a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottsága a téma címét: „Honfoglalás és kora Árpád-kori nemzetségfői és ispáni központok régészeti kutatása”. (Az ispán a király által kinevezett megyei vezető volt.) Nagyon gyakorlatiasan fogalmazva: a történészek vizsgálatai, a régészek ásatásai nyomán, szinte a régi magyar földvárak „feltámadásának” időszaka volt az elmúlt hét év, s az eredmény: lassacskán fel lehet majd vázolni a honfoglaláskori, tehát több mint ezeréves közigazgatás térképét. A történészek, nyelvészek, régészek alaposan „átrajzolják” azt a képet, ami a honfoglaláskori m? g/arságról régebben kialakult. A lóháton száguldozó, viszony.ag elmaradott, s a Kárpát-medencében talált szláv várakba betelepült nomádok legendája helyébe a bizonyított valóság lép: a vándorlás során szervezett kereskedelmet folyta tott a magyarság, s már a várépités technikáját is ismerte. A honalapítók ugyanis a 800-as évek elejére váltak ki a Volga környéki — várakat alapitó — kazár birodalomból (a „vár” szót az iráni nyelvből vették át). A feltárások nyomán kiderült: ahol a magyarság valamelyik meglévő erőditjménybe települt, mint Sopronban vagy a Visegrád melletti Sibrik-dombon, ott azokat azonnal tovább építette. Sőt az egyik legjobban feltárt régi fejedelmi központ, a szabolcsi vár helyén azelőtt nem is volt település; azt már a honfoglalók építették. Azt is bizonyítják a feltárások, hogy mennyire átgondolt, tudatosan szervezett államalapítás zajlott le. I István korában. Az említett szabolcsi vái ásatásai nyomán kialakult az Árpád-kori város teljes alaprajza. Az ispánság központja a földsáncon belül volt, a várárok mellett állt a Mária-templom. Ettől keletre volt a várnép lakhelyéül szolgáló település, s ennek temploma, amelyet Szent Mihályról neveztek el. Az etheiyezkedés tehát megegyezik a régebben feltárt soproni sánc által határolt ősi várszerkezettel? a sáncon belül ott is ispáni vár, a várárok mentén Mária-templom és a váralja-településen Szent Mihály-templom állt. Az Árpád-kori feltáró kutatások eredményeként ma már ismerjük, a többi között, az egykori Zala megyei Kolon várát, a békési vár helyét, Koppány várát. Somogybán, a Patai-várat és Hont község mellett, a XIII. századig virágzó ispánsági székhelyet. Az idei ásatások eredményeinek összegezése őszre várható: a kutatócsoportok akkor készitik el jelentéseiket, s ezzel „tovább rajzolják" az országalapitók közigazgatási térképét. Idén feltárják még Jászdózsa -és Feldebrő - a XII - XIII. században virágzott — várainak, településeinek maradványait is. HALASI CSIPKE - DE MEDDIG? KISKUNHALAS, Bács-Kirkun megye — Spanyol városnak hinném, ha nem tudnám, hol vagyok. A hallgatag szélmalmok előtt Don Quijote nyugtalan árnyékát vélem átsuhanni. A fátyolos alkonyi égbolton finoman remegnek az akáclevelek erezett legyezői. Ezek a különös, fényből és árnyékból szőtt, sejtelmes szép minták elevenednek meg a halasi csipkén. De — meddig? Jelenleg 14 varróasszony dolgozik a Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezetben. Ahhoz, hogy a csipkevarrás visszanyerje csillobet varmának, arra az állam fizetne rá. A kör bezárult. Bár a keresletre nincs panasz, a halasi csipketeritők, meglehetősen magas áruk ellenére, az utosó szálig elfogynak az üzletekből. Főleg külföldiek vásárolják. És külföld? Pedig ott múltját világsikerek, nemzetközi nagydijak ragyogják be. A kiskun város aszszonyai királyi koronázásokra varrtak csipketarsolyt. Térítőt a holland trónörökös esküvőjére. Hajdanában még Párizs legragyogóbb ékszerüzletének, a Cartier-nak kirakatában is megjelent. Érdemes volna újból kihozni a fényre, jobban ráirányítani a figyelmet. Hiba és kár lenne elsorvasztani. Vadas Zsuzsa A Vatikán emberei Magyarországon BUDAPEST — Luigi Poggi érsek, pápai nuncius és Ivan Dias nunciaturai titkár julius hónapban Magyarországon tartózkodtak. A vatikáni diplomatákat fogadta Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházi Hivatal elnöke. A megbeszélésen részt vett Straub István a hivatal elnökhelyettese. A tárgyalások során eszmecserét folytattak a két felet érintő időszerű kérdésekről. Poggi érsek és kísérője meglátogatta Ijjas József kalocsai érseket, a magyar katolikus püspöki kar elnökét és találkozott a püspöki kar más tagjaival Az ékes halasi csipke gó világhírnevét, először is sokkal több kézre volna szükség. A fiatalokból hiányzik az érdeklődés. Mert nem tartják jövedelmezőnek. A tizenhárom forintos órabér akkor is kevés, ha havonta még háromszáz forint alkotódijat is kapnak. Aprólékos, hosszadalmas, fáradtságos munka. „Megfizethetetlen.” Az itthon eladott csipkék után csaknem száz százalékos dotációt fizet az állam. Ha töb■A NAGYKUNSÁ ÉPMUVÉSZETE KARCAG, Szolnok megye — Hazai és külföldi tárlatokra készülnek a Nagykunság hires fazekas népművészei. A mezőtúri anyagipari népművészeti szövetkezet kollektívája Kosa; Klára, Busi Lajos s Gonda, István irányításával a frankfurti nemzetközi kiállításra küldik edényeiket, a mezőtúri tányérokat, gyümölcs tálakat, korsókat, csészéket. A szövetkezet részt vesz a zágrábi nemzetközi kerámiabemutatón is. Karcagon a 81 éves Kántor Sándor készíti kiállítási anyagát, a vázákat, tálakat, figurákat a szolnoki hprrmtatóra
